/eletstilus/ezermilliardokat-dobtunk-ki-5-ev-alatt-az-ablakon-a-rossz-lakasfelujitasokkal/
hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Ezermilliárdokat dobtunk ki 5 év alatt az ablakon a rossz lakásfelújításokkal

Magyarországon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, és ezzel együtt az egyik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátók is, így nagyon nem mindegy, hogyan újítjuk fel őket. A helyzet pedig nem mutat valami jól.
hirdetés

Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Bár felújítások eddig is voltak, és folyamatosan zajlanak, ezek többsége egyáltalán nem, vagy nem megfelelően vesz figyelembe energiahatékonysági szempontokat.

Az ilyen felújítások így klímaszempontból többet ártanak, mint használnak: könnyű belátni, hogy ha valaki rosszul szigeteli a házát, az nemcsak a rezsiszámláján nem látja majd a várt megtakarítást, de még extra költségei is lehetnek, a következő felújításig pedig valószínűleg még évtizedek fognak eltelni.

Ezzel áll elő az úgynevezett lock-in hatás, amikor rosszul megtervezett felújításokkal további évekre elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzerválunk. Csak az elmúlt öt évben, 2016 és 2020 között nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. A jelenlegi szabályozás nem köti energiahatékonysági feltételhez az állami támogatásokat, pedig az energiahatékonysági szempontokat jutalmazó-ösztönző megoldás korábban a CSOK-nál is létezett.

A fenti bevezetővel kezdődik a Másfélfok cikke, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk.

Gyárakra, repülőkre, tehenekre, azaz az iparra, közlekedésre, mezőgazdaságra gondolnak a legtöbben akkor, amikor a klímaválság felelőseiről van szó. Pedig Magyarországon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, és ezzel együtt az egyik legnagyobb üvegházgáz kibocsátók is: a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, és ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás 36 százalékát adják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Pusztán ebből a két adatból is látható, hogy a Magyarország által is vállalt, célul kitűzött klímasemlegesség elérése 2050-ig a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentése, azaz energiahatékonysági felújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) nélkül nem fog sikerülni. Ehhez kb. évi 100-130 ezer otthon energetikai (mély)felújítására lenne szükség.

hirdetés
Miben élünk?

Összesen 4 millió lakás van Magyarországon, és ezek háromnegyede 1980 előtt épült. Ebben az időben az építkezéseknél az energiahatékonyság még egyáltalán nem volt szempont, és törvényileg sem volt elvárás. Manapság egyre több felújított épületet látunk, de azt, hogy energetikai szempontból valójában milyen állapotban vannak a hazai lakások és házak, ránézésre elég nehéz megmondani.

Segítségünkre lehetnek azonban az energetikai tanúsítványok, amelyeket minden eladó- vagy kiadósorba kerülő lakás vagy ház esetében kötelező készíttetni. A tanúsítványok részletes energetikai felmérés alapján kategóriákba osztják az adott ingatlant az energiafogyasztása alapján.

Az energiatanúsítványok jelenleg érvényes kategóriái

A fenti táblázat színes csíkjai talán ismerősek lehetnek a háztartási energiacímkékről is. Az épületek esetében a 100% jelenti az EU-s előírás alapján meghatározott referenciaértéket, azaz a közel nulla energiaigényt – ez a „BB” kategória alja. A többi kategória százalékos értéke azt mutatja, egy oda sorolt ingatlan mennyivel fogyaszt többet (pl. a „JJ” kategóriában több, mint ötször annyit) vagy kevesebbet, mint a követelményeknek megfelelő „BB” kategória esetében.

Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata az energiatanúsítványok alapján „FF” vagy annál rosszabb – sőt, más számítások szerint a súlyozott átlag a „HH” kategóriába esik.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítási potenciált jelent.

A háztartások több mint fele újított fel az elmúlt öt évben

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020 őszén egy reprezentatív lakossági felmérést végzett arról, hogy a megelőző öt évben milyen energetikai felújítások történtek, illetve a következő öt évre milyen felújítási tervek várnak megvalósításra a hazai háztartásokban. Az első adatok láttán még a kutatók is meglepődtek: közel kétszer annyi energetikai felújítás történt 2016 és 2020 között, mint azt előtte várták.

Ugyanis 2016-ban, egy előző felmérés alkalmával a megkérdezettek 24%-a mondta azt, hogy 2016 és 2020 között energetikai felújítást tervez a lakásán vagy házán, a 2020-as eredmény viszont azt mutatta, hogy a háztartások 57%-ában valósult meg ilyen jellegű beruházás. Ennek akár örülhetnénk is, azonban az ördög a részletekben rejlik.

Így újítunk fel mi – keserű tapasztalatok

A 2020-as lakossági felmérés rákérdezett a megvalósult és a tervezett energetikai felújítások néhány nagyon fontos pontjára, ami alapján az alábbiak derültek ki:

    a felújítások elsődleges célja, indoka az esetek zömében nem az energiahatékonyság javítása
    ennek megfelelően a felújítások döntő részéhez nem készül energetikai terv
    a mélyfelújítások szintjétől messze vagyunk
    a felújítások révén elért energiamegtakarítás messze elmarad a potenciális (és szükséges) lehetőségektől
Nézzük meg kicsit bővebben az egyes pontokat:

1. Nem az energiahatékonyság a cél

A megvalósult energetikai beruházások aránya azért is volt sokkal magasabb, mert nagy részük előre nem látott meghibásodás miatt, ad-hoc módon történt: azért cseréltek kazánt, ablakot vagy azért szigeteltek, mert tönkrement, vagy a homlokzat már tarthatatlanul rossz állapotban volt, omladozott. Az új beszerzéseknél pedig sajnos nem feltétlenül jelenik meg az energiahatékonyság mint szempont.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk