HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A bangladesi sziámi ikrek Magyarországon: dokumentumfilm a szétválasztó műtétsorozat hazai szakaszáról

Az orvoscsapat hivatalos filmjében bemutatják ennek a szakmai kihívásnak és humanitárius összefogásnak a legmélyebb részleteit. Megszólalnak a szülők, az orvosok és a csapat segítői is.

Link másolása

A fejüknél összenőve született „sziámi” ikerpárt, a bangladesi Rabeyát és Rukayát a Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapata választotta szét. A gyermekek „Operation Freedom” névre keresztelt műtétsorozatának magyarországi szakaszáról készült, csaknem másfél órás dokumentumfilm bemutatja ennek a szakmai kihívásnak és humanitárius összefogásnak a legmélyebb részleteit. A szülők és az orvosok – többek között a műtéti szakaszért és a teljes műtétsorozat koordinációjáért felelős Pataki Gergely plasztikai sebész és végső szétválasztás idegsebészeti csapatát vezető Csókay András –, illetve a csapat segítőinek megszólalásával.

Fuchs Richárd, a film készítője a Cselekvés Alapítvány bangladesi misszióinak 2010-es kezdete óta kíséri és dokumentálja a magyar orvosok munkáját. A hazai közhasznú szervezet az eddigi hét – több mint 500 páciens műtéti ellátását jelentő –, Pataki Gergely által vezetett plasztikai-helyreállító és égési sebészeti misszió nyomán kapott közvetlen felkérést a fejüknél összenőtt ikrek szétválasztására 2017-ben. (Az előzményekről külön dokumentumfilm készült Fuchs Richárd jóvoltából, amit 2020. augusztus 7-én mutattak be.)

A Cselekvés Alapítvány csapata által szervezett és megvalósított Operation Freedom műtétsorozat 2018-ban kezdődött el Dakkában.

Ekkor Hudák István idegsebész két operációval, február 28-án és augusztus 19-én endovaszkuláris, azaz érfalon belüli katéteres módszerrel megoldotta a gyermekek agyi fő szállítóér-szakaszának elzárását. Ezzel jelentősen csökkentette a majdani agy- és koponya szétválasztás vérzéses szövődményeinek kockázatát. A módszert korábban is eredményesen alkalmazták agyi érrendellenességek kezelésére, ám ez volt az első alkalom, hogy fejüknél összenőtt sziámi ikrek szétválasztásának előkészítéséhez került rá sor.

Fuchs Richárd mostani, 2022. február 10-én bemutatott dokumentumfilmje

az Operation Freedom második, plasztikai sebészeti szakaszának részleteit tárja a közönség elé, ami Magyarországon zajlott 2019. január 5-étől július 21-ig.

Ennek keretein belül az ikrek január 25-én hatórás műtéten estek át, hogy speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum-rendszer kerüljön a hajas fejbőr és a lágyrészek alá. A beültetett implantátumokat aztán fél éven át fokozatosan, heti egy-két kisebb plasztikai beavatkozással, állandó szakorvosi felügyelet mellett sikerült több mint 3000 köbcentiméteresre tágítani, ami lehetővé tette a következő műtéti szakasz, a végső szétválasztás során keletkező szövethiány pótlását. Korábban még nem volt példa ilyen mértékű szövettágításra ilyen kicsi gyermekeknél. Ebben az időszakban került sor a végső szétválasztást megelőző kulcsfontosságú vizsgálatokra is, javarészt a Semmelweis Egyetem segítségével.

A dokumentumfilmben a műtétsorozat fő koordinátora, Pataki Gergely és a végső szétválasztás idegsebészeti csapatát vezető Csókay András mellett Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is nyilatkozik a felmerülő szakmai kihívásokról. Exkluzív felvételek láthatóak a műtőből és a bangladesi család itteni mindennapjairól. A Cselekvés Alapítvány önkéntes segítői a műtétsorozat hátterébe nyújtanak bepillantást, az ikrek szülei pedig őszintén beszélnek a folyamatról, amin keresztülmentek.

Mint ismert, az Operation Freedom harmadik szakaszára, Rabeya és Rukaya agyának és koponyájának végső szétválasztására 2019. augusztus 1-jén és 2-án került sor Dakkában. A 33 órás maratoni műtéthez elengedhetetlen volt az idegsebészeti, a plasztikai sebészeti és az aneszteziológiai és intenzív terápiás csapatok szoros együttműködése.

Rabeya a műtét utáni 5. napon magához tért, azóta minden tekintetben a korának megfelelő fejlettséget mutat, lassan iskoláskorba lép. Rukayánál a végső szétválasztás utáni 33. napon agyi bevérzés lépett fel. Ennek oka a korábban eredményesen kezelt fertőzéses szövődmények visszatérése miatti véralvadási zavar lehetett. Ő halmozottan sérültként él otthon, a szülei és testvérei körében.

Jelenleg az Operation Freedom negyedik szakasza zajlik, ami a koponyarekonstrukciós műtétek mellett magában foglalja az ikrek teljes körű rehabilitációját is,

mindezt ugyancsak a Cselekvés Alapítvány szervezésében.

Bővebb információk a cselekves.org oldalon olvashatók.

VIDEÓ: „Bangarians”: ez történt a sziámi ikrekkel Magyarországon! Az orvoscsapat hivatalos dokumentumfilmje


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: