A Homo sapiens és őseik nagyjából 2 millió éven át hanyagolták a salátát, helyette inkább húsalapú táplálkozást folytattak, aminek köszönhetően a tápláléklánc csúcsára kerültek. Az izraeli Tel Aviv Egyetem és a portugáliai Minho Egyetem antropológusai által végzett tavalyi tanulmány szerint a modern vadászó-gyűjtögető ember nem egészen a kiegyensúlyozott étrendjéről volt híres, mint ahogyan azt korábban gondoltuk - írja a Science Alert.

Több száz korábbi tanulmány áttekintését – beleértve a modern emberi anatómiától és fiziológiától kezdve az ősi emberi csontok és fogak izotópjainak méréséig – követően a kutatók most arra jutottak, hogy nagyjából 12 000 évvel ezelőttig elsősorban csúcsragadozók voltunk.

A tudósok eddig azért hihették azt, hogy bogyók, gabonák és különféle növényi eredetű ételek is felkerültek az ember őseinek étlapjára, mert míg az ősmaradványokban bőséges bizonyítékot találhattunk a vadvadászatokra, addig a gyűjtögető életmódra az antropológusok hagyományosan a modern néprajzból következtettek. Ez pedig óriási hiba volt a tanulmányt jegyző Ben-Dor és kollégái szerint.

Így a kutatók ahelyett, hogy pusztán a fosszilis leletekre hagyatkoztak volna, vagy a mezőgazdaság előtti kultúrákkal végeztek volna bizonytalan összehasonlításokat, inkább a saját testünkbe ágyazott bizonyítékok felé fordultak, amiket összehasonlítottak a legközelebbi rokonainkkal.

- mondta Ben-Dor. Árulkodó jelek pedig bőven akadtak a testünket tekintve, ami arra utalt, hogy valaha csúcsragadozók voltunk:

• más főemlősökhöz képest a testünknek több energiára van szüksége testtömegegységenként, ami korlátozza az élelemkeresésre szánt időnket.

• nagyobb zsírtartalékokkal rendelkezünk, és szükség esetén a zsírokat gyorsan hasznosítani is tudjuk ketonokká alakítva. A mindenevőkkel ellentétben, ahol a zsírsejtek nagyok de számuk kevés, az emberé kicsi és sok, ami a ragadozókéra emlékeztet.

• Az emésztőrendszerünk is olyan, mint a táplálékláncban feljebb lévő állatoké.

• Még a genomunk is arra utal, hogy nagyobb mértékben támaszkodunk a húsban gazdag étrendre, mint a cukorban gazdag étrendre.

A kutatás így végső soron arra jutott, hogy a Homo sapiens nagyjából 2,5 millió évvel ezelőtt vált erősen húsevővé, amit a felső paleolitikumig (felső őskorig), körülbelül 11 700 évvel ezelőttig tartott is.

Mindez nem jelenti azt, hogy több húst kellene ennünk. Az evolúciós múltunk nem vonatkoztatható az emberi egészségre, ahogyan a világunk sem olyan már, mint réges-régen.