Hullanak a gyerekek: újabb halloweeni horror klasszikus született az Az Usher-ház bukásával

Mike Flanagan író-rendező neve manapság egybeolvadt a modern horrorral. Nem csak Quentin Tarantino, de Stephen King is elismerően nyilatkozott róla. Most Edgar Allan Poe egyik rövid történetét dolgozta fel úgy, ahogy csak ő tudja.

Link másolása

Bármi, amihez Mike Flanagan hozzányúl arannyá válik? Nem egészen, de az biztos, hogy korunk egyik legtehetségesebb horror-alkotójáról van szó. A Netflixen lett igazi szupersztár A Hill-ház szellemével, de már azelőtt is letett az asztalra egy Gerald’s Game-et, egy Oculust és egy Hush-t. A Hill-ház után rendezett egy folytatást a Kubrick-féle Ragyogáshoz, amelyet nem csak az eredeti rajongói szerették, de még Stephen King is elismerően beszélt az Álom doktorról.

Eddigi kedvencem a filmográfiájából a Netflixes Mise éjfélkor volt, amely a romantikus vámpírtörténeteket állította flanaganes görbe tükör elé.

Ez egy olyan horror volt, ahol nem feltétlenül a szörny a legkegyetlenebb szereplő. Az éjféli klubbal kicsit mellélőtt, én minden hibája ellenére nagyon szerettem, de tény, hogy eléggé young adultos volt a hangulata, ami sokaknak nem jött be, mégis nagy kár érte, hogy nem folytatták. Elérkeztünk a cikkünk tárgyáig: Az Usher-ház bukása. Ez a legjobb Edgar Allan Poe-feldolgozás, amit valaha láttam. Egyszerre hozza az eredeti alkotó gótikus horror hangulatát és művészi értékét.

Kik is az Usher-család? Egy gyógyszergyártó cég tulajdonosai, akik azon gazdagodtak meg, hogy mások rászoknak a termékeikre, hamisan reklámozzák addiktív gyógyszereiket, de sosem sikerült őket rács mögé tenni. A családfő Roderick Usher (Bruce Greenwood), vasszigorral irányítja a céget és családját, testvérével Madeline Usherrel (Mary McDonnell) kézen fogva.

Egy alapelve van Rodericknek: ha valaki Usher, az ő ajtaja nyitva áll, egy zabigyerektől se tagadja meg a családi vagyont.

Az első epizód kezdő jelenetében megtudjuk, hogy itt bizony minden Usher meg fog halni, kivétel nélkül. Rögtön Roderick gyermekeinek a temetésén indít a sorozat, majd miután kijön a templomból, Roderick rosszul lesz. A folytatásban bemutatják nekünk a törvény oldalát: Auguste Dupint (Carl Lumbly), egy ügyvédet, aki régóta vadászik az Usher-családra és úgy érezni, személyes ellentétről is szó van a háttérben. Roderick egy romos házba hívja Auguste-ot, hogy bevallja bűneit. Leülnek, és Roderick elkezdi a meséjét arról, amolyan Edgar Allan Poe-san, hogy mi is történt valójában a gyerekekkel. Ő lesz tehát a mesélő.

Mindenről a családfő tehet? Az első rész egy bevezető, ahol megismerkedünk a családdal, majd innentől fogva minden rész egy-egy gyermek kegyetlen halálára koncentrál.

Sokáig csak gyanús, hogy nem véletlen balesetekről van szó, hanem valami természetfeletti is lehet a véres halálok mögött. Majd kiderül valami...

Rodericknek hat gyermeke volt öt anyától, és mivel nagy kanállal habzsolta az életet, utódai kora huszonévestől a negyvenévesig terjed. A legújabb felesége egyidős a legfiatalabb gyermekével. Emellett Roderick egy halálos, előrehaladott demenciától is szenved, ami miatt folyamatosan hallucinál.

Ennél többet nem fogok elárulni a történetről, mert lebilincselő, hangulatos és fordulatos, még úgy is, hogy a sztori szerkezete miatt előre tudjuk, hogy szinte minden szereplőnk meg fog halni. Flanagan színészválasztása nagyon humoros, a casting nála nem tarthat sokáig.

Ha dolgozik egy színésszel, akit megkedvel, viszi magával következő projektjeibe.

Bruce Greenwooddal a Gerald’s Game-ben dolgozott együtt, Carl Lumbly-val az Álom doktorban. De ezen kívül szinte mindenki visszatérő arc korábbi projektjeiből. Greenwood nagyon jó a családfő szerepében, öblös, tiszteletet parancsoló, eredeti hangja zseniális, Lumbly kedves természetvédelmi ügyvédje szerethető, ő próbál a külső racionális karakter lenni, aki nem hisz Usher demenciával küzdő agyának. Mary McDonnel még sosem volt ilyen kemény, pedig hosszú karrierje során rengeteg erős női karaktert alakított, de Maddie néni egy egészen más szint. Rajta kívül az

igazi új Flanagan „családtag” Mark Hamill, mint az Usher-família problémamegoldó embere, Arthur Pym. Ő egyszerre ügyvédje és bérgyilkosa is a dinasztiának.

Mivel a történet előszeretettel ugrál az időben, sokszor visszanyúl a múltba, így azonos szerepeket több színész játszhat el, így még több korábbi Flanagan-színész köszönhet vissza. Sajnos nincs elég helyem, hogy mindenkit kiemeljek, de aki látott már Flanagan produkciót, annak lesz itt ismerős színész: Ruth Codd Az éjféli klubból, Kate Siegel, aki a rendező felesége, és szinte minden projektjében benne van. Willa Fitzgerald még új a rendező köreiben, de az Amazonos Reacherből ismerős lehet. Michael Trucco játszott a Hushban, a Mise éjfélkorban, Az éjféli klubban, csakúgy, mint Zach Gilford, Samatha Sloyan, Rahul Kohili és Henry Thomas. Rajtuk kívül az egyik leggyakoribb Flanagan-szereplő Carla Gugino. Igazi all-star szereplőgárda egy érdekfeszítő horrornak.

A történet jó, a színészek elképesztőek, de vajon a horror működik? Nos, itt van egy kis hiányérzetem. Látszik, hogy a költségvetés néha akadályozta Flanagan zsenijét, hogy kibontakozzon. Van egy „álomjelenet”, amikor is a Carla Gugino által játszott Verna megmutatja Rodericknek, hogy hány ember halt meg miatta. Egy felhőkarcoló ablaka előtt állva látjuk, ahogy élettelen testek zuhannak a mélybe eső helyett. Látványos is lehetett volna, de sajnos a szűk vizuális effekt-büdzsé miatt inkább vicces, mint megdöbbentő ez a jelenet. Sok a jumpscare is sajnos, Roderick bomló elméjének köszönhetően gyakran lát dolgokat, amit más nem, így kicsit próbálják a nézőt elbizonytalanítani a természetfelettiben, hiszen

miért hinnénk egy demenciával küzdő, megbízhatatlan mesélőnek.

Szerintem működik a horror, bár inkább a színészek tehetsége adja el, mint az ijesztgetés minősége. Az biztos, hogy a sorozat a 18 pluszos kategóriába esik, van egy két zavarba ejtően groteszk, véres és kegyetlen jelenet. Maradjunk annyiban, hogy egyik Usher-utód sem ágyban, párnák közt hal meg, hanem kegyetlenebbnél, kegyetlenebb furcsa balesetekben.

A legszebb az egészben az, hogy itt nem sajnálunk senkit. Mintha egy horror-Utódlást néznénk. Mindenki velejéig romlott, rosszul nevelt, elkényeztetett ficsúr, aki csak apucinak akar nyalizni. Jelen esetben tényleg egymás torkának esnek a családtagok, nem csak szakmailag szúrnak ki egymással, mint az Utódlásban. Úgy érzem ezt a sorozatot minden október vége fele elő fogom venni, ahogyan eddig a Mise éjfélkort. Ez a történet sem egy boldog mese, aki happy end-re számít, azt el kell keserítenem, kevés Flanagan-filmnek van pozitív vége, sokszor nem csak a rosszak járnak rútul, de a jók is ártatlan áldozattá lesznek.

Ezért tökéletesnek érzem, hogy végre egy Edgar Allan Poe feldolgozást csinált Flanagan, a két alkotó stílusa kiegészíti egymást.

Író-rendezőnk tudja, hogy mit kell megváltoztatni egy klasszikusban ahhoz, hogy a mai felgyorsult világ nézőinek is szórakoztató legyen a végeredmény. Mindenkinek csak ajánlani tudom Az Usher-ház bukását, horror-rajongóknak és Flanagan fanatikusoknak kötelező, a többieknek pedig erősen ajánlott. Az Usher-ház bukása megtekinthető magyar szinkronnal a Netflix kínálatában.

A cikk és a halloweeni hangulat támogatója a Samsung

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk