HÍREK

10 hamis mítosz az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, amelyek terjednek a neten, de nem igazak

A megtévesztő híreket és információkat már nem csak az orosz állami média platformjain, de számos kevésbé ismert oldalon és csatornán is propagálják.

Link másolása

A hírekkel együtt számos valótlanság is megjelenik az orosz-ukrán háborúról egyes híroldalakon és a közösségi médiában is. A NewsGuard amerikai hírportálokat és információs weboldalak megbízhatóságát felügyelő szervezet most összeszedte a legnépszerűbb hamis mítoszokat, amelyek a leginkább terjednek az interneten - írja a Guardian.

Jelentésük szerint már nem csak az orosz állami média, hanem kevésbé ismert oldalak is elkezdtek megtévesztő narratívákat terjeszteni. Összesen 114 domaint azonosítottak, amelyek hamis tartalmat tettek közzé a háborúval kapcsolatban. Elemzésük szerint

Oroszország többrétegű stratégiával "támad" ezen a fronton, hiszen már nemcsak a hivatalos állami média platformjain promotálják a propagandát, hanem például névtelen weboldalakon és fiókokon, valamint alapítványi és kutatási oldalakon keresztül is.

Erre egyébként már a legnagyobb közösségi oldalak is reagáltak. A Facebook és az Instagram hétfőn bejelentette, hogy az egész Európai Unióban blokkolja a hozzáférést az RT és a Szputnyik orosz állami média oldalaihoz. Ehhez csatlakozott a Twitter és a TikTok is, míg a YouTube Nagy-Britanniában is letiltotta ezeket a csatornákat.

Íme a 10 legjobban terjedő hamis háborús mítosz a NewsGuard szerint:

1. "Az ukrajnai Donbász régió oroszul beszélő lakosai ellen népirtást követtek el."

Cáfolat: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nem talált erre bizonyítékot.

2. "Lengyelül beszélő szabotőrök megpróbáltak lebombázni egy klórüzemet Donbászban."

Cáfolat: A "támadásra" nincs bizonyíték, az erről készült videót napokkal a "támadás" állítólagos megtörténte előtt rögzítették.

3. "Az ukrán erők lebombáztak egy óvodát a kelet-ukrajnai Luhanszkban 2022. február 17-én."

Cáfolat: A bombázás az oroszbarát szakadár frontvonalról indult.

4. "Oroszország nem vette célba az ukrajnai civil infrastruktúrát a háború kezdetén."

Cáfolat: Egy nappal az invázió kezdete után az Amnesty International legalább három olyan orosz katonai támadásról számolt be, amely civil területen történt Ukrajnában.

5. "A nácizmus burjánzik az ukrán politikában és a társadalomban a kijevi hatóságok támogatásával."

Cáfolat: Az ukrán szélsőjobboldali nacionalista párt jelöltje, Svoboda csupán a szavazatok 1,6 százalékát szerezte meg a 2019-es elnökválasztáson.

6. "A nyugati országok puccsot szerveztek 2014-ben az oroszbarát ukrán kormány megbuktatására."

Cáfolat: Nincs bizonyíték arra az elméletre, hogy a 2014-es, Majdan térről elnevezett forradalom egy, a nyugati országok által szervezett puccs volt.

7. "Az Egyesült Államoknak biofegyver-laborhálózata van Kelet-Európában."

Cáfolat: Ezzel az amerikai védelmi minisztérium Biológiai Fenyegetés-csökkentés Programját (BTRP) akarják hamis színben feltüntetni.

8. "A NATO-nak van egy katonai bázisa a dél-ukrajnai Odesszában."

Cáfolat: Ukrajnában tilos külföldi katonai bázisok létesítése.

9. "A Krím-félszigetet legálisan annektálták Oroszországhoz."

Cáfolat: Az ENSZ Közgyűlése illegitimnek nyilvánította a 2014-es népszavazást, amely támogatta a Krím Oroszországhoz való csatolását.

10. "A modern Ukrajnát teljes egészében a kommunista Oroszország hozta létre."

Cáfolat: Oroszország és Ukrajna közös öröksége több mint ezer éves múltra tekint vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk