6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelése és Paks2 megépítése, egyre több érv merül fel a bővítés ellen
A következő évtizedekben 6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelése és Paks2 megépítése. Ebből 400 milliárd gyűlt össze eddig, 3600 milliárd orosz hitel, a többi még kérdés - írja a Népszava a tervezett beruházásról.
A lap a paksi atomerőmű bővítéséről beszélgetett egy a magán- és az állami szférában egyaránt dolgozó, energetikai szakemberrel. Rengeteg érvet sorolt fel a bővítés ellen, de megjegyezte:
A blokk megépítése szerinte elsősorban a rossz helyszínválasztás miatt lenne hiba. A terület az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők szerint sem alkalmas az atomerőmű létesítésére, mivel egy geológiai törésvonalon fekszik. Ez igen közel van a régi erőmű négyes blokkjához, ezért az építkezéssel járó hatalmas földmozgatás is „kibillentheti” Paks1 biztonsági jelzőrendszerét, ez blokkolná az erőművet, így sokan maradnának áram nélkül.
Költségkímélés miatt a Duna vizét használják az erőmű hűtésére, azonban ez csak éppen hogy elég a Paks1-hez. Főleg a nyári időszakban, mikor a folyó is jócskán felmelegszik, komolyan veszélyeztetné az ottani élővilágot.
A Paks2 folyamatos csúsztatása nem tesz jót a korábbi, akkor sem túl erős, társadalmi és politikai támogatásának.
A beruházás „fix áras” szerződéses értéke 12,5 milliárd euró, ez mai árfolyamon több mint 4500 milliárd forint. A megvalósításhoz 10 milliárd eurós (3600 milliárd forintos), 30 éves futamidejű hitelt vett fel a kormány, 4 százalékos kamatra.
A régi blokkok engedélyei 2032-2037 között lejárnak, ezért erre rakódnának rá 2032-től Paks1 leszerelésének költségei. Mártha Imre egykori MVM vezérigazgató az Indexnek elmondta, hogy 2032-2037-ben még csak 50 évesek lesznek Paks1 működő blokkjai, de a világban több helyen 60-80 éves üzemidőket futnak. A két erőmű együttesen több áramot is termelhetne, ha meghosszabbítanák az üzemidőt.
Paks2 megvalósítását valószínűleg ismét megígérte az ősszel Moszkvában Szijjártó Péter külügyminiszter. A napokban barátságrenddel is kitüntette őt Vlagyimir Putyin.
Paks1, amennyiben tovább működik, akkor leszerelésének költsége is később jelentkezik, itt pedig nem kis összegről beszélünk. A lebonyolításáért felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) szerint a bezárás és a nukleáris hulladék elhelyezése és tárolásának költsége 2021-es bázisáron 1787 milliárd forint, majd 2021 és 2084 között évi 18-60 milliárd forint.
A külön erre létrehozott állami pénzalap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) egyenlege jelenleg 400 milliárd forint. Ugyanakkor ezzel is csak a leszerelési költségeknek kevesebb mint a negyede gyűlt össze. A tervezett bezárásig még 10 év van, de a számítások szerint ez idő alatt is legfeljebb a költségek 30 százaléka fog összegyűlni. Az Állami Számvevőszék egy korábbi jelentésében azt írta, hogy „a KNPA jövőbeni kiadásokra – a folyó bevételek és kiadások különbözeteként – gyűjtött megtakarítását az Alap Kincstárnál vezetett számlájának egyenlege mutatja, amely államháztartási szinten nem jelentkezik megtakarításként”.
Ez ügyben a Népszava megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, akik azt a tájékoztatást adták, hogy a KNPA pénzeszközeit a kincstári egységes számlán elkülönítetten tartják nyilván. Vagyis az alapban felhalmozott pénz benne van a nagy közös állami pénztárcában.