Augusztusban a Yale tudósainak egy csoportja újjáélesztette sertések sejtműködését, miután azok már egy teljes órája elpusztultak. Az OrganEx névre keresztelt módszerrel sikeresen helyrállították a sejtaktivitást nemcsak a sertések szívében, májában, de – a bioetikai viták középpontjában álló – az agyukban is.

Fontos megjegyezni, hogy egyelőre klinikai felhasználásra nem alkalmas, hamarosan azonban új kihívások elé állíthatja a halál beálltával kapcsolatos orvosi állításokat a módszer - számolt be róla a The Washington Post.

Vagyis, nemsokára akár újradefiniálhatjuk a halál és a halottá nyilvánítás fogalmát, ami az elmúlt évtizedekben is folyamatosan változott az orvostudomány fejlődésével. A beteget a 20. század közepéig vita nélkül lehetett halottá nyilvánítani, ha a szíve és a tüdeje is leállt. Az 1960-as években aztán az átültethető szervek életképessége miatt az orvosok egy új mérőszámot javasoltak, amely kimondottan az agyhalálra fókuszált. Ez a módszer hamar elterjedt, így manapság az orvosok a halál időpontjának kimondásakor már azt az időpontot értik, amikor az emberi agyi funkciók már nem érzékelhetőek.

Ahogyan a harvardi egyetem bioetikusa, Robert Truog is mondta, amit hivatalosan "halálnak" nevezünk, az "inkább erkölcsi ítélet, mintsem biológiai tény". Más szóval

Az emlősök bizonyos agyi és szívsejt-tevékenységének sikeres újjáéledésével egy kicsit közelebb kerültünk ahhoz a naphoz, amikor az orvosi világnak újból frissítenie kell majd az emberi halál definícióját.