hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Jót tesz, ha piszkáljuk az orrunkat? – a túlzott higiénia okozhatja az allergiát néhány kutató szerint

Már a 19. századi orvosok is megfigyelték, hogy a szénanátha inkább az arisztokratákra volt jellemző. A nagy család, a sok testvér meg egy kis kosz megedzette az immunrendszert régen.
The New York Times, fotók: Pixabay - szmo.hu
2019. március 15.

hirdetés

Elgondolkodtató összefüggésre világít rá a New York Times cikke. Egy évszázaddal ezelőtt brit tudósok arra világítottak rá, hogy összefüggés van a megnövekedett higiénia és az allergiás állapotok között. Ez volt az első jele annak, hogy az immunrendszerünket nem megfelelően eddzük.

A cikk - írója Matt Richtel - egyébként a William Morrownál jelent meg kedden, s az első kérdése elsőre viccesnek hangzik: vajon túrjuk-e az orrunkat, vagy ne? És mi a helyzet a gyerekeinkkel? Vajon tényleg jót tesz nekik, ha koszt fogyasztanak? A válasz: talán, hiszen a szervezetünknek tudnia kell, milyen immunkihívásokkal néz szembe az adott körülmények között.

S vajon használjunk-e antibakteriális szappant vagy kézfertőtlenítőt? Ne. Túl sok antibiotikumot szedünk? - teszi fel a kérdést a szerző, a szakértői válasz pedig egyértelműen: igen.

"Én azt mondom az embereknek, hogy amikor ételt ejtenek a földre, kapják fel és egyék meg - mondja Dr. Meg Lemon, egy denveri dermatológus, aki allergiás és autoimmun betegségben szenvedő embereket is kezel. - Immunizáljunk! Én is ezt tettem a gyerekeimmel. És oké, ha koszt esznek."Lemon továbbmegy: "Nemcsak túrni kellene az orrunkat, de meg is kéne ennünk a tartalmát" - mondja. - Az immunrendszerünknek feladatokra van szüksége. Ma már szinte semmi dolga nincs."

Számos kutató gondolja azt vele együtt, hogy túlzásba visszük a fertőtlenítést. A cikk írója a 19. századi Londonban keresi a választ.

hirdetés

Egy 1872-ben megjelent szaklap ugyanis érdekes megfigyelést tett: "A szénanátha arisztokrata betegségnek nevezhető, s noha nemcsak a felső osztálybeliekre jellemző, de leggyakrabban mégis a tanult emberek körében fordul meg" - olvasható benne. Egy évszázaddal később, 1989-ben is megjelent egy tanulmány az allergiás megbetegedésekre értett szénanátháról, melynek ez volt a címe: "Szénanátha, higiénia és a háztartás mérete." Írója nagyon érdekes megállapításra jutott: minél több testvére van egy gyermeknek, annál kevesebb a valószínűsége, hogy szénanáthás lesz. A tanulmány azt a feltevést járta körül, hogy az allergiás betegségeket kora gyermekkorban szerzett fertőzés gátolja meg, amit az idősebb testvérekkel való nem higiénikus érintkezés során szerez a gyermek.

Ma azonban a cikk írója szerint már nem olyan gyakoriak a nagy családok, mint régen, s a környezetünk tisztaságára is túlzottan ügyelünk, így az immunrendszerünk nem edződik megfelelően.

Ebből következik, hogy az immunrendszer túlreagál, s így olyan dolgokra is irritálódóan jelez, mint a porrészecskék vagy a pollen. Így keletkezik az allergia. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ételallergiás gyermekek aránya az Egyesült Államokban 50 százalékkal nőtt 1997-1999 és 2009-2011 között. 2011-re négy gyermekből egy biztosan allergiás volt Európában s az arány csak növekszik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk