ÉLET-STÍLUS

Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat

A koronavírus idején átalakultak a szokásaink az online térben? Az Allianz Hungária ennek járt utána.

Link másolása

 

A koronavírus mindannyiunk életét felforgatta, és bár a digitalizáció évek óta zajló folyamat, igaz ez az online térben töltött időnkre, tevékenységünkre is. Olyanok is a virtuális világba merészkedtek a járványhelyzetben, akik korábban nem. Általánossá váltak olyan tevékenységek, amik addig csak időszakosan voltak jelen, remek példa erre az online bevásárlás és ügyintézés, a streaming tartalmak fogyasztása. Ezek vajon csak ideiglenes, vagy maradandó változások? Hogyan alakul online tevékenységünk a formálódó új normálisban? Az Allianz Hungária ennek járt utána.

A nemzetközi átlagnál kevesebb időt töltünk az interneten

Az egyik fontos megállapítás, hogy a magyarok a nemzetközi átlagnál (7 óra) kevesebb időt töltenek az interneten: a legtöbben (52%) 3-5 órát töltenek a digitális térben naponta korosztálytól függetlenül. A megkérdezettek 18 százaléka több, mint nyolc órát internetezik egy nap, 17 százalékuk pedig valamilyen formában, lényegében egész nap online van. Mindössze 4 százalék, aki kevesebb mint napi 1 órát szán ilyen tevékenységre.

Az egyes generációkat vizsgálva azonban már kissé árnyaltabb kép körvonalazódik. Nem meglepő módon a Z generáció körében a legdominánsabb az egész napos jelenlét: 29 százalékukra igaz. Szorosan követi őket az Y generáció, akik leggyakrabban több, mint 8 órát vannak online (26 százalék). A kor előrehaladtával egyértelműen csökken az interneten töltött idő. A baby boomerek (48 százalékban), az X generáció tagjai (36 százalékban) már átlagosan inkább csak 3 órát töltenek virtuálisan.

A járvány mindazonáltal egyik korosztály internetezési szokásait sem befolyásolta jelentősen. A felmérésben résztvevők többsége (71%) ugyanis újra ugyanannyi időt tölt online, mint a COVID előtt.

Vannak azért kivételek: a kutatásban résztvevők 22 százaléka kevesebb időt tölt digitálisan, mint COVID alatt, de többet, mint COVID előtt. Ennek oka, hogy több mindent intéznek online, mint korábban. 7% számára viszont felértékelődtek a személyes élmények a járványhelyzet hatására, így kevesebb időt töltenek digitálisan, mint COVID előtt.

Leginkább munkára használjuk az internetet

Leginkább (32 százalékban) munkára használjuk az internetet, amit szorosan követi az ügyintézés (31%) a második helyen. A harmadik, negyedik, illetve ötödik helyen a szabadidős tevékenységek (27%), a kapcsolattartás (26%), illetve a tanulás, információ megszerzése (26%) szerepelnek fej fej mellett.

Ami a rendszeres tevékenységeket illeti, a hírek olvasása (81%) a leggyakoribb gyakran ismétlődő tevékenységünk. 62 százalékunk vásárol, 49 százalékunk hallgat zenét, 42 százalékunk szervez programot, 37 százalékunk fogyaszt videós tartalmakat rendszeresen az interneten.

Úgy tűnik, hogy legkevésbé az online társkeresés szivárgott be a mindennapjainkba (9%), ennél még podcastot (10%) is rendszeresebben hallgatunk.

A járványhelyzet hatására olyan területeken is elérhetővé vált az online ügyintézés, ahol ez korábban nem volt jellemző. A különböző szolgáltatók, bankok, biztosítók egyaránt siettek digitális alternatívát kínálni az ügyfeleiknek. A fogyasztók élnek a digitális lehetőségekkel, és ezt támasztja alá a kutatásban elért előkelő második helye is. A többség (46%) számára egyértelmű, hogy az online ügyintézési lehetőséget választja, amikor lehet, mert gyorsnak, biztonságosnak, és kényelmesnek látja. A megkérdezettek 31 százaléka korlátozások idején a bevásárlás és a pénzügyei intézése során került jobban kapcsolatba különböző mobilos appokkal, webes felületekkel. Maradtak viszont olyan helyzetek, amikor a személyes ügyintézést választják inkább, elővigyázatosságból. 23% továbbra is igyekszik személyesen intézni az ügyeit, mert akkor a legnyugodtabb.

Félünk az adathalászattól

A digitális tevékenységünket több szempontból is az online biztonságérzetünk határozza meg. A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy adathalászat áldozata lehet a digitális térben, leginkább a baby boomerek (72%). A Z generáció körében viszont közel annyian félnek tőle, mint ahányan nem (53%). Nemzetközi szinten viszont csak a lakosság 33 százaléka tart a személyes adatokkal való visszaélésektől. Ennél is jobban félünk viszont az álhírektől. A megkérdezettek kétharmada, összesen 67% tart ugyanis tőle, hogy a digitális térben fake newsokkal vezethetik félre. Ettől már a Z generáció tagjai is jobban félnek (67%), náluk csak a baby boomer generáció tagjai ódzkodnak jobban az álhírektől (78%). Mi magyarok ebben a tekintetben is jobban tartunk a fake newstól a nemzetközi átlagnál, világszerte ugyanis mindössze 56 százalékban tartanak ettől az emberek.

A kutatásban résztvevők 72 százaléka nem szokta engedélyezni a személyre szabott online hirdetéseket, a nemzetközi felmérésben résztvevők válaszai alapján globálisan ez a szám kevesebb, 43 százalék. Ennek legfőbb okai, hogy a magyarok úgy érzik, túl sok hirdetés van az interneten (19%), ezek idegesítőek, irrelevánsok számukra (15%), illetve nem akarják, hogy használják a személyes adataikat (14%).

A nemzetközi kutatásában is ugyanazok az indokok szerepelnek az első két helyen. Viszont, míg nálunk dobogós helyet foglal el az adathalászattal kapcsolatos ellenérzés, globális viszonylatban ez csak az utolsó indok a hirdetések letiltásánál. Hazánkban a Z generáció 41 százalékban választja a perszonalizált opciót, ők a leglazábbak ebben a kérdésben az összes korosztály közül. Akik preferálják, leginkább azért engedélyezik őket, mert úgy vannak vele, ha már hirdetésekkel találkoznak, azok olyanok legyenek, amelyek akár érdekelhetik is őket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy melyik elektronikai eszköz fogyasztja a legtöbb áramot, ha a konnektorba dugva felejtjük
A tévé csak a második a sorban. Van azonban egy eszköz, ami kikapcsolás nélkül, stand-by állapotban ennek közel a tízszeresét fogyasztja.

Link másolása

Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően egyelőre keveset érez a lakosság a Nyugat-Európában már egekbe szökő energiaárokból. Az Egyesült Királyságban naponta jelennek meg szakértők tanácsai arról, hogyan lehet spórolni például a csak ebben a hónapban esetenként több mint 50 százalékkal emelkedő elektromos árammal. A Mirrornak egy megtakarítási szakértő mondta el, melyik látszólag kikapcsolt állapotú elektromos eszközök fogyasztják a legtöbb áramot.

Natalia Lachim először a hűtőszekrényre hívta fel a figyelmet. Bár a fridzsidert valójában soha nem lehet kikapcsolni, mégis érdemes fejben tartani, hogy egy átlagos brit háztartás áramfogyasztásának több mint 12 százalékát ez a készülék adja. Az angoloknak az ételek és italok hidegen tartása 114 fontba (51 ezer forint) kerül évente.

Ellenben még ebből is lehet faragni, ha rendszeresen takarítjuk kívül és belül is a hűtőt. A folyamatosan karban tartott hűtőszekrény ugyanis optimálisan, egyben költséghatékonyan működik. Ehhez fontos, hogy időnként portalanítsuk, hogy a porszemcsék a rendszerbe jutva ne akadályozzák a működését. Ügyeljünk arra is, hogy a romlott élelmiszereket mindig dobjuk ki, így a készüléknek kevesebb energiát kell felvenni a hidegen tartáshoz.

Ennél is drágább mulatság az egyszerűen távirányítóval kikapcsolt televízió. A brit háztartások 98 százalékában soha nem húzzák ki a konnektorból a tévét, ami éves szinten majdnem 133 fonttal (60 ezer forint) dobja meg a villanyszámlát.

Ez sem a csúcsa azonban a felesleges pénzkidobásnak: a játékkonzolok a tévéhez képest is csak úgy zabálják az elektromos áramot. A stand-by állapotban tartás naponta akár 4,2 fontba (1900 forint) is kerülhet a kényelmes gamereknek.

A vizsgált tételek közül a legkisebb gondot a vízforraló jelenti. A bedugva felejtett készülék évente 30,66 fontba (13 900 forint) kerül egy angol családnak, míg a konnektorban tárolt telefontöltő átlagosan évi 20 fontért (9000 forint) maradhat az aljzatban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Egy kutyakiképző szerint nem szabadna minden nap sétáltatnod a kutyádat
Niki French úgy gondolja, a napi kutyasétáltatás emberi találmány, és nem feltétlenül előnyös kedvenceink számára.

Link másolása

A legtöbb kutyatulajdonos számára a séta a kutyák napi rutinjának része, ami elengedhetetlen a kisállat jólétéhez. Niki French kutyakiképző, a STOP Walking Your Dog (Ne sétáltasd a kutyádat) című könyv szerzője azonban úgy gondolja, hogy ez egy elavult szokás - a Mirrornak árulta el, hogy miért.

Niki arra biztatja az embereket, hogy 30 perces napi sétájukat helyettesítsék alternatív tevékenységekkel, amellyel még jobban ösztönözik kedvenceiket.

„Lehet, hogy meglepő, de a hagyományos séta emberi találmány, és sok kutya számára nem hasznos” – mondja a szakember.

"Ha a sétaidőt otthoni edző játékokkal helyettesítjük, a kutyák elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyek hiányoznak a nyugodt és boldog élethez"

– tette hozzá.

Niki szerint a közhiedelemmel ellentétben a viselkedési nehézségekkel küzdő kutyák izgatottabbak lehetnek, ha túl sok mozgással próbáljuk kifárasztani őket. Ő a saját bőrén tapasztalta a változásokat: van egy Bodie nevű, kétéves mentőkutyája, aki állítása szerint a kevesebb sétának és több játéknak köszönhetően szembetűnően nyugodtabb lett.

"Ha a séták több mint fele stresszes a kutyának vagy neked, akkor itt az ideje, hogy valami mást csinálj”

– tanácsolja a kutyakiképző, aki szerint inkább olyan jutalmazó játékokra kell összpontosítani, mint a homokozó ásása, a kartondobozokkal való játék vagy a bújócskázás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
Orvosi kannabisz: mire jó, hogyan juthatunk hozzá?
Kannabisz – üldözendő drog, gyógyszeralapanyag, esetleg csodatevő gyógynövény? Utánajártunk a népszerű növénnyel kapcsolatos tudnivalóknak.

Link másolása

A kannabiszról mindenféle túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a leginkább megosztó növény a világon. Nézzük, mégis mik azok a tulajdonságai, amik miatt egyre több ember használja a kannabiszt és a belőle előállított készítményeket a mindennapokban.

Mire használhatjuk az orvosi kannabiszt?

A növényt már az ókori Kínában is alkalmazták gyógyászati célra, de a magyar gyógyszerkönyvekben is szerepelt egészen 1934-ig. A kannabisz tilalma miatt hosszú ideig nélkülözniük kellett a betegeknek a növényt, de az utóbbi évtizedekben ez a trend megfordulni látszik, egyre több országban legalizálják az orvosi kannabiszt, és ezzel együtt a hatásait vizsgáló kutatások száma is folyamatosan növekszik.

Az orvosi kannabisz felhasználási területei rendkívül szerteágazóak, ezek közül a legelterjedtebbek az alábbiak*:

Fájdalomcsillapítás **

Epilepszia tüneteinek kezelése ***

Kiegészítő kezelés daganatos betegségek esetén ****

Alvásminőség és a közérzet javítása *****

Relaxáció, stresszcsökkentés

Orvosi kannabisz Magyarországon?

Az orvosi kannabisz hatóanyagai az ún. kannabinoidok. A két legismertebb kannabinoid a THC (tetrahidrokannabinol) és a CBD (kannabidiol), de a tudomány száznál is több hasonló vegyületet ismer (CBG, CBC, CBN stb.).

A kannabisz virágzata, valamint a 0,2%-nál több THC-t tartalmazó kender kivonatok nem értékesíthetőek Magyarországon, így az orvosi kannabisz hazai legalizációja sajnos még várat magára. Legálisak viszont a kannabisz olajok, vagy ismertebb nevükön CBD olajok, amelyek szintén tartalmazzák a kannabiszban megtalálható kannabinoidok jelentős részét.

A legfontosabb különbség az orvosi kannabisz és a CBD olajok között, hogy utóbbiak maximum 0,2% THC-t tartalmazhatnak, így azok bódító hatást biztosan nem fognak kifejteni. Folyamatosan zajlanak a kutatások a CBD hatásaival kapcsolatban is – bár néhány jótékony hatást már klinikai kutatások is igazoltak, illetve léteznek CBD-t tartalmazó szklerózis multiplex- és epilepszia gyógyszerek, fontos megjegyezni, hogy maguk a CBD olajok nem gyógyszerek, és nem is helyettesítik a gyógyszeres kezeléseket.

A legjobb kannabisz olajok Magyarországon

Amennyiben úgy döntesz, hogy Te is szívesen felfedeznéd a kannabisz termékek hatásait, fontos, hogy vásárlás előtt megfelelően tájékozódj, hiszen sajnos rengeteg rossz minőségű CBD olajjal találkozhatsz.

Az itthon elérhető kannabisz olajok közül 2 márkát szeretnénk a figyelmedbe ajánlani:

Medihemp

A Medihemp az egyik leginkább elterjedt CBD márka Magyarországon, az osztrák gyártó termékeit ezrek használják nap mint nap. CBD olajaik THC-t szinte egyáltalán nem tartalmaznak, jelentős mennyiségben találunk viszont bennük CBDA-t, aminek a kedvező hatásaival kapcsolatban az utóbbi időszakban több tudományos publikáció is napvilágot látott.

A Medihemp CBD olajok 500 mg-tól egészen 3000 mg-os kiszerelésig többféle erősségben kaphatóak, így biztosan megtalálod közöttük a számodra megfelelőt.

Meliora

A Meliora CBD olajok Svájcban készülnek, a CBD tartalmáért nemesített bio kannabiszból. Az alapanyagként használt svájci kannabisznak köszönhetően ezek a teljes spektrumú olajok a CBD mellett tartalmaznak közel 0,2% THC-t, CBG-t, CBC-t, valamint számtalan terpént és flavonoidot. Az összetételt igazoló labortesztet Te is meg tudod nézni vásárlás előtt, így ezekkel a kannabisz olajokkal biztosan nem lőhetsz mellé!

Ha kannabisz olajat keresel, ajánljuk a Hemp Health webáruházat, ahol többek között a fent említett 2 márka termékeit is megtalálhatod, számtalan más érdekesség (kender különlegességek, CBD kozmetikumok, CBD kapszulák) mellett. A termékeket személyesen is megvásárolhatod Budapesten, a CBD Corner by Hemp Health üzletben.

Források:

* https://www.health.harvard.edu/blog/medical-marijuana-2018011513085

** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5549367/

*** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6514832/

**** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6387667/

***** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6326553/

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
Itt a súlyzós edzést végzők új tömegsportja, a Scitec Power Challenge
A Budakalászi Sportcsarnokban fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, valamint kezdők és haladók bizonyították be, hogy a súlyzós edzés is lehet tömegsport.

Link másolása

Március 26-án sikerre éhes sportolókkal telt meg a Budakalászi Sportcsarnok. A súlyzós edzés szerelmesei gyűltek itt össze, hogy szembenézzenek a legfélelmetesebb ellenféllel, önmagukkal. Mindezt pedig egy egészen új és friss sportág, a második alkalommal megrendezett Scitec Power Challenge keretében tették, ahol fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, valamint kezdők és haladók bizonyították be, hogy a súlyzós edzés is lehet tömegsport.

Nem kell más, csak legyél önmagad legjobb változata!

A Scitec márka a „Make a Difference” szlogenen keresztül alapvetően az edzőtermi edzést életvitelszerűen komolyan gondolókhoz szól, arra ösztönzi az embereket, hogy önmaguk legjobb változatai legyenek és ezáltal másokat is inspirálhassanak. Nincs még egy olyan brand, amely ennyit tett volna a súlyzós edzés népszerűsítéséért. Nemcsak szimplán szponzorál, hanem magával a sportággal is foglalkozik, versenyeket szervez és 25 éve töretlen a lelkesedése a testépítés iránt. Nem csoda, hogy nemrég egy új sportágat is bevezettek a súlyzós edzés szerelmeseinek, ez a Scitec Power Challenge, amelyben egyvalakit kell legyőzni, önmagadat.

A verseny, ahol a hobbisportolóknak is teremnek babérok

A testépítő versenyektől és az ezzel járó színpadi szerepléstől sokan idegenkednek, nem beszélve arról, hogy még egy kezdő szintű megmérettetéshez is komoly edzésmúltra lehet szükség. Egy erőemelő versenyen pedig demoralizáló lehet azok fölénye, akik évek óta űzik a sportot, és földi halandó számára felfoghatatlan súlyokat mozgatnak meg játszi könnyedséggel. A Scitec Power Challenge azonban több, mint egy erőemelő verseny, és semmiképpen sem testépítő verseny, mégis, a súlyzós edzést végző hobbisportolók számára kiváló lehetőséget teremt arra, hogy megméressék magukat. Itt nem kell haladónak lenni, nem kell kiváló genetikai adottságokkal rendelkezni, és nincs szükség színpadi szereplésre sem. Hovatovább, nem kell másokhoz hasonlítani magunkat – csakis saját magunkkal kell versenyezni!

Hiszen a Power Challenge lényege, hogy életkor és testsúly alapján kalkulált, amatőr szinten, ha nem is simán, de reálisan teljesíthető célszámaival pont olyan célt tud adni, amiért úgy tudnak a versenyzők küzdeni, hogy nem kell azt érezniük, hogy hosszú évekbe telik, mire egyáltalán oda tudnak állni versenyezni, hogy aztán a dobogó közelébe se kerüljenek a nagyok mellett. Itt saját mentális és fizikai korlátainkat legyőzve, és saját, korábbi teljesítményünket túlszárnyalva érhetjük el az életkorunknak, testsúlyunknak és felkészültségi szintünknek megfelelő kategóriában a kitűzött célunkat.

Mi motiválja az itt indulókat?

Miért kiváló lehetőség ez ugyanúgy egy diáknak, mint egy többgyerekes, dolgozó családapának? Mi lehet a közös abban a több száz, teljesen vegyes korú és nemű indulóban, akik beleállnak egy ilyen kihívásba? Nos, lehet ez egyszerű bizonyítási vágy, önmagunk vagy akár mások előtt. Van, aki folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy még jobb legyen, és ez a verseny egy kiváló erőpróba arra is, hogy felmérjük, hol is tartunk az úton. De lehet, hogy valaki csak az élményt keresi, ahol több száz sportolóval együtt rezdülve-lélegezve tölthet el egy napot.

Az alábbi videóban végigkísérjük az egyik indulót, aki történetesen a Scitec Nutrition csapatát is erősíti, így nemcsak saját motivációjáról hallhatunk pár szót, hanem arról is, hogy a Scitec Nutritiont mi motiválta arra, hogy beálljon a rendezvény mögé fő támogatóként. Természetesen a versenyen készült hangulatképek sem maradnak el. Figyelem: a videó második felében az emberi akarat, elszántság és küzdeni akarás különösen magas koncentrációban látható, így a komfortzónájukból kitörni NEM akarók számára megtekintése csak kellő óvatossággal javasolt.

VIDEÓ: Scitec Power Challenge - A súlyzós tömegsport

Több mint 5000 ismétlés guggolás, fekvenyomás és felhúzás egy nap alatt

A komplett kategóriában öt versenyszámban, összesen 100 ismétlés teljesítésével lehetett arany minősítést szerezni, de akár gyakorlatonként is ki lehetett próbálni az erőpróbát. A versenyzők összesen 5618 ismétlés guggolást, 5051 ismétlés fekvenyomást, 5652 felhúzást, 4205 mellről nyomást teljesítettek, és összesen 1109-szer húzták fel magukat a bírák szigorú tekintete előtt. Az indulók összesen 206 arany, 51 ezüst és 15 bronz minősítést szereztek. A legfiatalabb induló 14 éves volt, a legidősebb pedig 74 éves. 70 nő és 116 férfi mérte fel az erejét a versenyen. Minden szempontból elmondhatjuk tehát, hogy itt szó szerint bárki elindulhatott, aki késznek érezte magát az erőpróbára!

Hova tart a Scitec Power Challenge?

„Hiszünk abban, hogy az a hozzáállás, amit egy ilyen kihívásra való felkészülés közben, és magán a versenyen elsajátítanak az indulók, az élet minden területén kamatoztatható. Ilyenformán nemcsak a fizikumunkban, az egészségi állapotunkban, de az élet minden területén pozitív változást tudunk hozni, és pozitív példával szolgálhatunk mindenki számára” – árulta el Nagy Szabolcs, a Scitec marketingvezetője, aki azt is hozzátette, hogy a Scitec Power Challenge idei versenye még csak a kezdet volt, hiszen a szervezők hosszú távú célja, hogy a frissen megalapított új sportág minél szélesebb körben ismert és elismert legyen, és az új tömegsporton keresztül a súlyzós edzést még a korábbinál is szélesebb réteggel megszerettessék. A cél az, hogy egy olyan sportünneppé nője ki magát, amely megkoronázza mindazok erőfeszítéseit, akik akár hosszú hónapokon át edzenek azért, hogy túlszárnyalják saját korábbi teljesítményüket, így legyőzve önmagukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET: