Jön az év egyik leglátványosabb csillaghullása: érkezik a Perseidák meteorraj

Idén különösen szép látványt nyújthatnak majd, mert az újhold néhány nappal megelőzi az érkezésüket, így teljesen sötét lesz az égbolt.

Link másolása

Vajon milyen lehet két másodperc alatt Budapestről a Balaton-partra érni? A Perseida meteorraj ezzel a sebességgel lép be a Föld légkörébe augusztus 12-én.

A jelenséget minden évben eltérő napszakban csodálhatjuk meg, mert a maximuma évente eltolódik hat órát, majd a szökőévvel visszaugrik egy napot.

Idén kedvező időben, már kora estétől figyelemmel kísérhetjük a csillaghullást.

"Bolygónk egy meterorrajon halad át, amellyel esztendőnként mindig azonos időszakban találkozik a Föld. A jelenség legalább kétezer éves a feljegyzések szerint" - mondja Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.

"A Perseidák szülőégitestje a Swift-Tuttle üstökös, amely a számítások szerint legalább tízezer éve kering a maihoz hasonló pályán. Amikor átlagosan 130 évente a Nap közelébe kerül, a magjába fagyott jég szublimálni kezd - vagyis szilárd anyaga gőzzé alakul át, - a jégbe fagyott porszemek pedig kiszabadulnak, és lassan szétoszlanak a pályája mentén. Ezt az anyagfelhőt nevezzük meteorrajnak."

A Holdfázis ugyan bele tudna szólni a tűzijáték-szerű élménybe, azonban idén az újhold pár nappal megelőzi a Perseidákat, így teljesen sötét égbolton fürkészhetjük a hullócsillagokat. Jövőre pont telehold lesz a maximum időszakában, így nem, vagy csak alig lehet majd látni a sebes meteorrajt.

A Föld 30 km/másodperccel kering a Nap körül, a raj pedig hasonló sebességgel jön szembe velünk.

“A hullócsillagok a Föld légkörében elégő porszemek. Körülbelül 100 km magasan nagy fényességgel villannak fel, és a hatalmas mozgási energia miatt gyorsan elégnek, 80-90 km-nél nem érnek lejjebb. Addigra teljesen elporladnak még a nagyobb darabok is. Az üstökös eredetű rajokból nem szokott meteorithullás történni.”

- mondja Sárneczky Krisztián.

A csillaghullást adó meteorrajok között a Perseida az egyik leggyorsabb. A tündöklő jelenség idén leginkább augusztus 12-én este figyelhető meg, de aki fent tud maradni, az még péntek hajnalban is gyönyörködhet a csillaghullásban, és az ezt megelőző, csütörtök hajnal is izgalmas lehet.

Fényszennyezéstől mentes égbolton óránként körülbelül 50-60 meteort láthatunk majd, de ez a szám évről évre változhat. Városi égbolton a kivilágítás miatt ennél jelentősen kevesebb meteort lehet észrevenni.

"A porszemek a hangsebesség száznyolcvanszorosával érik el a légkörünket. Amint a hatalmas mozgási energiát leadják és fékeződnek, ionizálódnak a légkörben a molekulák és az ionizált levegőt látjuk, nem pedig magát a porszemet. Több méteres átmérőjű ioncstorna jön létre és ezt a több méteres világító levegőtömeget látjuk, aminek a közepén ott van a kis porszemecske. Az egész maximum néhány másodpercig tart."

- magyarázza Sárneczky Krisztián.

A meteorok általában porszem méretűek, a néhány centiméteresek már fényes jelenséget okoznak. “Bár a Perseida meteorrajban nagyon sok nagyobb részecske van, de egy pingponglabdánál szinte egyik sem nagyobb. Elég sok fényes hullócsillag van benne, és a kedvező, nyári időszakban jelentkezik, ezért annyira híres."

Megfigyelésüknél érdemes arra nézni, amerre a legsötétebb az égbolt. A horizont közelében feltűnő hullócsillagok 300 kilométerre is lehetnek tőlünk, de ott a légkör elnyeli a halványabbak fényét. A statisztikák szerit körülbelül 45-50 fokos szögben emeljük az égre a tekintetünket, mert ott fog feltünni a legtöbb hullócsillag.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk