?> /eletstilus/sulyos-kovetkezmenyei-lehetnek-az-elszigeteltsegi-fasultsagnak-amely-mar-husvet-utan-jelentkezhet/ Súlyos következményei lehetnek az elszigeteltségi fásultságnak, amely már húsvét után jelentkezhet | szmo.hu
hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Súlyos következményei lehetnek az elszigeteltségi fásultságnak, amely már húsvét után jelentkezhet

Tömeges méretet ölthet a szabályok áthágása, és beindulhat a „társadalom eldurvulása”. A német belügyminisztériumi elemzés szerint a kockázatok között szerepel egyebek mellett az alkoholfogyasztás növekedése és az öngyilkosságok számának emelkedése.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. április 11.


Link másolása

hirdetés

Legkésőbb húsvét után egyre többen belefáradnak a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségbe, és az össztársadalmi léptékű kimerültség hatására meredeken csökkenhet a kormányzat válságkezelő munkájának támogatottsága - figyelmeztet a német szövetségi belügyminisztérium egy szombaton kiszivárgott belső elemzésben.

Ugyancsak szombati adatok szerint az igazolt fertőzések számának alakulása alapján a járvány továbbra is viszonylag lassan terjed Németországban.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) adatai szerint szombat délelőttig 117 658 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), ami 4133 esettel - 3,64 százalékkal - több az egy nappal korábbi 113 525-nél.

A fertőzésen már átesett emberek számát becsülni lehet, mert csak a vírus megjelenésének tényét kell hivatalosan rögzíteni, és a vírus legyőzését nem kell bejelenteni. Az RKI becslése szerint 57 443-an estek túl a fertőzésen, ami 3530 esettel több az egy nappal korábbi 53 913-nál. Ez ugyan jelentős, 6,54 százalékos növekedés, de az új igazolt fertőzések száma továbbra is meghaladja a fertőzésből kilábaltak napi számát, az úgynevezett aktív esetek száma így ismét emelkedett.

Emelkedett a vírus okozta betegség (Covid-19) halálos áldozatainak száma is, 171-el 2544-re.

hirdetés

A Der Tagesspiegel című lap beszámolója szerint a belügyminisztérium a járvány pszichoszociális és szociológiai hatásairól készített elemzésében arra figyelmeztetett, hogy

a március közepe óta bevezetett kijárási korlátozások és a társadalom és a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó egyéb rendelkezések révén legkésőbb húsvét után fellép az elszigeteltségi fásultság, amelynek súlyos következményei lehetnek.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
ÉLET-STÍLUS

Interaktív ábra készült az elmúlt 20 év legnépszerűbb lány és fiú utóneveiről

Vannak nevek, amik évek óta nem mennek ki a divatból.

Link másolása

hirdetés

Gyermeknap alkalmából készült egy interaktív ábra, amelyen

az utóbbi húsz esztendő 25–25 legnépszerűbb fiú, illetve lány keresztnevei láthatók.

Az ezredforduló után az újszülött kislányoknak a leggyakrabban a Viktória, majd az Anna nevet adták szüleik, de 2011 óta töretlenül a Hanna név áll az első helyen. A kisfiúknál 2001-től folyamatosan a Bence név vezet, amit 2003 óta kitartóan követ a Máté keresztnév.

Az interaktív ábra ITT található.

2020-ban

- a top5 fiúnév: Bence, Máté, Dominik, Levente, Noel

hirdetés

- a top5 lánynév: Hanna, Anna, Zoé, Léna, Luca


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
ÉLET-STÍLUS

Négy különböző nő történetét ismerheted meg a Decathlon legújabb kisfilmjében

A sportáruházlánc idén nyáron nem csak a széles fürdőruha-és bikiniválasztékukkal szeretnének segíteni a nőknek abban, hogy jobban megélhessék a nyár és a vízisportok örömét: céljuk, hogy a nők másként tekinthessenek az eddig frusztrációt okozó vízpartra.

Link másolása

hirdetés

A nőket évtizedeken át arra kondicionálták, hogy csak akkor lehetnek igazán szépek és vonzók, ha jól mutatnak egy picike háromszög bikiniben – miközben az csak kifejezetten keveseknek áll igazán jól. Napjainkban szerencsére már kezd meghaladottá válni ez a nézet, megindult a párbeszéd a női önelfogadás és testkép-pozitivitás fontosságáról, de a vízpart és a medence a legtöbb nőnek továbbra is frusztrációt jelent.

Pedig éppen az úszás lehetne az a sport, amit, ha sikerül beépíteniük hétköznapjaikba, rengeteget segíthetne, hogy jól érezzék magukat a bőrükben: tanulmányok sora bizonyítja, hogy az úszás kifejezetten jól hat az önértékelésre. Ha jobban belegondolunk, ez nem meglepő: ha minden egyes nap rávesszük magunkat arra, hogy fürdőruhába bújjunk, segít megbarátkozni a testünkkel, elfogadni önmagunkat, idővel pedig akár örömmel mutatkozni is a fürdőruhánkban: a sportpszichológusok pont ezért javasolják a rendszeres úszást fiatalok, serdülők számára.

A sport tehát segít bennünket abban, hogy változzunk és felszínre hozzuk a jobbik énünket. A Decathlon küldetése, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a sport örömét és jótékony hatását. Idén nyáron nem csak a széles fürdőruha-és bikiniválasztékukkal szeretnének segíteni a nőknek abban, hogy  jobban megélhessék a nyár és a vízisportok örömét: egy különleges programon és négy nő történetén keresztül szeretnék elérni, hogy a nők másként tekintsenek az eddig nyomasztó vízpartra, fedezzék fel az úszás jótékony hatását a mentális és fizikai egészségükre.

A Víztiszta önbizalom programban négy, különböző életutat járó, nagyon különböző motivációkkal és testalkattal bíró nő történetét ismerhetjük meg, akiket két hónapon keresztül követtek kamerákkal. Közös bennük, hogy mindannyiuk életében felbukkant már az úszás, ami sokuknak sorsfordító is volt.

A felkészülésüket szakemberek segítették: edző, dietetikus és gyógytornász kísérte őket, a folyamat végére pedig mind megélték azt a könnyed felszabadultságot, amit a rendszeres úszás hozott az életükbe, és ami az önbizalmukra is kihat: bátran vállalták, hogy fürdőruhás képek készüljenek róluk, amit a nagyközönségnek is megmutatnak.

A négy nőben mind magunkra ismerhetünk: Alíz az az energikus és elbűvölő nyugdíjas, akiről szívesen veszünk példát, Dóra lenyűgöző kitartása és maximalizmusa példaértékű abban, hogy hogy tudunk felülkerekedni a nehézségeken, figyelemre méltó Lili önreflektivitása, aminek segítségével megtalálja magát és Gina lendületessége, ami végigviszi az elhatározásain – például ezen a kéthónapos kihíváson is.

hirdetés

A négy nő történetét és útját női alkotók (Fekete Xénia rendező és Andi GV fotóművész) örökítették meg, kisfilmeken keresztül online kísérhetjük őket végig a folyamaton, ami bizonyítékát adja: az úszás felszabadít. Ismerd meg őket te is és meríts ihletet a négy nő történetéből, hogy te is önfeledten magad lehess idén vízben és parton is!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Felmérés: a magyarok 56 százaléka hízott a járvány alatt

A férfiak 15 százaléka hat kilónál is többet szedett fel, vizsgálták az iskolázottságot, a lakóhelyet és a korcsoportot is.

Link másolása

hirdetés

Mindössze a lakosság 28 százaléka vallja, hogy nem hízott meg valamennyit az elmúlt egy év alatt - derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató friss, reprezentatív felméréséből.

További 16 százalék még fogyott is, azonban így is a magyarok több mint fele, 56 százaléka kisebb nagyobb pluszsúllyal jött ki a járványból.

Legfeljebb két kilós pluszról a nők 22 százaléka számolt be, a férfiaknak csak 17 százaléka vallott be ennyit. Hat kilónál többet viszont a férfiak 15 százaléka, a nőknek csak 7 százaléka hízott.

Korosztályos felosztás szerint a 18-39 évesek ötöde vallotta, hogy semmit sem hízott, 16 százalékuk legfeljebb 2 kilót, 16 százalék pedig 6 kilónál is többet szedett fel. 24 százalék mondta, hogy fogyott. A 60 év felettiek 36 százaléka nem hízott és nem is fogyott, 22 százalék pedig csak két kilót hízott. Fogyásról minden tizedik megkérdezett számolt be.

Iskolázottság alapján nem találtak jelentős eltéréseket. A diplomások az átlagnál (11 százalék) kisebb arányban híztak több mint 6 kilót (8 százalék). Illetve ők fogytak a legnagyobb arányban is (21 százalék), az alapfokú végzettségűek között 14 százaléknak, az érettségizettek körében 18 százaléknak csökkent a súlya.

Lakóhely alapján már valamivel jelentősebb különbségek alakultak ki: az átlag 28 százalékkal szemben a budapestieknek csak kisebb aránya, 22 százalék mondta azt, hogy nem hízott, az átlag kétszerese volt körükben a súlyvesztők aránya (22 százalék).

A községekben az átlagosnál többen tartották a súlyukat (31 százalék), fogyásról a legkisebb arányban pedig a megyeszékhelyen élők vallottak, az átlagos 16 százalékkal szemben csak 10 százalék volt az arányuk.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
ÉLET-STÍLUS

A nők vagy a férfiak ragaszkodnak jobban az okostelefonjukhoz?

És egyáltalán mennyire vagyunk digitálisak? Milyen új szokásaink lettek az elmúlt egy évben? Ez is kiderül a Kingston Technology felmérésének eredményeiből.

Link másolása

hirdetés

Mennyire vagyunk digitálisak? Milyen eszközöket használunk? Mit változtatott ezen a járványhelyzet? Mennyire érezzük magunkat biztonságban az online térben? Többek között erre volt kíváncsi a Kingston online felmérésében, amellyel korábbi cikkünkben is találkozhattál. Most összesítettük, hogy milyen eredmények születtek, megtudhatjuk, például, miről nem tudnak lemondani a nők – ha digitális kütyükről van szó.

Okostelefonom nélkül soha!

Már az is digitálissá tesz minket, hogy rendelkezünk digitális eszközökkel – márpedig a kérdőív kitöltői ilyen szempontból abszolút digitálisak. A legtöbbjüknek okostelefonjuk van (94%), laptoppal, számítógéppel 82% rendelkezik, digitális adathordozóval, például pendrive-val 79%.

Az okostelefon azért is a legnépszerűbb kütyünek számít, mert a válaszolók több mint fele e nélkül nem tudná elképzelni az életét. A laptop vagy az asztali számítógép a dobogó második és harmadik fokára fértek fel.

Az okostelefonhoz inkább a nők kötődnek, közülük 60% jelölte meg, hogy nem tudná nélküle elképzelni az életét – ezzel szemben a laptop csak 20%-ot kapott a nők körében.

A férfiaknál jóval kiegyenlítettebb az arány a három eszköz között, és ők többen használnak PC-t, mint laptopot.

A koronavírus egyik mellékhatása: digitalizáltabbak lettünk, mint valaha

Amikor tavaly tavasszal a járványhelyzet miatt hirtelen kellett átállnunk az otthoni munkavégzésre, nem is beszélve a digitális oktatáshoz való alkalmazkodásról, akkor sok családban kellett valamilyen új digitális eszközt beszerezni – a kérdőív kitöltői közül minden hatodik mondta azt, hogy vásárolt új eszközt. Közülük a legtöbben laptopot vagy számítógépet vettek (46%), a második legkeresettebb eszköz pedig a fülhallgató / headset volt (42%). Új memória-megoldásokra (RAM, SSD, USB-kulcs, külső tárhely) közel 22%-nak volt szüksége, egyéb számítógép-alkatrészt pedig mintegy 10% igényelt.

hirdetés

A járványhelyzet abban is befolyásolt minket, hogy milyen gyakran használtuk az elmúlt időszakban digitális eszközeinket.

A „home office”-időszak hatása érzékelhető a válaszok alapján: a számítógépet / laptopot, az okostelefont, a webkamerát, és a memória-megoldásokat gyakrabban használtuk az elmúlt egy évben. Ritkábban kerültek viszont elő a digitális fényképezőgépek – kevesebb volt a családi esemény, az utazás, ahol használhattuk volna őket.

És hogy ha már többet voltak használatban a digitális eszközök, vajon mire vettük igénybe őket? A válaszolók első helyen a tanulást és a munkát jelölték meg, de második helyen mindjárt a szórakozás következik – ide sorolható a zenehallgatás, filmnézés, online színházi közvetítés is. Harmadik helyezett a sorban a chaten, applikációkon keresztüli kapcsolattartás, míg az információszerzés, a portálok böngészése a negyedik helyre szorult.

A legkevésbé az önfejlesztéshez és a sportoláshoz támaszkodtak a digitális eszközökre a válaszolók. Pedig a tavaly tavaszi karantén-időszak egyik slágere volt az online jógaóra.

Szintén a járványhelyzet hozta az életünkbe azt a jelentős változást, hogy megszaporodtak az online meetingjeink és a szakmai, kulturális rendezvények, sőt, gyakran a baráti, családi események is a digitális térbe kerültek át. A Kingston kíváncsi volt, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók milyen gyakorisággal vesznek részt virtuális üzleti eseményeken, legyen az megbeszélés, videokonferencia vagy bármi egyéb. A felmérés rámutatott, hogy 61%-uk csatlakozik eltérő rendszerességgel valamilyen webes eseményhez kifejezetten munka miatt. Közel egynegyedük (23%) hetente átlagosan 1-2, 100-ból 3-an pedig hetente 20-nál is több ilyet ír be a naptárjába.

Ennyi virtuális találkozóhoz már komoly digitális eszközpark kell. Pláne, hogy munka után is szükség lehet rájuk, mert ahogy a kérdőívből is kiderült, szórakozás, önfejlesztés, információszerzés, kapcsolattartás, sportolás stb. céljából még többen veszünk részt online programokon, jellemzően szintén heti 1-2 alkalommal.

Amikor azért kell lemondanunk képekről és appokról, mert nincs elég hely

A válaszadók 43%-ával előfordult már, hogy az okostelefonján egyszer csak nem maradt elég hely a fotóknak, letöltéseknek, és valamit törölniük kellett. 9%-kal ez ráadásul rendszeresen megesik.

A Kingston veled van a tárhelynövelés és a biztonságos adattárolás terén

„ Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő.

Hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő.

A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról.

A Kingston a felhasználókat minden olyan élethelyzetben támogatja termékeivel és megoldásaival, amikor adataik biztonságos tárolásáról és hordozásáról, vagy informatikai rendszereik teljesítményének növeléséről van szó” – hangsúlyozza Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

Tartunk-e attól, hogy adataink nincsenek biztonságban? Nem eléggé

Csaknem minden válaszolóra igaz, hogy használ valamilyen memória-megoldást (95%). A legtöbben (74%) USB-kulcsot vetnek be, 63% felhőalapú megoldásokat alkalmaz, de népszerűek a memóriakártyák (53,5%) és a külső merevlemezek (48,5%) is. SSD-meghajtót 34% használ.

Titkosított pendrive-ja és SSD-je azonban csak 100-ból 7 kitöltőnek van – még a felsőfokú végzettségűek esetében is –, ami arra utal, hogy viszonylag kevesen tartanak attól, hogy adataikhoz illetéktelenek férhetnek hozzá, holott ez nagyon is valós veszély.

Éppen ezért szerettük volna azt is megtudni, hogy ki mit tesz a személyes adatai biztonságáért. A felmérésben résztvevők meglepően magas aránya, kétharmada (65%) jelszóval és kétlépcsős azonosítással védi az adatait. Azonban a válaszolók közül minden ötödik rácsodálkozott a kérdésre, hogy miért ne lennének biztonságban az adatai úgy általában.

Te vajon melyik csoportba tartozol?

3 tipp a Kingstontól

1. Plusz memóriamegoldásokkal a hatékony online meetingekért

Az online meetingekhez, szakmai, kulturális rendezvényekhez, továbbá virtuális baráti, családi eseményekhez megbízható és erős rendszerekre van szükség. Ha kiegészítő memóriával és gyorsabb SSD-meghajtóval turbózzuk fel a számítógépes rendszerünket, sokkal jobb videokonferencia-élményben lehet részünk az olyan platformokon, mint a Teams, a Zoom vagy a Google Meet. A hozzáadott memóriával hatékonyabbá válik a multitasking, több alkalmazást futtathatunk egyszerre, az SSD-k pedig gyorsabb indítási időt tesznek lehetővé.

2. A biztonsági másolatról is készítsünk biztonsági másolatot

Bár a felmérés eredményeiből is jól látszik, hogy az utóbbi időben a felhő egyre elterjedtebbé vált, fontos, hogy a felhőben tárolt fotókról, videókról és egyéb fájlokról is rendszeresen készítsünk biztonsági másolatot. Ezt kényelmesen elvégezhetjük SSD-vel, USB-kulccsal vagy memóriakártyával is. Így hálózati kimaradás vagy a felhőszolgáltatás megszakadása esetén sem vesznek el az adataink. Az érzékeny információk tárolására pedig olyan kiegészítő megoldásra is szükség van, mint a titkosított pendrive, amellyel fizikailag is biztonságban tudhatjuk a kényes fájlokat.

3. A titkosított memóriamegoldás jó és nem feltétlen drága választás

A titkosított adathordozók valóban csak a tulajdonosnak engednek hozzáférést az adatokhoz. A felmérésből is látszik, hogy még nem igazán elterjedtek, talán azért is, mert sokan azt gondolják, hogy túl sokba kerülnek. Pedig a titkosított eszközök egyre inkább elérhetővé váltak az elmúlt években: ma már 15.000 Ft-ért hozzájuthatunk egy 32 GB-os titkosított USB-kulcshoz.

A cikk megjelenését a Kingston Technology támogatta.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk