50 éves a BME nukleáris oktatóreaktora - Svédországtól Kanadáig megállják a helyüket az itt képzett diákok
A reaktort azért építették meg Magyarországon a hatvanas évek végén, mert akkor tervezték az atomerőmű megépítését, és az atomenergia biztonsági szempontból teljesen más szakértelmet kíván, mint a többi energiahordozóval való foglalatosság.
„Szükség volt olyan szakemberképzésre, ami hosszú évtizedekre meg tudta oldani a nukleáris területhez szükséges szakemberkapacitás kinevelését, az utánpótlás biztosítását. Ennek egyik kulcsa az volt, hogy legyen egy gyakorlati képzőközpont Magyarországon” - meséli Czifrus Szabolcs, az oktatóreaktort működtető BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója.
Hazánkban jelenleg négy nukleáris létesítmény van, ebből kizárólag az oktatóreaktort tervezték magyar mérnökök, Csom Gyula professzor vezetésével, aki a napokban hunyt el.
„A természetben lévő legnagyobb atomok maghasadásra képesek. Az atommagot protonok és neutronok építik fel, körülötte pedig elektronok vannak. A legnagyobb rendszámú, természetben található elem az urán, amely képes arra, hogy ha egy neutron eltalálja, akkor kétfelé hasadva egy kisebb energiaállapotba kerüljön. Ezek után robbanásszerűen válik szét, amivel körülbelül tízmilliószor annyi energia keletkezik, mint amikor valamit elégetünk. A robbanás alatt újabb neutronok keletkeznek, amelyek a vízzel teli közegben lelassulnak, így újabb hasadásokat képesek majd létrehozni” - magyarázza Czifrus.
A Nukleáris Technikai Intézetben az oktatók célja az elméleti ismeretek átadásán túl az, hogy megtanítsák a hallgatóknak, milyen mérések segítségével lehet biztonságosan üzemeltetni egy reaktort.
- mondja az intézetvezető.
„Fontos élőben tapasztalniuk, hogy milyen mérésekkel tudnak információt szerezni arról, mi történik a reaktor belsejében. Ilyen típusú mérésből egy atomerőműben ezres nagyságrendben vannak. Meg kell tanulniuk a hallgatóknak, hogy ezeknek a mérése milyen kapcsolatban áll a biztonságos működéssel” -teszi hozzá.
A nukleáris környezetben való munkának speciális és egészen különleges feltételei és körülményei vannak. Például, hogy milyen módon kell beöltözni, vagy hogyan kell egy ilyen mérőberendezéssel bánni.
„Sugárveszélyes körülmények között dolgozunk, és itt a hallgatók úgy tanulhatják ezt meg, hogy a mi felügyeletünk alatt teljesen védve vannak attól, hogy velük bármi is történjen.”
- mondja Czifrus Szabolcs.
A reaktortechnika szakmérnöki képzésen eddig körülbelül 370-en végeztek, akik közül sokan jelenleg is a nukleáris ipar felső- és középvezetői között dolgoznak. A nemzetközi szinten is jelentős nukleáris szakirányú képzésekről pedig körülbelül 500 hallgató került ki eddig, akik az igazgató szerint Svédországtól Kanadáig mindenütt megállják a helyüket a világban. A jövőben pedig újabb feladatok várnak a diákokra és az oktatókra egyaránt.
„Az Intézetünk több nemzetközi együttműködésben kutatási szinten azzal is foglalkozik, hogy megpróbáljuk megtervezni a jövő reaktortípusait, amelyekben a kiégett kazetták és fűtőelemek újrafelhasználhatóak lehetnek, és ki lehetne nyerni belőlük még rengeteg energiát. Ezzel jelentősen lehetne csökkenteni a radioaktív hulladék mennyiségét, aminek az elhelyezéséről nagyon hosszú távon és biztonságosan kell gondoskodni” - mondja a Nukleáris Technikai Intézet vezetője.