hirdetés

FELFEDEZŐ

Éljük tudatosabban a hétköznapokat!

A dohányzás káros hatásairól szinte naponta olvashatunk. Kevesen tudják azonban, hogy tudatos döntésekkel saját és környezetünk egészségén is javíthatunk, illetve csökkenthetjük az ártalmakat!
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. november 08.

hirdetés

Köztudott egészségügyi kockázatai ellenére a dohányzás még mindig világszerte több mint 1 milliárd embert érint közvetlenül. A helyzet pedig itthon sem jobb: az Eurostat 2014-es felmérése szerint Magyarországon több mint 2 millióan dohányoznak – az uniós átlagnál többen vannak itthon azok, akik naponta rágyújtanak. A dohányzás ráadásul nemcsak magára a dohányzóra, hanem a másodlagos füstöt beszívók egészségére és a környezetére is negatív hatással van.

Tudatos döntésekkel azonban csökkenteni tudjuk ezeket az ártalmakat. Ahogy energiatakarékos eszközökkel, minél kevesebb műanyag csomagolást tartalmazó termékek választásával vagy a helyi termelőktől való vásárlással csökkenthetjük a környezeti ártalmakat, úgy a dohányzás esetében is van választásunk!

A legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni!

A legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Viszont ha dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink egészségéért is azzal tesszük a legtöbbet, ha véglegesen letesszük a cigarettát. A dohányzás abbahagyásával ugyanis csökken a megbetegedések valószínűsége, és kedvező élettani folyamatok indulnak el.

A cigaretta elhagyásával a környezetnek is segítünk!

hirdetés

Az utóbbi időben számos kutatás bizonyította azt is, hogy dohányzás – amellett, hogy a dohányzók és a passzív dohányosok szervezetét károsítja – a környezetre is rendkívül káros: az eldobált csikkek a talajt és a vizeket, a kifújt füst pedig a levegőt is szennyezi. Az eldobált cigarettacsikkek ugyanis nemcsak hogy elcsúfítják például a kirándulóhelyeket, parkokat, utcákat, de számos toxikus anyagot és műanyagot is tartalmaznak. Sőt, jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája, az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint ugyanis világszerte évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek.

Rengeteg káros anyagot iktathatunk ki

Toxikus anyagok nemcsak az eldobált csikkekben vannak jelen, hanem a dohányfüstben is. A füstben több mint 7000 vegyi anyag található, ezek közül 93-ról megállapította az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek után nem meglepő, hogy a tudomány mai állása szerint az égés, illetve az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozója.

A füst pedig nemcsak a dohányzóknak okoz problémát, a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok a környezetükben lévőkre, a passzív dohányosokra is hatással vannak. Beszédes adat, hogy kutatások szerint a vegyi anyagok maradványai 2 hónappal azután is megtalálhatóak voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki, egy kaszinóban pedig a dohányzási tilalom bevezetése után fél évvel is kimutathatóak voltak.

Közös érdekünk az ártalomcsökkentés

Ezektől a negatív hatásoktól – ahogyan már említettük – úgy tudjuk a leginkább megkímélni magunkat és a környezetünkben lévőket, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb abbahagyjuk.

Azon felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már tájékozódhatnak számos, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatíva felől, amelyek közé tartoznak a különböző füstmentes technológiák. A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek. Ha nincs égés és füst, kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadulhat fel, így alacsonyabb lehet a káros anyagoknak való kitettség, mint a hagyományos dohánytermékek esetében Ezeknek a füstmentes technológiáknak a hatása azonban teljesen eltérő lehet, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és a kémiai reakcióval működő vagy a dohányhevítéses technológia. Ez utóbbi olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még nem történik égés. Az elektronikus cigaretták és a kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy függőséget okozó anyag, és többek között fejfájást, szédülést okozhat. Tehát a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölése továbbra is kizárólag úgy érthető el, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk