Hamis ossobuco
Az ossobuco Észak-Olaszországból származó étel. A szó magyarul azt jelenti: lyukas csont. Az étel olyan húsból készül, amiben látszik a lyukas, vagyis velős csont. Ez pedig nem más, mint a borjú lábszára csonttal együtt felszeletelve. Miért hívjuk hamisnak? Mert a receptben leírt fogás sertéscsülökből készült.
Több oka van annak, hogy hamissá vált ez az étel. Az egyik az, hogy sajnos borjúhúst Magyarországon csak nagyon ritkán lehet kapni, horror áron. És még akkor sem biztos, hogy borjút vettünk...
Ilyen húst keressetek! :)
Ha mégis sikerül beszerezni a megfelelő minőségű borjúhúst, akkor lép életbe a második pont: ember legyen a talpán, aki talál olyan hentest, aki csonttal együtt felszeleteli a lábszárat. (Én már asztalossal is fűrészeltettem el.) Ennek az a hátránya, hogy le kell fagyasztani a húst, ha nem akarjuk teljesen széttrancsíroztatni a szeleteket.
A fenti okok miatt maradt a sertéscsülök, amit az egyik hipermarketben a fent leírt módon darabolva is árusítanak. Az egyik legjobb vendégváró étel, mert szinte magától elkészül.
Hozzávalók 4 személyre
4 szelet csonttal együtt, kb. 2-3 cm vastagra felszeletelt borjú –vagy marhalábszár, sertéscsülök
3 db közepes sárgarépa
3 db közepes fehérrépa
zellerzöld
10 gerezd fokhagyma (NEM fokhagymanyomóval, hanem apróra vágva)
2,5 dl passzírozott paradicsom vagy hámozott paradicsom (konzerv is lehet)
2,5 dl húsleves
olívaolaj, liszt, só, bors, oregánó, bazsalikom, kakukkfű
Elkészítés
A húst be kell sózni, lisztbe forgatni. Kevés olajon pirosra sütni és tepsibe tenni.
A megmaradt olajban sok fokhagymát és karikára/kockára vágott zöldséget megpirítani és ezt a húsra kell borítani.
Az egészet le kell önteni passzírozott (vagy hámozott) paradicsom és húsleves (fele-fele) keverékével, hogy ellepje. Ekkor tegyétek hozzá a zellert és a fűszereket.
Tegyétek lefedve akár 3-4 óra hosszára, de minimum 2 órára nem túl forró sütőbe (légkeveréses sütőnél ez 180 fok). De nyugodtan maradhat hosszabb ideig is.
Én most tésztát főztem köretnek, de kínálhattok hozzá polentát (puliszka) is, a mi nem más, mint kukoricadara sós vízben megfőzve. A klasszikus, milánói ossobuco mellé rizottó jár. Ennek az elkészítése pedig külön tudomány.
Csak a rend kedvéért: nézzétek meg a profi szakácsot
És így készítik Nápoly mellett:
Ha megéheztél a receptet olvasva, nyomj egy lájkot! :)