HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A befagyasztott orosz pénzeket költsék Ukrajna újjáépítésére - mondja az Ukrán Nemzeti Bank elnöke

Kirilo Sevcsenko örül a nyugati pénzügyi szankcióknak, de szerinte még több, még szigorúbb lépésre lenne szükség.

Link másolása

A nyugati szankciók miatt befagyasztott orosz pénzeket Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni a háború után - mondta az Ukrán Nemzeti Bank elnöke a BBC-nek.

Kirilo Sevcsenko üdvözölte a már bevezetett pénzügyi szankciókat Oroszország ellen, de szerinte még több, még szigorúbb lépésre lenne szükség. Olyanokra, amelyek az orosz gazdaság minden szegletét megcélozzák. Ő ezeket javasolja:

• A Refinitiv és a Bloomberg kereskedési és pénzügyi adatplatformok szüntessék meg az orosz és fehérorosz ügyfelek hozzáférését,

• az Egyesült Államok és az EU utasítsák a bankokat az orosz bankokkal való levelező kapcsolatok megszakítására,

• a Nemzetközi Fizetések Bankja zárja ki az orosz központi bankot,

• a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ideiglenesen tiltsa ki Oroszországot és Fehéroroszországot a találkozóiról, blokkolja hozzáférésüket "Különleges Lehívási Jogokhoz" (SD), mivel ezek az alapok felhasználhatók az Ukrajna elleni katonai akciók finanszírozására,

• a kínai UnionPay kártyás fizetési rendszer állítsa le az orosz bankok által kibocsátott bankkártyák működését,

• Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Törökország és Vietnám blokkolja az orosz Mir fizetési rendszert

• a Western Union állítsa le a készpénzszállítást orosz és fehérorosz bankok számára.

Sevcsenko azt mondta, bár már most lehet látni a szankciók hatását Oroszország pénzügyi rendszerére, de Ukrajna azt szeretné, ha még több szankciókkal sújtanák.

"Minden nap, amikor a szankciókat halasztják, civilek és gyerekek életébe kerül. Azoknak az ukránoknak az életébe, akik az európai utat választották, és immár nem csak saját hazájukat védik, hanem az egész értékrendszert is, amely a nyugati civilizáció magját képezi"

- figyelmeztett.

Oroszország 630 milliárd dolláros devizatartalékának nagy része külföldön van, ezeket pedig most gyakorlatilag befagyasztották az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és más országokban a bevezetett szankciók miatt. Az ukrán jegybankelnök szerint ezeket a milliárdokat arra lehetne felhasználni, hogy ha vége a háborúnak, újjáépíthessék Ukrajnát. Akkor ugyanis nagyon sok pénzre lesz szüksége az országnak. Sevcsenko szerint multinacionális szervezetek hiteleiből és támogatásaiból, valamint más országok közvetlen segítségéből tudják majd helyrehozni a háborús károkat. Úgy véli azonban, hogy

ezeket a károkat Oroszországnak kellene megfizetni, ezért is javasolja a befagyasztott orosz pénzek felhasználását erre a célra.

Arról is beszélt, hogy bár az ukrán pénzügyi rendszer is kihívásokkal küzd a háború miatt, de az elektronikus fizetések és a bankautomaták továbbra is működnek, és a készpénz-szállítás is biztosított mindenhol, kivéve azokat a helyeket, ahol harcok dúlnak.

"Büszkén állíthatom, hogy az ukrán bankrendszer még a hadiállapot alatt is stabil és likvid marad. Ez egy rendkívül nehéz időszak minden ukrán számára. Az Ukrán Nemzeti Bank mindent megtesz, hogy támogassa az országot, a védelmezőit és az orosz agresszió által érintett lakosságot"

- mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: