ÉLET-STÍLUS

„Ha valakinek normális, hogy rendszeresen verték, akkor idővel beletörődik, hogy nem tud elmenekülni” – Az egész életünkre kihatnak a gyerekkori traumák

Függőségek, dührohamok, párkapcsolati nehézségek: mindezeknek életünk első néhány évében keresendő az oka.

Link másolása

Függőségek, figyelemzavar, dührohamok, párkapcsolati nehézségek: mindezeknek életünk első néhány évében keresendő az oka. De mi az a komplex gyerekkori trauma? És vajon van reménye egy traumatizált gyerekből lett felnőttnek a javulásra?

Amikor Viola öthónapos lehetett, az apukája az uszodában összeszedett egy különösen durva szemfertőzést. A betegség nemsokára édesanyjára is átragadt. A háziorvos ekkor ultimátumot adott: a babát – tehát az öthónapos Violát – azonnal le kell választani és elkaranténozni a nagymamánál.

„Hogy meddig tartott a szemkrízis, nem tudni, anyám mindenesetre még fél évvel később is csak napszemüvegben tudott utcára menni. Nekem pedig könnyen lehet, hogy a látásomat óvta meg a korai elkülönítés. A család utólag bagatell ügyként kezelte a történteket – végülis nagymama ápolónő volt, tisztességgel ellátott abban a két hónapban, amit az anyám nélkül töltöttem” – emlékezik vissza ma már harmincas nő.

Viola maga sem tulajdonított túl nagy jelentőséget a sztorinak, egészen a közelmúltig, amíg a terápiájában el nem kezdett foglalkozni a gyerekkori traumákkal és eredetükkel. Igaz, nem a családi anekdotaként mesélt történet miatt döntött úgy, hogy pszichológushoz fordul. Szeretett volna szakítani a vásárlás iránti függőségével épp úgy, mint a figyelemzavarával. Na meg a hirtelen, semmiből rátörő dühkitörésekkel, amelyekkel sokszor terhelte a környezetét.

Javítani próbáltam egyúttal a párkapcsolati mintáimon is, mert azzal szembesültem, hogy folyton olyan partner mellett kötök ki, aki idővel elhagy engem. Szerettem volna megérteni, milyen okok húzódhatnak meg ennek a hátterében.”

Viola ma már úgy gondolja: a csecsemőként átvészelt „karantén” sok változást indított útjára a személyiségében. Mint az ő esete is példázza, sokszor a szülő legjobb indulata ellenére vesznek szerencsétlen fordulatot az események.

A gyerekek ugyanis nemcsak a tudatosan bántalmazó, hanyagoló közegben traumatizálódhatnak – akár koraszülés, betegség vagy válás kapcsán is. És akkor még nem is tértünk ki a mostani háborús események miatt menekülő családok ezreire.

De mi is az a trauma? Ijesztő vagy erőszakos esemény, ami veszélyezteti a személy biztonságát. Lehet érzelmi, testi bántalmazás, de “egyszerűen” az is, ha a gyerek olyan esemény – például családon belüli erőszak – szemtanúja, ahol kiszolgáltatott helyzetben érzi magát.

Szinte borítékolhatóan traumát okoz például a hospitalizáció, a szülőtől való rövidebb-hosszabb elkülönítés (lásd fentebb), vagy ha egy gyerek árvaházban nevelkedik fel. Sajnos azonban egy kisgyerek nem csak szélsőségesen rossz körülmények közt szenvedhet traumákat.

Miért is érintik a traumák a gyerekeket annyival érzékenyebben, mint a felnőtteket?

„A felnőttnek jó esetben már van bevált megküzdési módja, amit használni tud, míg a gyerekeknek általában még nincsen. Ilyen szempontból a 0-6 év közti korosztály a leginkább veszélyeztetett. Nagyon fontos például, hogy szavakban ki tudja-e már fejezni az érzéseit, el tudja-e mondani, mi történt vele” – mondja Petrusán-Molnár Dalma, a Mindset tanácsadó szakpszichológusa.

Vannak ugyanis egyszeri traumák, amelyek ugyan megtörténnek az adott személlyel, de a sikeres megküzdési módoknak hála feldolgozhatóvá, az élettörténetbe illeszthetővé válnak. Ezt poszttraumatikus növekedésnek nevezzük.

A valódi gond az, ha egy gyereket folyamatos bántalmazás ér – méghozzá abban a gondozói környezetben, amelynek stabil, megtartó ereje lenne a biztonságos fejlődés záloga. Ilyenkor komplex gyerekkori traumáról beszélünk, amelynek hatásai még felnőttkorban is erőteljesen érezhetők.

„Az ilyen események olyan fejlődési vonalra állíthatják a gyereket, ami magában hordozza a későbbi, újbóli áldozattá válás traumatizáció lehetőségét” – mondja Balázs Dominika, ám hozzáteszi, nem feltétlenül kell szélsőséges dolgokra gondolni.

„Felnőttként sokan egyszerű, hétköznapi problémákkal, apró dolgokkal fordulnak hozzám. Például: ‘nem mennek a párkapcsolataim, ha kötődni kezdenék, kiszállok. Nehezen beszélek emberek előtt, de pár pohár alkohol ezt feloldja. Az ilyen helyzetek mögött lehet valami, amit érdemes felfejteni.”

Ide sorolhatóak még felnőttként az indulatkezelési és érzelemszabályozási problémák, de akár a gyerekkortól észlelhető, esetleg egész életen át fennálló figyelemzavar (ADHD) tünetei is.

„Elképzelhető, hogy az ilyen embernek gyerekként egyszerre több dolgot is monitoroznia kellett, hogy történik-e körülötte valami. Ezért nem tud elmélyülten egy tevékenységet végezni, folyton készenléti állapotban van” – teszi hozzá Petrusán-Molnár Dalma.

Bántottak vagy bántani fogsz?

Milyen testi-lelki következményekkel járhat a gyerekkorban, tartósan elszenvedett trauma? Petrusán-Molnár Dalma szerint felnőttkorban rendkívül változatos tünetek formájában nyilvánulhat meg mindaz, amit gyerekként elszenvedtünk.

Ha valaki a bántalmazás extrém formájának, például rendszeres verésnek volt kitéve, akár lassabb agyi válasszal reagálhat a valós fenyegetettségre, ez pedig kihat a döntéshozatalra is.

Érdemes felidéznünk a tanult tehetetlenség fogalmát is: ha valakinek az a normális, hogy rendszeresen verték, akkor idővel sokszor beletörődik, hogy nem tud elmenekülni. Az ilyen gyerekek gyakran felnőttkorban is extrém módon alkalmazkodóak maradnak, hogy kerüljék a konfliktusokat. Így könnyen kerülhetnek olyan bántalmazó kapcsolatokba, mint korábban a családban is.

De vajon mitől függ, hogy bántalmazó vagy épp meghunyászkodó jellemű ember válik egy korábbi áldozatból?

„Ezt elsősorban a sémái határozzák meg, amelyek segítségével megküzd egy adott helyzettel, amelyek segítik a világban való eligazodást. Ha mindenben engedelmeskedik, és ezzel megelőz egy nagyobb balhét, akkor ez rögzül benne felnőttkorában is.

A viselkedés ezen dinamikája nem tudatos. Például: ha az ő apjának lehetett, úgy érzi, neki is szabad. Sok bántalmazó korábban maga is bántalmazott volt. Nem tudatos választás, hogy inkább ő maga is bántalmazó lesz, semmint bántalmazott” - mondja a szakember.

Ha mindez nem lenne elég, a tartós traumatizáció hatására az agyunk és idegrenszerünk fejlődése is komoly károkat szenvedhet. Az amygdala és a hippokampusz is elmaradhat a fejlődésben, aminek az eredménye kevésbé árnyalt érzelmi szabályozás, az emlékezet zavarai, vagy épp nem megfelelő válaszreakciók is lehetnek.

A komplex trauma rengetegféle klinikai tünetben jelehet meg. A legújabb kutatás szerint az autoimmun -és kardiovaszkuláris betegségek, az egyes függőségek és mentális betegségek is visszavezethetők a lelki tartalmakra, élményekre, amelyek a gyerek első 2 életévében érték őt.

„A függőség szinte mindig a traumára adott válasz, illetve megküzdési mód. Nem betegség, de nem is választás kérdése. A traumát elszenvedők körében nő a függőségek veszélye, amelyeket a megkönnyebbülés érzéséért folytatnak - ez lehet szex, szerencsejáték, evés vagy vásárlás. Így terelik el a saját figyelmüket az érzelmi fájdalomról. Ez tehát nem az elsődleges probléma, inkább csak próbálkozás a megoldásra” - figyelmeztet a szintén pszichológus Balázs Dominika.

Érdemes tehát Violához hasonlóan feltenni a kérdést: miért van olyan érzelmi fájdalmam, amit nem tudok kezelni? Miért élek meg ennyi mindent distressz-eseménynek? Miért keresem máshol az örömöt, ami nélkül nem tudom magamat jól érezni?

Akiket nem szerettek önmagukért

A kiváltó esemény(ek)nél azonban nem kell feltétlenül valami drasztikusra gondolnunk. Éppen elég az is, ha az édesanya nem kellően érzékeny, nem reagál megfelelően a kisbabája jelzéseire. Hiszen ez a kötődés, amelyből a gyerek később a világot tanulja.

„Fontos, hogy ne tegyük felelőssé a szülőt! Van, aki azért nem tud reagálni, mert maga is traumatizált, esetleg több generációra visszavezethető traumák áldozata. Egy depressziós édesanya például nem fog tudni olyan érzékenyen reagálni a kisbabájára, mint azt egy egészséges anya tenné. A gyerek érzelemszabályozása már ezen a ponton sérül. Sokszor erről a szülő sem tehet, ő is hozza magával a korábbi traumatömeget” – mondja Balázs Dominika.

Mivel a gyerekek idegrendszere nagyon érzékeny, és ebben az életkorban még folyamatosan alakul, a tartósan fennálló traumatizáció súlyos következményekkel járhat a további fejlődésükre nézve.

„Ha az anya nem volt kellően szenzitív a gyermek fájdalmára, akkor az idővel elkezdi elfojtani az érzelmeit, és kevesebbet sír majd. Ekkor még nagyon alkalmazkodó. Végtelenségig idealizája a szülőt, és még számára káros helyzetekben is idomul az igényeihez. Ezt a mintát továbbviheti a későbbi párkapcsolataiban is, hiszen ez az ismerős számára” – teszi hozzá Dominika.

A tartós gyerekkori traumatizáció egyik lehetséges következménye az is, ha személyiségzavarok alakulnak ki. Sokat hallunk a nárcizmusról és a borderline-ról, két olyan zavarról, ami nagyban megnehezíti az egyén felnőttkori boldogulását. De vajon ezek is a gyerekkorból indulnak?

„A génjeink is hajlamosíthatnak bizonyos zavarokra. A környezet és a gének viszont folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással: ha a gyerekkori fejlődésünk során jó környezetbe kerülünk, bizonyos génjeink nagy valószínűséggel nem aktiválódnak. Ha azonban még “rápakolnak” arra, ami egyébként is jelen van a genetikai csomagunkban, akkor személyiségzavar is keletkezhet” – folytatja a szakember.

A nárcisztikus emberek esetében gyerekkorukban nem önmagukért szerették őket. Ha meg is történt a szeretet kifejezése, nem akkor, amikor arra szükségük lett volna. Habár sok esetben nem veszik figyelembe mások szempontjait és érzéseit, emögött hatalmas belső űr tátong, amelyet folyamatosan próbálnak feltölteni. A korsónak azonban lyukas az alja: hiába gyűjtögetik az emberi kapcsolatokat, nem tudják fogadni a szeretet, hiszen ehhez nincsen mintájuk.

Míg a nárcisztikus teljesen “egyedül van”, a borderline egy elhagyott gyermekmódban ragadt. A zavar alapja lehet, hogy a baba-mama kommunikáció során az anya – még ha másodpercekre is – de kiszáll, a kapcsolat megszakad. A baba élménye ilyenkor, hogy az ő létezésére nincs reakció, így kiakul egy úgynevezett disszociatív szelf-mag, egy belső ürességérzet – magyarázza Dominika.

Mindkét zavar nagyon eredményesen kezelhető sématerápiával, ahol az adott személy sémáin, azaz berögzült viselkedésmódjain lehet változtatni, egyúttal erősíteni a belátásra való képességét is. A gyerekkori hibás sémák forgatókönyvét jellemzően több éves munkával lehet felülírni. Cél ilyenkor a traumatikus eseményeket megfelelő helyre tenni az élettörténeti narratívában. A terápiának nagyon fontos kiegészítői a társas kapcsolatok - barátságok, párkapcsolatok - is, ahol a személy támogató közegben érezheti magát.

Mit tanácsolnak tehát a szakemberek? Üljünk le a szüleinkkel, és rágjuk át a régmúlt eseményeit?

A szülővel közös átdolgozás remek ötlet - már ha ő maga is nyitott rá. Ugyanakkor nem minden szülő alkalmas rá, hogy részt vegyen ebben a folyamatban. Ha a szüleinken érzékeljük, hogy nem tudnak vagy akarnak segíteni, inkább elárasztanak érzelmileg, érdemes felvonni velük szemben a határokat. A valódi szüleink helyett inkább a “belső szülővel”, azzal a képpel dolgozni, amit a szüleik maguk után hagytak a lelkünkben - tanácsolják a szakemberek.

„Milyen lenne az ideális belső szülő? Én milyen szülő lennék majd? Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni az önismereti munka során, nem feltétlenül belevonva az igazi szülőt. Ha csak sérülünk általa, újratapasztalva az elutasítást, jobb a tisztelet megtartása mellett elkerülni. Sokan kérdezik azt is, kell-e tartaniuk a gyerekvállalástól, ha ők maguk traumatizált gyerekek voltak. Pedig ha már ennyi tudatosság van valakiben, hogy feltegye ezt a kérdést, ő jó esetben tenni fog azért, hogy ez újra ne történhessen meg” – zárja Balázs Dominika.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy melyik elektronikai eszköz fogyasztja a legtöbb áramot, ha a konnektorba dugva felejtjük
A tévé csak a második a sorban. Van azonban egy eszköz, ami kikapcsolás nélkül, stand-by állapotban ennek közel a tízszeresét fogyasztja.

Link másolása

Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően egyelőre keveset érez a lakosság a Nyugat-Európában már egekbe szökő energiaárokból. Az Egyesült Királyságban naponta jelennek meg szakértők tanácsai arról, hogyan lehet spórolni például a csak ebben a hónapban esetenként több mint 50 százalékkal emelkedő elektromos árammal. A Mirrornak egy megtakarítási szakértő mondta el, melyik látszólag kikapcsolt állapotú elektromos eszközök fogyasztják a legtöbb áramot.

Natalia Lachim először a hűtőszekrényre hívta fel a figyelmet. Bár a fridzsidert valójában soha nem lehet kikapcsolni, mégis érdemes fejben tartani, hogy egy átlagos brit háztartás áramfogyasztásának több mint 12 százalékát ez a készülék adja. Az angoloknak az ételek és italok hidegen tartása 114 fontba (51 ezer forint) kerül évente.

Ellenben még ebből is lehet faragni, ha rendszeresen takarítjuk kívül és belül is a hűtőt. A folyamatosan karban tartott hűtőszekrény ugyanis optimálisan, egyben költséghatékonyan működik. Ehhez fontos, hogy időnként portalanítsuk, hogy a porszemcsék a rendszerbe jutva ne akadályozzák a működését. Ügyeljünk arra is, hogy a romlott élelmiszereket mindig dobjuk ki, így a készüléknek kevesebb energiát kell felvenni a hidegen tartáshoz.

Ennél is drágább mulatság az egyszerűen távirányítóval kikapcsolt televízió. A brit háztartások 98 százalékában soha nem húzzák ki a konnektorból a tévét, ami éves szinten majdnem 133 fonttal (60 ezer forint) dobja meg a villanyszámlát.

Ez sem a csúcsa azonban a felesleges pénzkidobásnak: a játékkonzolok a tévéhez képest is csak úgy zabálják az elektromos áramot. A stand-by állapotban tartás naponta akár 4,2 fontba (1900 forint) is kerülhet a kényelmes gamereknek.

A vizsgált tételek közül a legkisebb gondot a vízforraló jelenti. A bedugva felejtett készülék évente 30,66 fontba (13 900 forint) kerül egy angol családnak, míg a konnektorban tárolt telefontöltő átlagosan évi 20 fontért (9000 forint) maradhat az aljzatban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Egy kutyakiképző szerint nem szabadna minden nap sétáltatnod a kutyádat
Niki French úgy gondolja, a napi kutyasétáltatás emberi találmány, és nem feltétlenül előnyös kedvenceink számára.

Link másolása

A legtöbb kutyatulajdonos számára a séta a kutyák napi rutinjának része, ami elengedhetetlen a kisállat jólétéhez. Niki French kutyakiképző, a STOP Walking Your Dog (Ne sétáltasd a kutyádat) című könyv szerzője azonban úgy gondolja, hogy ez egy elavult szokás - a Mirrornak árulta el, hogy miért.

Niki arra biztatja az embereket, hogy 30 perces napi sétájukat helyettesítsék alternatív tevékenységekkel, amellyel még jobban ösztönözik kedvenceiket.

„Lehet, hogy meglepő, de a hagyományos séta emberi találmány, és sok kutya számára nem hasznos” – mondja a szakember.

"Ha a sétaidőt otthoni edző játékokkal helyettesítjük, a kutyák elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyek hiányoznak a nyugodt és boldog élethez"

– tette hozzá.

Niki szerint a közhiedelemmel ellentétben a viselkedési nehézségekkel küzdő kutyák izgatottabbak lehetnek, ha túl sok mozgással próbáljuk kifárasztani őket. Ő a saját bőrén tapasztalta a változásokat: van egy Bodie nevű, kétéves mentőkutyája, aki állítása szerint a kevesebb sétának és több játéknak köszönhetően szembetűnően nyugodtabb lett.

"Ha a séták több mint fele stresszes a kutyának vagy neked, akkor itt az ideje, hogy valami mást csinálj”

– tanácsolja a kutyakiképző, aki szerint inkább olyan jutalmazó játékokra kell összpontosítani, mint a homokozó ásása, a kartondobozokkal való játék vagy a bújócskázás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
Orvosi kannabisz: mire jó, hogyan juthatunk hozzá?
Kannabisz – üldözendő drog, gyógyszeralapanyag, esetleg csodatevő gyógynövény? Utánajártunk a népszerű növénnyel kapcsolatos tudnivalóknak.

Link másolása

A kannabiszról mindenféle túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a leginkább megosztó növény a világon. Nézzük, mégis mik azok a tulajdonságai, amik miatt egyre több ember használja a kannabiszt és a belőle előállított készítményeket a mindennapokban.

Mire használhatjuk az orvosi kannabiszt?

A növényt már az ókori Kínában is alkalmazták gyógyászati célra, de a magyar gyógyszerkönyvekben is szerepelt egészen 1934-ig. A kannabisz tilalma miatt hosszú ideig nélkülözniük kellett a betegeknek a növényt, de az utóbbi évtizedekben ez a trend megfordulni látszik, egyre több országban legalizálják az orvosi kannabiszt, és ezzel együtt a hatásait vizsgáló kutatások száma is folyamatosan növekszik.

Az orvosi kannabisz felhasználási területei rendkívül szerteágazóak, ezek közül a legelterjedtebbek az alábbiak*:

Fájdalomcsillapítás **

Epilepszia tüneteinek kezelése ***

Kiegészítő kezelés daganatos betegségek esetén ****

Alvásminőség és a közérzet javítása *****

Relaxáció, stresszcsökkentés

Orvosi kannabisz Magyarországon?

Az orvosi kannabisz hatóanyagai az ún. kannabinoidok. A két legismertebb kannabinoid a THC (tetrahidrokannabinol) és a CBD (kannabidiol), de a tudomány száznál is több hasonló vegyületet ismer (CBG, CBC, CBN stb.).

A kannabisz virágzata, valamint a 0,2%-nál több THC-t tartalmazó kender kivonatok nem értékesíthetőek Magyarországon, így az orvosi kannabisz hazai legalizációja sajnos még várat magára. Legálisak viszont a kannabisz olajok, vagy ismertebb nevükön CBD olajok, amelyek szintén tartalmazzák a kannabiszban megtalálható kannabinoidok jelentős részét.

A legfontosabb különbség az orvosi kannabisz és a CBD olajok között, hogy utóbbiak maximum 0,2% THC-t tartalmazhatnak, így azok bódító hatást biztosan nem fognak kifejteni. Folyamatosan zajlanak a kutatások a CBD hatásaival kapcsolatban is – bár néhány jótékony hatást már klinikai kutatások is igazoltak, illetve léteznek CBD-t tartalmazó szklerózis multiplex- és epilepszia gyógyszerek, fontos megjegyezni, hogy maguk a CBD olajok nem gyógyszerek, és nem is helyettesítik a gyógyszeres kezeléseket.

A legjobb kannabisz olajok Magyarországon

Amennyiben úgy döntesz, hogy Te is szívesen felfedeznéd a kannabisz termékek hatásait, fontos, hogy vásárlás előtt megfelelően tájékozódj, hiszen sajnos rengeteg rossz minőségű CBD olajjal találkozhatsz.

Az itthon elérhető kannabisz olajok közül 2 márkát szeretnénk a figyelmedbe ajánlani:

Medihemp

A Medihemp az egyik leginkább elterjedt CBD márka Magyarországon, az osztrák gyártó termékeit ezrek használják nap mint nap. CBD olajaik THC-t szinte egyáltalán nem tartalmaznak, jelentős mennyiségben találunk viszont bennük CBDA-t, aminek a kedvező hatásaival kapcsolatban az utóbbi időszakban több tudományos publikáció is napvilágot látott.

A Medihemp CBD olajok 500 mg-tól egészen 3000 mg-os kiszerelésig többféle erősségben kaphatóak, így biztosan megtalálod közöttük a számodra megfelelőt.

Meliora

A Meliora CBD olajok Svájcban készülnek, a CBD tartalmáért nemesített bio kannabiszból. Az alapanyagként használt svájci kannabisznak köszönhetően ezek a teljes spektrumú olajok a CBD mellett tartalmaznak közel 0,2% THC-t, CBG-t, CBC-t, valamint számtalan terpént és flavonoidot. Az összetételt igazoló labortesztet Te is meg tudod nézni vásárlás előtt, így ezekkel a kannabisz olajokkal biztosan nem lőhetsz mellé!

Ha kannabisz olajat keresel, ajánljuk a Hemp Health webáruházat, ahol többek között a fent említett 2 márka termékeit is megtalálhatod, számtalan más érdekesség (kender különlegességek, CBD kozmetikumok, CBD kapszulák) mellett. A termékeket személyesen is megvásárolhatod Budapesten, a CBD Corner by Hemp Health üzletben.

Források:

* https://www.health.harvard.edu/blog/medical-marijuana-2018011513085

** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5549367/

*** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6514832/

**** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6387667/

***** https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6326553/

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
Itt a súlyzós edzést végzők új tömegsportja, a Scitec Power Challenge
A Budakalászi Sportcsarnokban fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, valamint kezdők és haladók bizonyították be, hogy a súlyzós edzés is lehet tömegsport.

Link másolása

Március 26-án sikerre éhes sportolókkal telt meg a Budakalászi Sportcsarnok. A súlyzós edzés szerelmesei gyűltek itt össze, hogy szembenézzenek a legfélelmetesebb ellenféllel, önmagukkal. Mindezt pedig egy egészen új és friss sportág, a második alkalommal megrendezett Scitec Power Challenge keretében tették, ahol fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, valamint kezdők és haladók bizonyították be, hogy a súlyzós edzés is lehet tömegsport.

Nem kell más, csak legyél önmagad legjobb változata!

A Scitec márka a „Make a Difference” szlogenen keresztül alapvetően az edzőtermi edzést életvitelszerűen komolyan gondolókhoz szól, arra ösztönzi az embereket, hogy önmaguk legjobb változatai legyenek és ezáltal másokat is inspirálhassanak. Nincs még egy olyan brand, amely ennyit tett volna a súlyzós edzés népszerűsítéséért. Nemcsak szimplán szponzorál, hanem magával a sportággal is foglalkozik, versenyeket szervez és 25 éve töretlen a lelkesedése a testépítés iránt. Nem csoda, hogy nemrég egy új sportágat is bevezettek a súlyzós edzés szerelmeseinek, ez a Scitec Power Challenge, amelyben egyvalakit kell legyőzni, önmagadat.

A verseny, ahol a hobbisportolóknak is teremnek babérok

A testépítő versenyektől és az ezzel járó színpadi szerepléstől sokan idegenkednek, nem beszélve arról, hogy még egy kezdő szintű megmérettetéshez is komoly edzésmúltra lehet szükség. Egy erőemelő versenyen pedig demoralizáló lehet azok fölénye, akik évek óta űzik a sportot, és földi halandó számára felfoghatatlan súlyokat mozgatnak meg játszi könnyedséggel. A Scitec Power Challenge azonban több, mint egy erőemelő verseny, és semmiképpen sem testépítő verseny, mégis, a súlyzós edzést végző hobbisportolók számára kiváló lehetőséget teremt arra, hogy megméressék magukat. Itt nem kell haladónak lenni, nem kell kiváló genetikai adottságokkal rendelkezni, és nincs szükség színpadi szereplésre sem. Hovatovább, nem kell másokhoz hasonlítani magunkat – csakis saját magunkkal kell versenyezni!

Hiszen a Power Challenge lényege, hogy életkor és testsúly alapján kalkulált, amatőr szinten, ha nem is simán, de reálisan teljesíthető célszámaival pont olyan célt tud adni, amiért úgy tudnak a versenyzők küzdeni, hogy nem kell azt érezniük, hogy hosszú évekbe telik, mire egyáltalán oda tudnak állni versenyezni, hogy aztán a dobogó közelébe se kerüljenek a nagyok mellett. Itt saját mentális és fizikai korlátainkat legyőzve, és saját, korábbi teljesítményünket túlszárnyalva érhetjük el az életkorunknak, testsúlyunknak és felkészültségi szintünknek megfelelő kategóriában a kitűzött célunkat.

Mi motiválja az itt indulókat?

Miért kiváló lehetőség ez ugyanúgy egy diáknak, mint egy többgyerekes, dolgozó családapának? Mi lehet a közös abban a több száz, teljesen vegyes korú és nemű indulóban, akik beleállnak egy ilyen kihívásba? Nos, lehet ez egyszerű bizonyítási vágy, önmagunk vagy akár mások előtt. Van, aki folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy még jobb legyen, és ez a verseny egy kiváló erőpróba arra is, hogy felmérjük, hol is tartunk az úton. De lehet, hogy valaki csak az élményt keresi, ahol több száz sportolóval együtt rezdülve-lélegezve tölthet el egy napot.

Az alábbi videóban végigkísérjük az egyik indulót, aki történetesen a Scitec Nutrition csapatát is erősíti, így nemcsak saját motivációjáról hallhatunk pár szót, hanem arról is, hogy a Scitec Nutritiont mi motiválta arra, hogy beálljon a rendezvény mögé fő támogatóként. Természetesen a versenyen készült hangulatképek sem maradnak el. Figyelem: a videó második felében az emberi akarat, elszántság és küzdeni akarás különösen magas koncentrációban látható, így a komfortzónájukból kitörni NEM akarók számára megtekintése csak kellő óvatossággal javasolt.

VIDEÓ: Scitec Power Challenge - A súlyzós tömegsport

Több mint 5000 ismétlés guggolás, fekvenyomás és felhúzás egy nap alatt

A komplett kategóriában öt versenyszámban, összesen 100 ismétlés teljesítésével lehetett arany minősítést szerezni, de akár gyakorlatonként is ki lehetett próbálni az erőpróbát. A versenyzők összesen 5618 ismétlés guggolást, 5051 ismétlés fekvenyomást, 5652 felhúzást, 4205 mellről nyomást teljesítettek, és összesen 1109-szer húzták fel magukat a bírák szigorú tekintete előtt. Az indulók összesen 206 arany, 51 ezüst és 15 bronz minősítést szereztek. A legfiatalabb induló 14 éves volt, a legidősebb pedig 74 éves. 70 nő és 116 férfi mérte fel az erejét a versenyen. Minden szempontból elmondhatjuk tehát, hogy itt szó szerint bárki elindulhatott, aki késznek érezte magát az erőpróbára!

Hova tart a Scitec Power Challenge?

„Hiszünk abban, hogy az a hozzáállás, amit egy ilyen kihívásra való felkészülés közben, és magán a versenyen elsajátítanak az indulók, az élet minden területén kamatoztatható. Ilyenformán nemcsak a fizikumunkban, az egészségi állapotunkban, de az élet minden területén pozitív változást tudunk hozni, és pozitív példával szolgálhatunk mindenki számára” – árulta el Nagy Szabolcs, a Scitec marketingvezetője, aki azt is hozzátette, hogy a Scitec Power Challenge idei versenye még csak a kezdet volt, hiszen a szervezők hosszú távú célja, hogy a frissen megalapított új sportág minél szélesebb körben ismert és elismert legyen, és az új tömegsporton keresztül a súlyzós edzést még a korábbinál is szélesebb réteggel megszerettessék. A cél az, hogy egy olyan sportünneppé nője ki magát, amely megkoronázza mindazok erőfeszítéseit, akik akár hosszú hónapokon át edzenek azért, hogy túlszárnyalják saját korábbi teljesítményüket, így legyőzve önmagukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET: