/eletstilus/keramialampak-varazslatos-fenyei/
hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

„Mindenkinek lehessen egy saját egyedi lámpása" – kerámialámpák varázslatos fényei

Aki egy kicsit is nyitott a jó értelemben vett spiritualitásra, az egyből látja, hogy Váradi Andi lámpáiból árad a nyugalom, a szeretet és egy nagyon pozitív energia
hirdetés
Mi is az a PandArte blog? Bánhidi Dóra több mint három éve a fejébe vette, hogy minden olyan dolgot megismertet a világgal, ami kreatív ötletből született. "Blogomon rengeteg hazai tervezőről, innovatív ötletről, helyről és designról írok, mert ezzel szeretném inspirálni az embereket arra, hogy megtalálják önmaguk 'ajándékát', vagyis azt, hogy ők miben a legkreatívabbak" - írja Dóra.

Én legszívesebben egyébként terápiásan használnám Andi lámpáit. Esténként minimum 10 percre mindent lekapcsolnék, csak ezt a lámpát be, és csendben, vagy valamilyen jó kis mantra zenére, ami még mélyebbre tud vinni a belső énünkhöz, meditálnék.

És ez is lesz, mert már alig várom, hogy hazahozzam tőle a fenti képen is látható darabot. Az Élet virága mandala lámpáját kértem tőle, mert ez a motívum a teremtés, alkotás és a születés egyik szimbóluma, aminek nagyon nyugodt és harmonikus a kisugárzása... na de térjünk rá Andira.

"Mindig is kreatív kislányként éltem, már az oviban is rajzkiállításra neveztek az óvónénik és ez így volt a további iskoláim alatt is. Ruhaipart végeztem, majd könnyűipari mérnökként, mint ipari beszállító a minőség irányítási tanszéken az Óbudai egyetemen fejeztem be. A rajz sokáig életem része volt, de valami hiányzott belőle a számomra."

Aztán egyszer egy régebbi ismerősöm megemlítette Bertók Évát, aki pre-columbian (Kolumbusz előtti) agyagtechnikával foglalkozik. Azért ajánlotta nekem őt, mert ismerőseim zöme tudja, hogy gyerekkorom óta a natív amerikai kultúra teljesen magával ragadott, és minden része érdekel, hiszen ők azok akik a mai napig a természettel olyan szoros kapcsolatot tartanak fenn amit sajnos mi “modern” emberek már abszolút nem veszünk figyelembe. Mai napig emlékszem, amikor nagyikámmal egyszer a piacra mentünk (én kb 4 éves lehettem) és egy szomszéd néninek csak úgy azt mondogattam teljes határozottsággal, hogy én egy indián vagyok. Ők persze csak mosolyogtak rajtam. Még én is most.

Volt szerencsém Arizonába, Sedonába is ellátogatni jó pár éve, és ott még jobban megismerhettem a hopi indiánok kultúráját Drunvalo Melchizedek tanfolyamán (is). Hát az valami mesés!

hirdetés

Nagyon megfogott az agyaggal való alkotás, így nem csak “gyurmázgatni” akartam, hanem megismerni az anyagot még jobban, ami életem része lett, kialakítottam otthon a saját kis műhelyemet. Később felkerestem Somogyi Sándor keramikust, aki mai napig tart tanfolyamokat, és ő sok mindent elmagyarázott és megmutatott kémiai részen is. Mai napig tartjuk a kapcsolatot, nekem ő egyfajta támasz is. Hisz ha bármiben elakadnék, ő segít!




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk