Garamvári Gábor: Busójárás
Garamvári Gábor képriportja
"A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő". Mint a megidézett József Attila versben is olvasható a Duna a múlt, örökségünk, hagyományaink mik végigkísérik életünket, jelen, mi értelmet ad mindennapjainknak, és jövendő, mi biztosítja, hogy értékeink, a család, a barátság, a Duna mellett élő nemzetek kapcsolatai továbbéljenek. Ezen dolgok nagyon jól tetten érhetőek a mohácsi busójárás 1 hetében, egy újmohácsi busócsapat közösségében, akik életét négy éve követem a fotográfia eszközeivel.
Eközben a busós házakban a család segít felvenni a hagyományos felszerelést
A legtöbb családban generációról-generációra száll a "busóság".
Miután mindenki beöltözött, a hagyomány szerint a busócsapat vezetője eligazítást tart és felhívja a figyelmet a követendő viselkedésre.
Az örökség követése miatt a busók számára tiltott minden ékszer, és technikai eszköz viselése, ezért az emlékképeket a család hölgy tagjai készítik el.
Az Újmohácsi busók a "Szigetből" hagyományosan hajóval érkeznek a Dunán Mohácsra.
Az érkezés pillanata mindig több száz embert vonz a partra.
A következő órákban a busócsapatok a város utcáin "űzik a telet".
A busójárás végén tűzgyújtással búcsúznak a hideg időtől.