HÍREK
A Rovatból
hirdetés

300 milliónál többen kapták el a koronavírust, de már a tudósok szerint sem a fertőzöttek száma a lényeg

Négyből egy fertőzött kerülhet be a hivatalos statisztikákba az Egyesült Államokban. A fejlődő országokban ennél sokkal rosszabb lehet az arány.

Link másolása

Egy évnél is több kellett, hogy az ismert koronavírus-fertőzöttek száma átlépje a 100 milliót. Ennek felére volt szükség az újabb 100 millió fertőzött eléréshez, és már csak öt hónapba telt az ezt követő 100 millió elérése. Utóbbi mérföldkövet éppen csütörtökön haladta meg a világjárvány - írja a New York Times.

Bár messze nem tökéletes, mégis kulcsfontosságú adat a járvány kezelésben a fertőzöttek száma. Nemcsak a különböző intézkedéseket foganatosító kormányok, hanem a kisebb közösségek számára is iránytű lassan két éve a napi új fertőzöttek száma, ám több szakértő szerint egyre kevesebb figyelmet kellene fordítani erre az adatra.

"Ahogy haladunk előre, és a fertőzések egyre kevésbé súlyosak, úgy sokkal fontosabb a kórházi kezelésekre összpontosítani"

- mondta Anthony Fauci vasárnap az ABC Newsnak. Az amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója mindezt az Egyesült Államokban is villámsebesen terjedő omikron variánssal hozta összefüggésbe, mivel ennél a mutációnál hiába a nagyságrendekkel több fertőzött, mégis lényegesen enyhébb a betegség lefolyása. De a nagyszámú fertőzött nagyobb igénybevételt is jelent az egészségügynek.

Az új variáns mellett a járvány alakulására hatalmas befolyással voltak a vakcinák is. A bolygó lakóinak mintegy 60 százaléka kapott már legalább egy oltást, bár a vakcinák háromnegyedét a világ leggazdagabb országaiban adták be. Emiatt elsősorban Ázsia és Afrika kevésbé tehetős részein a mai napig alacsony az átoltottság.

További fontos mérföldkő volt az otthon is elvégezhető tesztek megjelenése, melyek még jobban torzítják a fertőzöttek valós számát. A tudósok abban egyetértenek, hogy nem minden pozitív tesztet jelentenek az orvosoknak, emiatt sokan el sem jutnak Covid-fertőzöttként a kivizsgálásig. Az amerikai járványügy (CDC) még az omikron megjelenése előtt úgy becsülte, hogy csak minden negyedik fertőzött kerül be az ország hivatalos statisztikáiba.

Robert West szerint is "határozottan kevesebbet jelentenek (az esetszámok), mint a járvány idején". Az angol egészségpszichológus megjegyzi: ha a járvány elején lett volna ilyen sok a fertőzött, "csillagászati mennyiségű" beteg halt volna meg.

Persze így is súlyos veszteség, hogy csak az Egyesült Államokban 830 ezernél többen hunytak el a világjárvánnyal összefüggésben. Brazíliában 620 ezer, Indiában pedig több mint félmillió a halálos áldozatok száma. Ráadásul sok fejlődő országban a rendelkezésre álló gyengébb infrastruktúra miatt könnyen elképzelhető, hogy soha nem derül ki, valójában hány ember vesztette életét a Covid-19 miatt.

Szakértők egy csoportja szerint a járvány idővel valószínűleg az influenzához hasonló endémiává szelídül, emiatt még hosszú évekig velünk marad. Addigra a fertőzöttek száma valószínűleg már meghaladja a 400 milliót is, és ez az adat még kevesebbet fog jelenteni, mint manapság.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: