hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

„Mielőtt plasztikáztatna, tegye be a kimért zacskót a melltartójába, és csináljon végig egy napot”

Szászi Bea pszichológusként évek óta dolgozik egy plasztikai sebész mellett. Az esztétikai beavatkozások lélektanáról beszélgettünk vele.
Kövesdi Miklós Gábor; fotó: Andráska Krisztián - szmo.hu
2021. február 04.

hirdetés

Szászi Beát évek óta ismerem, mint szülőtárs. Azt is tudtam róla, hogy pszichológus, azt viszont csak nemrég, egy Facebook posztból tudtam meg, hogy esztétikai beavatkozásokon áteső páciensekkel is foglalkozik. Úgy gondoltam, ez egy rendkívül érdekes téma, amiről viszonylag ritkán beszélünk.

– A pszichológián belül sok mindennel foglalkozol, többek között tanítasz a Magyar Táncművészeti Egyetemen.

– Magam is táncos vagyok. Amatőr keretek közt, de magas szinten néptáncoltam a Hajdú Táncegyüttesben, amivel bejártuk a világot. Az egyetem után pedig összekötöttem a kutatási érdeklődésemet a hobbimmal.

– Hogy kerültél a plasztikai sebészet közelébe?

– Már a szakdolgozatom témája is az esztétikai sebészet pszichológiája volt. Egy speciális testképzavart kezdtem el kutatni, a testdiszmorfiás zavart. Az ugyanis gyakrabban fordul elő az esztétikai sebészeti, bőrgyógyászati, fogászati páciensek körében.

hirdetés
Ennek ellenére, amikor a kutatásomhoz közreműködő kezelőorvosokat kerestem, az egész országban csak hármat találtam,

közülük Dr. Tamás Róbert főorvossal a mai napig megvan a szakmai kapcsolat. Egyéb kozmetikai beavatkozások tekintetében Bartus Márta sminktetoválóval dolgozom együtt. Nagyon hasznos dolognak tartom, hogy mindketten a páciensek lelki jólétét szem előtt tartva végzik a napi munkájukat.

– Pontosan mit fed a testdiszmorfiás zavar?

– Ez egy összetett pszichiátriai zavar, ami testképzavarral jár: a saját testedet nem látod reálisan.

Ha adnak egy papírt, hogy rajzold le magad, nem vagy képes a realitásoknak megfelelően megtenni. Nem azért, mert nem akarod, hanem mert valóban nem úgy látod. Kisebbnek látod magad, mint amilyen vagy, esetleg nagyobbnak.

Szimmetria problémákat fedezel fel, bőrhibákat, szépséghibákat, amik esetleg nem is léteznek.

Maga az észlelés is sérül, különböző képalkotó eljárások kimutatták, hogy az ilyen páciensek agya másképp működik.

– A testképzavar gyógyítható?

– Igen, van rá terápiás eljárás. A testdiszmorfiás zavar kezeléséhez például mindenképpen pszichiáter szakorvos szükséges, és elkerülhetetlen a gyógyszeres terápia. A baj az, hogy hosszú az út, amíg a páciens eljut a megfelelő kezelőorvoshoz. Sokszor próbálkoznak esztétikai vagy orvosi beavatkozásokkal, hogy elviselhetőbbé tegyék a kinézetüket, ez azonban az esetek nagy részében ront az állapotukon.

– Ha szépészeti beavatkozásokról, pláne plasztikai sebészetről beszélünk, a legtöbbünknek celebek, feltöltött ajkak és szilikon mellek jutnak eszünkbe. De gondolom ennél jóval szélesebb spektrumról van szó.

– A plasztikai sebészetnek két nagy ága van. A helyreállító sebészet, ami a mai formájában a világháborúk idején a hadisérültek ellátása során alakult ki, bár már az ókorban is voltak bőrátültetések és lebenyátfordítások.

A másik az esztétikai sebészet, ami óhatatlanul kialakult az elsőből, hiszen ha helyreállítani képes az orvostudomány és a technológia, akkor megszépíteni is.

A beavatkozásokon belül beszélhetünk invazív eljárásokról, amikor szikével ejtenek bemetszéseket, és vannak minimál invazív eljárások, például a feltöltések. Ide tartozik a sminktetoválás is, hisz abban az esetben is a bőr alá megy a kezelő. A testképzavar problémakörét már sminktetoválók is jelzik, mert előfordul, hogy hiába végzik el a feladatot a legkörültekintőbb munkával, mégsem tetszik az elért eredmény a páciensnek.

Ezeknek a pácienseknek egy része valóban testképzavarral küzd, túlnyomó részük viszont nem a megfelelő időben és nem a megfelelő beavatkozást választotta. Ebből adódik a kezelés utáni elégedetlenség. A döntésükért viszont nem okolhatóak 100%-ban. Általában nincs megfelelő önismeretük, alacsony az önértékelésük, a közvetlen környezettől nem kapnak visszajelzést és mindezek mellett nap mint nap megnyitják a közösségi felületeken a szétfilterezett fotókat, ezt látva pedig kialakul bennük az a kép, hogy ilyennek kell lennem, mert akkor leszek boldog!

Ennek a következménye az, hogy a szépség témában létrejött Facebook csoportokban napi szinten előfordul, hogy valaki feltesz magáról egy fényképet, és megkérdezi: „Mondjátok meg lányok, hogy mire van szükségem!”

Nagyon furcsa az a helyzet, ha valaki nem tudja megmondani, hogy milyen külsőben érzi jól magát vagy miben érezné magát jobban.

– Annál is inkább, mert lehet, az orvosnak egészen más tetszene, mint a páciensnek.

– Persze. Az orvos azt milliméter pontosan meg tudja mondani, hogy milyen arányokat érdemes beállítani. De vajon zavarnak-e minket valóban ezek az aránytalanságok vagy csak utána kerül bogár a fülünkbe, hogy egy szakember jelezte? Ez érzékeny téma, és egy tapasztalt sebész biztosan nem követi el azt a hibát, hogy elmondja a páciensnek mit kellene alakítani a külsején. Megkérdezi, hogy milyen területet vizsgáljon meg, ezután elmondja a korrekció lehetőségeit, együtt megtervezik a beavatkozást és végigbeszélik, hogy miből, milyen eredményt lehet elérni, a szövődmények, a hegesedés és az összes kockázat említésével. Csak ennek tudatában lehet egy ilyen nagy döntést meghozni. De ez az optimális eset. Sajnos számos esetben kozmetikusok is végeznek, száj és ráncfeltöltéseket, akik egyáltalán nem kompetensek sem az injekciós kezelésekben, sem a szövődmények elhárításában.

– Kicsit lépjünk hátrább, és beszéljünk arról, hogy valaki miért tart egy bizonyos külsőt szépnek? Meg lehet ezt fogni tudományosan?




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk