hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Ezért ragadnak a fülünkbe bizonyos zeneszámok

YMCA? Szállj el kismadár? Nézését meg a járását? Vajon mindig is dúdolni fogjuk ezeket a slágereket? A tudomány válaszol.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. március 06.

hirdetés

Talán még egy tántoríthatatlan mulatós RAJongó is ideges lesz kissé, ha már hetvenmilliomodjára csendül fel kedvenc Kis Grófo-dala.

De mik ezek a "ragadós számok", amelyek beleveszik magukat a fejünkbe, és utána képtelenség szabadulni tőlük?

Milyen számokról van szó általában?

Erre a kérdésre keresik a választ a kutatások, melyek azt is megállapították, hogy vannak közös vonások ezekben a dalokban. Gyakran találkozunk ismétlődő ritmusokkal és váratlan szünetekkel, ráadásul megkülönböztetett hangmagasságokkal is operálnak ezek a számok.

"Az egységes konklúzió az, hogy a zene egyszerű, spontán visszaidézhető legyen, benne egy kis egyediséggel, mely segít az agynak újra meg újra előhozni" - magyarázza Kelly Jakubowski, a Durham University Zeneművészeti Tanszékének posztgraduális kutatója.

hirdetés

Egy átlagos jelenség

A tudósok gyakran "Involuntary Musical Imagery"-nek (INMI) azaz, Önkéntelen Zenei Leképzésnek hívják ezt a folyamatot. A Psychology of Music tudományos folyóirat 2012-es kutatásában kimutatták, hogy a finn internetezők 90%-a beszámolt INMI-ről legalább egyszer a héten.

Minél muzikálisabb valaki, annál inkább tapasztal hasonló "beragadást" a fejében.

A 2006-os Journal of Consciousness Studies kiadásában egy zongorista és zeneszerző konstans INMI-jét vizsgálták. A zongorista eképpen jellemezte a zavaró jelenséget: "Lényegében semmi élvezeteset nem találok a PMT-ben (Perpetual Music Track, az INMI szinonimája), inkább kikapcsolnám, ha lehetne."

Az érzelmesebb számok jobban elraktározódnak fejünkben, mely elvonja a figyelmet a valóság történéseiről. Azt gondolnánk, hogy a leginkább idegesítő számokra fogunk a legtovább emlékezni, de a kutatások szerint csak a dalok harmada kellemetlen élmény, véli Jakubowski.

A fülbemászó zenék

Érdekesség, hogy az adott számról való beszélgetés nem befolyásolta a megmaradást. A 2012-ben Thessalonikiben megrendezett Music Perception and Cognition (Zeneészlelés és megismerés) konferencián megállapították, hogy a hosszabb hangok rövidebb szünetekkel jobban beékelődnek a memóriánkba, mivel egyszerűbb énekelni (például egy opera áriát nehezebb felidézni a nyújtások miatt mint egy rock and rollt).

Jakubowski 2016-ban publikált kutatásában azt hangsúlyozza, hogy nem számítanak a hangközök és hangmagasságok, csupán minél könnyebb énekelni egy számot, annál inkább megmarad a fejünkben. Ezt a kutatást olyan fülbemászó dallamokkal készítette, amelyek azelőtt nem voltak ebbe a kategóriába sorolva. Lady Gaga vitte a prímet a Bad Romance, Alejandro és PokerFace című számaival.

Gyorsabb tempó, nyugatias hangmagasság, hangos nyitó riffek jellemzik ezeket a dalokat. Néhány példa még:

Twinkle Twinkle Little Star (Hull a pelyhes)

vagy a Moves Like Jagger

Nem megy ki a fejemből

A fogékonyság is fontos tényező lehet ilyen esetekben: a zenészek többször számolnak be túlságosan fülbemászó dallamokról, mint a nem zenészek. Úgyszintén hasonlókról számoltak be a rögeszmés-kényszeres betegségre hajlamosak is.

Rutinfeladat végzése közben is gyakran beragadhat a fejünkbe egy nóta, egy 2010-es kutatás szerint. Teljesen azonban még mindig nem tiszta, hogy mi okozza a fülbemászó dallamokat. Egy 2005-ös tanulmány szerint a hallókéreg (a halántéklebeny része, amely közvetíti a hangokat) önkéntelenül aktiválódik egy-egy ismerős dal hallgatása közben - még úgy is, hogy bizonyos részeket némítottak belőlük. Agyunk tehát betölti az űrt, ráadásul a dalszöveg felidézéséhez különböző hallással kapcsolatos asszociációs területeket vesz igénybe.

Minthogy e cselekvés teljesen önkéntelen és a zenén múlik, nehezen lehet megszabadulni tőle.

A fentebb említett 2010-es kutatás ráadásul kimutatta, hogy minél inkább felejteni akarjuk a dallamokat, annál inkább a fülünkbe mászik. Miközben éppen mellőzni próbáljuk, csak jobban beleivódik az agyunkba, frissen tartja a ritmust. Valószínűleg a legidegesítőbb nótáktól próbálunk a legelkeseredettebben szabadulni, de ezek később is tűnnek el, mint amiket boldogan dudorászunk a zuhany alatt.

Forrás: LiveScience


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk