hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Hevesi Kriszta: óriási hatással van a szexuális életünkre a Facebook és az Instagram

Tényleg fakóbbnak tűnik a valóság a közösségi oldal miatt? És érdemes törölni az exeket? Az egyik legismertebb szexuálpszichológus válaszol.
interjú: Berei Dániel - szmo.hu
2017. február 06.

hirdetés

A közösségi média teljesen átírta a párkapcsolatainkat, sőt a szexuális életünket is megváltoztatta. Vannak, akik "after sex selfie"-ket posztolnak a falukra, míg más párok éppen azért idegenednek el egymástól, mert a Facebookon és az Instagramon egymást érik a dögösebbnél dögösebb alternatívák.

De hogy kell viselkedni? Mit csináljak a Facebookon, hogy ne romboljam szét a kapcsolatomat? Engednem kell-e a csajom csücsörítős képeinek vagy sem?

Milyen hatással van a Facebook a szexuális életemre? Mit csináljak, ha az exem kikészít a képeivel?

Az 1. részben a közösségi médiának a kapcsolatainkra gyakorolt hatásáról beszélgettünk Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal, az ELTE oktatójával, a SZEX - A psziché labirintusában című könyv szerzőjével. A 2. részben a feltékenység, megcsalás, a szex és az erőszak, illetve ezeknek a Facebookkal való kapcsolatát vesézzük ki.

hirdetés

- Mit csináljak, ha a párom állandóan ellenőrzi, kinek írok, kivel csetelek, mit posztolok?

Az egyik legfontosabb: ne adjak okot rá, hogy ennek szükségét érezze. Alapvető bizalomhiányból fakad, ami három forrásból eredhet: én viselkedem úgy, hogy bizalmatlanná vált az irányomban (esetleg buktam is már meg, illetve mások a hűségről alkotott elképzeléseink), ő féltékeny indokolatlanul (mert önmagában nem bízik, vagy épp őt is körülzsongják az internetes vadászok, ami azért csábítja), illetve a kapcsolatunk éretlen és labilis, nincs meg az igazi kötődés.profil2

Hevesi Kriszta, szexuálpszichológus - fotó: Csányi István

- Tegyük fel, az egyikőnk állandóan izgul, a másik nem. Min múlik az, hogy valaki féltékeny típus-e vagy sem?

Azt, hogy miképp viselkedünk, viszonyulunk a másikhoz egy felnőtt kapcsolatban, nagyrészt a gyermekkorból hozott élmények, kötődési stílusunk határozza meg. Ez alapján a Bartholomew és Horowitz szerzőpáros négyféle kötődési módot azonosított. A biztonságosan kötődő személy jól érzi magát egy párkapcsolatban, bízik a partnerében és tiszteli őt, kevésbé jellemzi a féltékenység.

Az aggodalmas típus saját magát leértékeli, úgy érzi, nem érdemli meg a párját, ezért folyamatosan attól retteg, hogy elhagyja őt, emiatt gyakran „ráakaszkodik” a partnerére, vagy irányítani akarja.

Az elutasító típus saját magát értékeli pozitívan, míg a másikat kevésbé, ezért a kapcsolat sem jelent számára prioritást; önállóságának megőrzését fontosabbnak tartja, a féltékenység nem jellemző rá.

Végül, a félelemmel teli személyt az fogja vissza egy stabil párkapcsolattól, hogy attól fél, a másik majd fájdalmat okoz neki, ezért kevésbé is érzi biztonságban magát egy kapcsolatban, hajlamos kerülni vagy elmenekülni előle, illetve hirtelen megszüntetni azt. Mind a négy stílus esetében azonban a bizalom és biztonság érzése, valamint a pozitív élmények megtapasztalása jó irányba mozdíthatja el a párkapcsolatot.

- Amikor a Facebookon vagyunk, miért érezzük sokkal fontosabbnak az ellenőrzést, mint amikor az utcán járunk?

A közösségi oldalak három fő funkciója: új kapcsolatok létesítése, a meglévők ápolása, fenntartása, illetve mások/a partner megfigyelése. Utóbbi tevékenység erőteljesebben jellemzi a féltékeny felet, azonban minél több időt tölt valaki a partner utáni „nyomozással” (legyen ez aktuális, élő kapcsolat, vagy akár az ex), annál erősebb lesz a féltékenysége, hisz valamit biztosan talál, vagy legalább is találni vél. Olyan ez, mint amikor a másikat a cseten látjuk: ha fent van, akkor biztos azzal a cédával csetel – ha pedig nincs fent, akkor tuti vele van...

Míg a való életben kevésbé alkalmazunk olyan ellenörző viselkedést, mint például a partner táskájának átkutatása, azonban az online térben észrevétlenül juthatunk hozzá számos információhoz: új ismerősök, kit lájkolt, honnan jelentkezett be, kinek a képéhez szólt hozzá, illetve miről posztolt legutóbb ő, vagy akár az exe… Egy bizonyos szintű naprakészség a másik adatlapján azonban kötelező!

2

- Milyen hatással vannak a falon felbukkanó exek ránk?

„Szignifikáns” (jelentős, fontos) exünk általában egy van: akinek az elvesztése aktuálisan foglalkoztat – nem jellemző, hogy egyszerre 2-3 miatt szomorkodnánk. A másik megfigyelése a szakítás után általában nem ér véget, kiváltképp az elhagyott fél hajlamos akár még több időt eltölteni exe adatlapján.

Ez azonban inkább rontja és lassítja a gyógyulási folyamatot, több negatív érzelmet indukál, és fokozhatja a volt partner iránt érzett (szexuális) vágyódást.

- Akkor mit tegyek, töröljem az ismerőseim közül örökre?

Mindkét fél számára felkavaró, rossz érzés látni a másik posztjait: hogy akit szeretett, élete része volt, már nem hozzá tartozik. Ezért érdemes legalább átmenetileg a beállításokban azt meghatározni, hogy ezek ne jelenjenek meg, bukkanjanak fel váratlanul a hírfolyamban.

Az öngyógyítási folyamat része lehet a saját online aktivitás tudatos korlátozása (magyarán ne nézegessem folyton), az ex-partnerrel készült közös képek, üzenetek rituális kitörlése, illetve olyan tartalmak feltöltése, amelyek megerősítenek abban, hogy megindult a gyógyulási folyamat, s a szakítás fájdalma oszlik, “már tovább léptem”.

- Mit érek el azzal, ha - bár szakítottunk - én továbbra is róla vagy neki posztolok? Akár rosszindulatú hangnemben...

Az ex-partner bújtatott provokálása, illetve nyilvános zaklatása – rá utaló képek, posztok, zenék, versszövegek közzététele, szándékosan helytelen kapcsolati státusz kommunikálása kettejükről, illetve a másik féltékennyé tétele céljából, a negatív érzelmek ventillálása posztok, mocskolódó kiírások révén – a kapcsolat nem méltó lezárása, s egyre távolabb löki a feleket. E publikus zaklatás célja lehet a partner idegesítése, bántása, illetve akár csábítása is, hogy újra összejöjjenek – ez a viselkedés azonban inkább ellehetetleníti a későbbi folytatást, sőt, megfoszt annak lehetőségétől is, hogy szép emlékké szelídüljön a kapcsolat.

- Hatással van egyáltalán a Facebook a szexuális életünkre?

Az intimitás kevés szerepet kap a Facebook-on, míg a szexuális énprezentáció jelentősége erőteljes. Ha kevésbé tartom a partneremet vonzónak, akkor kevésbé is kívánom.

Márpedig a közösségi média „kirakat erotikája” épp ilyen irányba hat: fakónak tűnik a partner az ott látott kínálathoz képest (s persze, nem tud egész nap csücsörítve-pucsítva rohangálni sem a lakásban, mint a képeken szereplő felhozatal).

Anno egy kísérletben papír fényképeket használva férfiaknak az átlagnál csinosabb nők fotóit mutatták, majd ezután kellett a saját partnerüket értékelniük. Az eredmények szerint ezt követően a saját barátnőjüket kevésbé tartották csinosnak és szexinek, nem érezték magukat annyira szerelmesnek belé, viszont sokkalta pechesebbnek tartották magukat, hogy nekik csak ő jutott. Mára a közösségi oldalak üzenőfalai folyamatosan ilyen képekkel bombázzák a retinánkat.

- Érdemes a szexuális életünkkel kérkedni a Facebookon? Milyen reakciót vált ki ez az emberekből?

Érdemesebb inkább csinálni. Bizonygatni azt kell, ami bizonytalan – tartja a pszichológia. Ha nekem annyira nagy szükségem van az "after sex selfie"-kre például, akkor a kapcsolatunk stabilitásáról és kiváló működéséről akarom meggyőzni a környezetemet, a konkurenciát – de legfőbbképp saját magamat. Szexuális életünk nem a „falra való” – a kapott esetleges negatív kommentek pedig még el is bizonyíthatnak, ki is kezdheti a kapcsolatunkat.

beautiful-1274064_960_720

- Milyen szexuális bűncselekménynek vannak kitéve a mai tizenévesek a Facebook miatt?

Az online szexuális zaklatás sajnos súlyos probléma, s gyakorisága is ijesztő: hazai kutatások szerint tízből egy gyerek mondta azt, hogy az interneten megismert idegen vele szexuális tartalmú beszélgetést kezdeményezett, s minden harmadik tizenéves pedig küldött már magáról fényképet vagy videót az online térben megismert idegennek.

- Oké, de ha nem akarnak, nem küldenek, nem igaz?

Sajnos hamar zsarolhatóakká válnak a fiatalok, és a – gyakran pedofil – személy egyre többet követel. Azzal fenyegeti a kiskorút, hogy a szülőknek elmondja, milyen képet küldött magáról, vagy nyilvánossá teszi az interneten, illetve egy pedofil oldalra tölti fel.

A legjobban veszélyeztetettek a visszahúzódó, a kortársaik közt kevésbé népszerű, vagy önbizalomhiányos kiskamaszok,

ők a leginkább sérülékenyek, s nyitottak egy hamis profil mögött meghúzódó idegen érdeklődésére, vagy egyszerűen csak a jó szóra.

- Mi erre a megoldás?

A kiskorúak védelmében igen hasznos a tartalomszűrés, amely megakadályozza, hogy a gyerekek egyes weboldalakra eljussanak. A biztonságos internethasználattal kapcsolatban pedig fontos lenne, hogy a szülők és a tanárok, nevelők is mondjanak pár jó tanácsot a közösségi oldalak használatáról, mint például: a serdülő gondolja át, hogy mit oszt meg a világgal (lakcímét, telefonszámát semmiképp, de az iskola megadása is jelenthet veszélyt), válogassa meg, kik a barátai az interneten, s a biztonsági beállításokkal szűrje a közölni kívánt információk célcsoportját. Valamint az egyik leglényegesebb pont az, hogy ne igazoljon vissza olyan személyt, akit nem ismer – bármennyire megnyerő kép is van róla feltöltve profilként. Hisz nem tudhatja, hogy ki ül a másik számítógép mögött...

Interjúnk első részét erre a linkre kattintva érheted el.

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk