85-ször írta át a 2021-es költségvetést a kormány, összesen 3354 milliárdot csoportosítottak át
Átlagosan négynaponta írta át a 2021-es költségvetést a kormány. Összesen 85 alkalommal jelent meg erről szóló határozat a Magyar Közlönyben - írja a hvg.hu.
Az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el a következő évi büdzsét, nem törődve azzal a kritikával, hogy még alapesetben is nehéz ennyi időre előre tervezni, nemhogy egy világjárvány alatt. 2021. január elsején életbe is lépett a költségvetés, ám alig négy nappal később, január 5-én már át is írták egy kormányhatározattal, az év során pedig összesen 85-ször, átlagosan 4 nap 7 óránként változtattak rajta.
A hvg.hu elemzése szerint
• januárban és októberben írták át a legkevesebbszer, 4-4 alkalommal a költségvetést,
• 85-ből 6 módosítás december 20. után történt
• december 20. és 24. között minden egyes napon volt egy módosítás
• de június 8-11. között is zsinórban négy napon is változtattak rajta
• a leghosszabb idő, amíg nem nyúltak a büdzséhez, 12 nap volt, április 17. és 28. között
• a legtöbb módosítás szerdai és pénteki napokon történt.
A portál azt is megnézte, honnan hová csoportosították át a pénzeket. 366 milliárd forintot vettek ki a Központi Maradványelszámolási Alapból, további 108 milliárdot pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó központi tartalékból. 1350 milliárd forintot vettek ki a Gazdaságvédelmi, illetve a májusi átnevezése után a Gazdaság-újraindítási Alapból, továbbá 320 milliárdot az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból.
A határozatban azt írták, hogy "kulturális fejlesztési célokra" adták az összeget, ezek közül egy nagyobb volumenű szerepel: a 2015-ös milánói világkiállítás elhíresült sámándobot csaknem 4 milliárdból állítják fel újra.
Győr 2,5 milliárd, az ellenzéki vezetésű Pécs 2,05, Szeged 1,95, Miskolc 1,35 milliárd forint támogatást kapott. Budapesten viszont az ellenzéki vezetésű kerületek kimaradtak a többlettámogatásokból.
"A legfontosabbat azonban még nem vezették át: a 2022-es költségvetésben még mindig úgy számolnak, hogy 3 százalékos lesz az idei infláció. Pedig ezt a célt már a kormány szerint sem fog sikerülni tartani, erre utal legalábbis az, hogy a nyugdíjemelés mértékét, amely pedig törvény szerint mindig az inflációt követi, 3-ról 5 százalékosra vitték fel. És komoly esély van arra, hogy a valódi áremelkedés még ennél is magasabb lesz az idei év végére" - jegyzi meg a lap.