HÍREK
A Rovatból
hirdetés

2,8 milliárd forint EU-s támogatás úszott el a Buda-Cash csődje miatt

Az EU-Fire cégcsoport 2012-ben majdnem 40 millió eurót nyert el geotermikus erőmű fejlesztésére. Ebből a pénzből veszett oda 2,8 milliárd forint a Buda-Cash csődje miatt.

Link másolása

A cikket a Pénzügyminisztérium állásfoglalásával frissítettük.

Csaknem 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás veszett oda a Buda-Cash Brókerház, illetve az annak érdekszférájához kapcsolódó DRB-bankcsoport csődjével - erősítette meg a 24.hu információját az összeg kedvezményezettje, az EU-Fire EGS Hungary Kft.

Az EU-Fire cégcsoport még 2012-ben majdnem 40 millió eurót nyert el geotermikus erőmű fejlesztésére. Ebből állításuk szerint 23,6 millió eurót (jelenlegi árfolyamon számolva több mint nyolcmilliárd forintot) kaptak meg. Ebből a pénzből veszett oda 2,8 milliárd forint, amikor 2015-ben a Buda-Cash és a vele összefüggésbe hozható bankok becsődöltek - írja a lap.

A 24.hu megkeresésére a társaság azt írta:

"Az EU-Fire EGS Hungary Kft. önhibáján kívül nem tudott felhasználni közel 2,8 milliárd forintot a támogatásból, mert a Dél-Dunántúli Takarékbankban elhelyezett összeg a bank felszámolása révén elérhetetlenné vált. A bank felszámolási eljárása során benyújtottuk a hitelezői igényünket, jelenleg a jogi eljárás folyamatban van".

A vállalat Battonyán, Kiskunhalason és Mosonmagyaróváron épített volna erőműveket.

A Battonya környékére tervezett erőmű viszont már biztosan nem épül meg.

A EU-Fire honlapján olvasható tájékoztatás szerint "az azóta elvégzett sokrétű és átfogó geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott fúrási pont alatt olyan geológiai formáció van, amely kockázatossá tenné a kút lemélyítését és a mesterséges rezervoár kialakítását. Ezért olyan szakmai döntés született, amely szükségessé teszi új terület kiválasztását, ahol a projekt az eredeti elképzelések szerint tud megvalósulni".

De Mosonmagyaróváron és Kiskunhalason sincs működő geotermikus hőerőmű.

A Telex tavalyi cikkében idézte az EU-Fire Kft. 2018. márciusi tájékoztatóját, amely szerint 2018 végére készülhet el a teljes beruházás. A Világgazdaság pedig az EU-Fire honlapjára hivatkozva azt írta: a beruházás befejezése 2019 nyarára várható. A 24.hu szerint jelenleg úgy áll a projekt, hogy tavaly szeptemberben kiírtak a kivitelezésre egy közbeszerzési eljárást, ám az sikertelenül zárult, így decemberben újra kiírták, az eredmény februárban derülhet ki. De Kiskunhalason is sem került sor a geotermikus fűtésrendszer fejlesztése.

A lap arról is ír, hogy

az EU-Fire Kft. összesen 7,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól 2020-ban és 2021-ben.

Továbbá a társaság tavaly októberben újabb 195 millió forint európai uniós támogatást is elnyert infrastruktúra-fejlesztésre, amit már ki is fizettek a cégnek.

A 24.hu cikkében arra is kitértek, hogy a cégcsoport egyébként több, egymástól meglehetősen távol álló ágazatokkal foglalkozik. Az egyik például szike- és fecskendőgyártás. A Nyírségben egy olyan üzemet építettek volna, ahol orvosi gumikesztyűket, szikéket és ollókat gyártanak. Ezt magyar állam másfél milliárd forinttal támogatta. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő azonban csak egy olyan üzemegységet talált, ahol nem termelnek semmit.

A lap szerint ugyanakkor az elveszett milliárdos összeg és a több helyszínen is kudarcba fulladt, közpénzből is finanszírozott beruházások ellenére, a cég autóflottája például szépen gyarapszik. Az elmúlt két évben a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint négy Mercedest és egy BMW-t szereztek be. Ezek között a lap szerint egy terepjáró és egy luxus kempingbusz is van.

FRISSÍTÉS: A Pénzügyminisztérium az alábbi állásfoglalást küldte el szerkesztőségünknek a cikk kapcsán:

"A minisztérium a támogatási összegek felhasználását minden esetben a jogszabályoknak megfelelően ellenőrzi, és a vizsgálatok eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a vizsgálatok alapján arra derül fény, hogy a kedvezményezett nem a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően használta fel a támogatási összeget, abban az esetben a minisztérium a támogatás összegét haladéktalanul visszaköveteli."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: