/eletstilus/minden-otodik-gyerek-szorong-es-boldogtalan-a-virushelyzetben-egy-felmeres-szerint/
hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a vírushelyzetben egy felmérés szerint

Ebből kiderült, hogy sok gyerek küzd mentális problémákkal, diszkriminációval, és több szempontból is változtatnának az iskolai életen.
hirdetés

Sok gyerek boldogtalan a jelenlegi vírushelyzetben, gyakoriak náluk a mentális problémák, többségük pedig örülne, ha kevesebb házifeladatot kapnának - derül ki egy online felmérésből, amit öt gyermekjogi szervezet, az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision készített.

A felmérés célja az volt, hogy a gyerekek véleménye is befolyásolja az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának alakítását. A felmérés lebonyolítását – az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve – az Európai Bizottság kezdeményezte.

„Ez egy történelmi jelentés, hiszen most először fordul elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a COVID-19 járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz. Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői.

A „Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők” (Our Europe. Our Rights. Our Future.) című felmérésben több mint 10 000 11-17 év közötti gyermek és fiatal vett részt Európán belül és kívül egyaránt. A kérdőívet magyar gyerekek is kitöltötték.

A felmérés eredményei alapján a koronavírus-járvány a stressz és a bizonytalanság felé taszította a gyerekeket.

hirdetés
Ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt. Tízből majdnem egy válaszadó gyereknél érzékelhetőek a mentális problémákra utaló tünetek, például a depresszió vagy a szorongás. Ez főleg a lányoknál és az idősebb gyerekeknél volt jellemzőbb.

A gyerekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány azonban a fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalok esetében 50 százalékos.

Az iskolai életről is kérdezték a gyerekeket, és kiderült, hogy a résztvevők kétharmada boldog az iskolában, a 17 évesek 80 százaléka viszont úgy érzi, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre.

Az is kiderült, hogy a gyerekek többsége változásokat hozna az iskolákban. A válaszadók 62 százaléka kevesebb házifeladatot, 57 százaléka pedig érdekesebb órákat szeretne. A megkérdezettek közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33%), a gyermekjogokról való tanulással (31%) és több művészeti tantárggyal (31%).

A felmérés alapján majdnem minden gyerek hallott már a gyermekjogokról, 88 százalékuk ismeri a klímaváltozástés annak a környezetükre gyakorolt hatását.

„Jelentős mérföldkő ez a gyermekek bevonása szempontjából. A gyerekek az őket érintő témák szakértői és ez a konzultáció is bebizonyította, hogy a fiatalok a jelen fontos alakítói. A mi szerepünk az, hogy megadjunk nekik minden segítséget és támogassuk őket azon az úton, amelyen a holnap vezetőivé válhatnak. Biztosítanunk kell, hogy minden gyerek egyforma esélyekkel induljon az életben, félelemtől mentesen” – mondta az Európai Bizottság elnökhelyettese, Dubravka Šuica.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk