HÍREK
A Rovatból
hirdetés

6 évi iráni rabság után hazaérkezett Nagy-Britanniába Nazanin Zaghari-Ratcliffe

A 43 éves nő egyebek mellett kémkedés vádjával hat évet töltött börtönben, illetve házi őrizetben Iránban.

Link másolása

Hazaérkezett Nagy-Britanniába csütörtökön a brit-iráni állampolgárságú Nazanin Zaghari-Ratcliffe, aki egyebek mellett kémkedés vádjával hat évet töltött börtönben, illetve házi őrizetben Iránban. Az ügy folyamatos diplomáciai viszály forrása volt London és Teherán között, és Nazanin Zaghari-Ratcliffe sorsát az egész világon kiemelt figyelem kísérte.

A 43 éves nőt szállító Boeing 757-es repülőgép - amelyet a brit kormány bérelt - csütörtök hajnalban, nyolcórás út után szállt le Brize Norton katonai repülőterén, a brit királyi légierő (RAF) Londonhoz közeli támaszpontján.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe Teheránból először Ománba utazott, és ott szállt át az őt hazaszállító különgépre.

A Titan Airways brit chartertársaság repülőgépe - amely áthaladt Magyarország légterén is - szerda éjjel és csütörtök hajnalban a legjobban figyelt járat volt világszerte a valós idejű online polgári légiforgalmi útvonalkövető portálokon.

Brize Norton légitámaszpontján férje és hétéves kislánya mellett Liz Truss brit külügyminiszter várta Nazanin Zaghari-Ratcliffe-t.

Ugyanezzel a repülőgéppel érkezett haza egy másik brit-iráni állampolgár, Anoosheh Ashoori is, akit 2017-ben vettek őrizetbe az iráni hatóságok, és kémkedés vádjával tízévi börtönre ítélték.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója 2016-ban utazott Iránba Nagy-Britanniában született kislányával családlátogatásra.

Amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet és kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. Ebből négy évet a teheráni Evin börtönben töltött, utána házi őrizetben tartózkodhatott szülei otthonában, de a bokáján elektronikus nyomkövető szerkezetet kellett viselnie.

Az iráni hatóságok éppen egy éve bejelentették, hogy letöltöttnek tekintik Nazanin Zaghari-Ratcliffe büntetését, és eltávolították róla a nyomkövetőt. Ezzel egy időben viszont közölték vele, hogy továbbra sem térhet vissza Nagy-Britanniába, sőt újból bíróság elé kellett állnia Teheránban.

Ügyvédje tavaly áprilisban közölte, hogy védencét újabb egy év börtönre ítélték, azzal a váddal, hogy 12 évvel korábban részt vett egy tüntetésen Irán londoni nagykövetsége előtt, és interjút adott a BBC brit közszolgálati médiatársaság perzsa hírszolgálatának. Ezután azonban már nem kellett ismét börtönbe vonulnia.

Kedden az iráni hatóságok visszaadták neki brit útlevelét, szerda este pedig szabadon bocsátották és elutazhatott Teheránból.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe brit férje, Richard Ratcliffe évek óta kampányolt felesége szabadon engedéséért; tavaly ősszel hetekig tartó éhségsztrájkot is tartott. Richard Ratcliffe többször hangot adott annak a véleményének is, hogy a felesége elleni iráni hatósági eljárások "az iráni tárgyalási taktika" megnyilvánulásai voltak egy évtizedekig húzódó törlesztési vitában.

Brit médiaértesülések szerint erre az iráni hatóságok is tettek egyértelmű utalásokat. Az első büntetőeljárás idején közölték ugyanis Nazanin Zaghari-Ratcliffe-fel, hogy pere összefügg egy több mint negyven évvel ezelőtti fegyverszállítási ügylettel.

Irán még Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején 1500 Chieftain típusú harckocsit rendelt Nagy-Britanniától, ám a brit fél az 1979-es iráni iszlám fordulat után nem teljesítette a megrendelést.

Teherán 393,8 millió fontot (177 milliárd forintot) követelt Londontól a meghiúsult tranzakció költségei és kamatai címén, és a két fél közötti jogi csatározás évtizedekig húzódott ebben az ügyben.

Liz Truss brit külügyminiszter ugyanakkor szerdai parlamenti nyilatkozatában jogosnak ismerte el az iráni követelést. A brit kormány nem sokkal később bejelentette, hogy a tartozást már ki is fizették Teheránnak, azzal a meghagyással, hogy az összeg kizárólag humanitárius célokra fordítható.

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter ugyanakkor a BBC csütörtöki idézete szerint úgy fogalmazott, hogy "hiba lenne" összefüggésbe hozni Nazanin Zaghari-Ratcliffe szabadon bocsátását a vita rendezésével; nyilatkozata szerint Teherán humanitárius meggondolásokból hozta meg döntését.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: