Károly megálmodta a jövő városát – sokat elmond arról, milyen király lesz belőle
III. Károly szinte mindenben másként tekint a világra, mint édesanyja, aki inkább szemlélője, mint aktív alakítója volt a környezetének. A király Walesi hercegként már megmutatta, mi a fontos számára, és hogyan szeretne nyomot hagyni maga után. Hatalmas birtokait arra használta, hogy egyfajta mintagazdaságként példát mutasson, hogyan kell fenntartható módon gazdálkodni, a természetet legkevésbé károsító módon élni.
Artúr király öröksége
Érdekessége az angol szokásoknak, hogy a mindenkori trónörökös az ország szegényebb végein kap hercegségeket, ilyen terület Wales és ilyen Cornwall is, aminek szintén Károly volt a hercege, a 24. a sorban, mióta 1337-ben ez a rang létrejött.
Cornwall az ország legszegényebb és gazdaságilag a legkevésbé fejlett területe, annak ellenére, hogy a dicső angol múlt legdicsőségesebb mondaköre épp ehhez a területhez kötődik. Itt született és itt élt Artúr király, itt vágtáztak a dombokon a Kerekasztal lovagjai, itt keverte gyógyfőzeteit Merlin, a mágus.
A hercegség területének 13%-a ma is a mindenkori Cornwalli herceg tulajdonában van. Ezeken a területeken Károly évtizedekkel ezelőtt bevezette, hogy bérlői jelentős kedvezményt kapnak, ha a földeken ökogazdálkodást folytatnak, ingatlanos cégei sorra vásárolták fel a sokszáz éves, lebontásra váró kúriákat, hogy azokban minőségi felújítás után nyaralókat hozzanak létre, melyek egyébként a megfizethető kategória felső szélén egyensúlyoznak áraikkal.
Régóta foglalkozik a természeti és az épített környezet minőségével, és szorgalmazza a fenntartható, emberléptékű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és kevésbé autófüggő élethez való visszatérést. Víziója szerint olyan városi központokat kell tervezni, ahol a szegényebb és a gazdagabb lakók együtt élnek, az üzletek, irodák és szabadidős létesítmények pedig úgy helyezkednek el, hogy minden sétálható távolságokon belül legyen.
Város a semmiből
Nansledannak nevezte (a név jelentése cornwalli kelta nyelven “széles völgy”) a hercegség 500 hektáros területén megtervezett várost, amely kifejezetten a Károly által támogatott építészeti és várostervezési elveket szerint épül. Magyarországon elképzelhetetlen az a tempó, ahogy mindez végbement.
Az első gondolatokat 2004-ben követte a tervezési fázis, a terveket 2012-ben hagyta jóvá (hosszas megfontolás után) a helyi önkormányzat, a munkálatok 2014-ben kezdődtek, és várhatóan még több, mint 20 évig fognak tartani. Az első lakók három éve költöztek be, eddig mintegy 800 lakás készült el a tervezett 4000-ből.
Az egyik első projekt Nansledanban a veteményeskert és a gyümölcsöskert volt, amely gyorsan virágzó közösségi központtá vált. Az első középületek között volt egy új általános iskola, egy óvoda, épül a templom és a helyi üzletek és irodák is elkészültek.
Károly régóta szorgalmazza, hogy az új házaknak a helyi építészeti stílust kell tükrözniük és helyi építési anyagokat kell használni, ezzel nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkenthetik, hanem segítenek a környék gazdaságának is. Nansledan ezeket az elveket követi, a hagyományos építészeti stílusokat nyugodt, egyszerű építészeti megoldásokkal ötvözi, a kellemes pasztell színek, a kő és tégla textúrák, a helyi gránit és pala gyönyörűen keltik éltre a települést.
Hugh Hastings/Getty Images
A Pendragon legenda
A hagyományok felélesztése nem állt meg a házak tervezésénél. Szintén Károly ötlete volt, hogy az utcanevek az Artúr-legendára, a szintén helyi Trisztán és Izolda történetre és egyéb történelmi helynevekre támaszkodjanak, természetesen cornwalli nyelven, úgy, ahogyan azokat Sir Thomas Malory 1485-ben feljegyezte. A nevek között szerepel a Stret Trystan (Trisztán utca), a Stret Merdhin (Merlin utca) és a Kay Arlodhes an Logh (A tó úrnője). A fő utca neve Stret Gwynnuwer, ami "fehér, szép vagy szent” jelentésű, és Artúr király feleségének, Guinevere-nek a neve. Nagy szerencse, hogy a város honlapján számos hangfájl segíti a helyes kiejtés begyakorlását.
Ám ha azt hinnénk, Károly ezúttal a maga feje után ment, tévednénk. Az elnevezésekhez kikérte és évek komoly vizsgálata után kapta csak meg a helyi nyelvtanács engedélyét.
És ha már az utcáknál tartunk, Károlynak arra is volt határozott elképzelése, hogyan lehetne csökkenteni az autók okozta problémákat, mint például a gyorshajtást és a baleseteket.
Ilyen eseménynek számít egy enyhébb ívű kanyar, egy kereszteződés, egy lejtő, az utcaburkolat megváltozása vagy akár egy kisebb tér. Hogy bejött a számítása, azt az is mutatja, hogy a környéken szinte lehetetlen lakáshoz jutni, és aki olyan szerencsés, hogy ott élhet, nem tervezi, hogy valaha is elköltözne onnan.
