HÍREK
A Rovatból
hirdetés

6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelése és Paks2 megépítése, egyre több érv merül fel a bővítés ellen

A Népszava által megkérdezett szakértő sokakkal együtt ellenzi a Paks2 atomerőmű bővítést, azonban szerinte a kormányhoz közeli cégek már kevésbé.

Link másolása

A következő évtizedekben 6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelése és Paks2 megépítése. Ebből 400 milliárd gyűlt össze eddig, 3600 milliárd orosz hitel, a többi még kérdés - írja a Népszava a tervezett beruházásról.

A lap a paksi atomerőmű bővítéséről beszélgetett egy a magán- és az állami szférában egyaránt dolgozó, energetikai szakemberrel. Rengeteg érvet sorolt fel a bővítés ellen, de megjegyezte:

Ne higgye, hogy a kormány közelében vagy éppen a projekttel foglalkozók körében olyan sokan elleneznék, hogy ezeket elmondtam.

A blokk megépítése szerinte elsősorban a rossz helyszínválasztás miatt lenne hiba. A terület az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők szerint sem alkalmas az atomerőmű létesítésére, mivel egy geológiai törésvonalon fekszik. Ez igen közel van a régi erőmű négyes blokkjához, ezért az építkezéssel járó hatalmas földmozgatás is „kibillentheti” Paks1 biztonsági jelzőrendszerét, ez blokkolná az erőművet, így sokan maradnának áram nélkül.

Költségkímélés miatt a Duna vizét használják az erőmű hűtésére, azonban ez csak éppen hogy elég a Paks1-hez. Főleg a nyári időszakban, mikor a folyó is jócskán felmelegszik, komolyan veszélyeztetné az ottani élővilágot.

A Paks2 folyamatos csúsztatása nem tesz jót a korábbi, akkor sem túl erős, társadalmi és politikai támogatásának.

Lázár János 2014-ben még 2023-as átadást emlegetett, Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter már 2029-2030-at mondott
- jegyezte meg a szakember.

A beruházás „fix áras” szerződéses értéke 12,5 milliárd euró, ez mai árfolyamon több mint 4500 milliárd forint. A megvalósításhoz 10 milliárd eurós (3600 milliárd forintos), 30 éves futamidejű hitelt vett fel a kormány, 4 százalékos kamatra.

A régi blokkok engedélyei 2032-2037 között lejárnak, ezért erre rakódnának rá 2032-től Paks1 leszerelésének költségei. Mártha Imre egykori MVM vezérigazgató az Indexnek elmondta, hogy 2032-2037-ben még csak 50 évesek lesznek Paks1 működő blokkjai, de a világban több helyen 60-80 éves üzemidőket futnak. A két erőmű együttesen több áramot is termelhetne, ha meghosszabbítanák az üzemidőt.

Paks2 megvalósítását valószínűleg ismét megígérte az ősszel Moszkvában Szijjártó Péter külügyminiszter. A napokban barátságrenddel is kitüntette őt Vlagyimir Putyin.

Az erőmű-projektbe természetesen a NER is beszállt: a Kalocsa-Paks Duna-hidat és a kapcsolódó úthálózatot a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Zrt. építi 92 milliárd forintért, a Mészáros és Mészáros Kft. a Tiborczhoz közel álló Paár Attila cégével, a WHB-val közösen építhet felvonulási épületeket Paks2-höz 3,4 milliárd forintért.

Paks1, amennyiben tovább működik, akkor leszerelésének költsége is később jelentkezik, itt pedig nem kis összegről beszélünk. A lebonyolításáért felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) szerint a bezárás és a nukleáris hulladék elhelyezése és tárolásának költsége 2021-es bázisáron 1787 milliárd forint, majd 2021 és 2084 között évi 18-60 milliárd forint.

A külön erre létrehozott állami pénzalap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) egyenlege jelenleg 400 milliárd forint. Ugyanakkor ezzel is csak a leszerelési költségeknek kevesebb mint a negyede gyűlt össze. A tervezett bezárásig még 10 év van, de a számítások szerint ez idő alatt is legfeljebb a költségek 30 százaléka fog összegyűlni. Az Állami Számvevőszék egy korábbi jelentésében azt írta, hogy „a KNPA jövőbeni kiadásokra – a folyó bevételek és kiadások különbözeteként – gyűjtött megtakarítását az Alap Kincstárnál vezetett számlájának egyenlege mutatja, amely államháztartási szinten nem jelentkezik megtakarításként”.

Ez ügyben a Népszava megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, akik azt a tájékoztatást adták, hogy a KNPA pénzeszközeit a kincstári egységes számlán elkülönítetten tartják nyilván. Vagyis az alapban felhalmozott pénz benne van a nagy közös állami pénztárcában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: