KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egy boldog anyát látsz a kislányával? Nem így van - Őszinte vallomás a véget nem érő szorongásról

Egy anya rendkívüli, hiánypótló posztot írt ki Facebookjára, amit bő 1 nap alatt csaknem 8 ezren lájkoltak.

Link másolása

Egy anya kitárulkozott a Facebookon, amit a Love What Matters oldal is megosztott.

A teljes írás:

Ne kérjünk többé bocsánatot, mert szorongunk! Ezt a fényképet ma dobta fel a Facebook az emlékeim közül, a kislányom épp egyéves rajta. Neked mi ugrik be erről a képről? Anyuci felhőtlenül élvezi a nyaralást a pici lányával. Valami ilyesmi, igaz?

A barátaim is ezt gondolták, és aranyos hozzászólásokat írtak. Mondjuk, hogy „ragyogó kép, csak úgy sugárzol a boldogságtól”, vagy „valaki nagyon szuperül érzi magát”.

Imádtam a kislányommal és a férjemmel lenni. Ám közelről sem voltam boldog, pláne nem éreztem szuperül magam. Maga alá gyűrt a szorongás, és elképesztően sebezhetőnek éreztem magam. Úgy éreztem, vesztésre állok, akármit is jelentsen ez. Miután egy teljes évig szenvedtem szülés utáni depresszióban és poszttraumás stressz-szindrómában, lassan kezdtem helyrejönni, de a szorongás még mindig megkeserítette az életem. Mikor ez a kép készült, még szorosan a markában tartott.

Úgyhogy szerepet játszottam. El akartam hitetni mindenkivel, hogy boldog, kiegyensúlyozott és ugyanolyan normális vagyok, mint bárki más.

A családom tudta az igazságot, ahogy a férjem is, de a legjobb barátaimnak már fogalma sem volt róla, valójában hogy éreztem magam.

Visszagondolva, leggyakrabban az a szó hagyta el akkoriban a számat, hogy bocsánat. Sokszor szabadkoztam, amiért szorongtam. Bocsánatot kértem, mert rám tört a pánik. Bocsánatot kértem a körülöttem élőktől, mert úgy éreztem, a szorongásom megfoszt minket attól, hogy hétköznapi életet éljünk. Szabadkoztam, mert úgy éreztem, kellemetlen társaság vagyok. Szerencsére a hozzám legközelebb állók tudták, min megyek keresztül, így a bocsánatkéréseimet türelemmel és jóindulattal fogadták. A türelem és a jóindulat hihetetlenül sokat segíthet, amikor egy szorongó embernek kell segíteni.

A szorongás egy láthatatlan betegség. Igen, ez bizony egy betegség. Ha ezen a képen fel lenne kötve a begipszelt karom, akkor teljesen nyilvánvaló lenne, hogy fájdalmaim vannak, vagy legalábbis kellemetlenül érzem magam. Ha a szorongást fényképezed, az nem látszik a fotón. Ez egy olyan betegség, ami nem szemmel látható.

Ha te olyasvalaki vagy, aki türelemmel és jóindulattal fogadod egy szorongó beteg bocsánatkéréseit: köszönet érte! Köszönet, amiért megpróbálsz megérteni valamit, amit felfogni is nehéz. Köszönet, amiért megerősítést nyújtasz a rászorulónak, és köszönet, amiért felismerted, hogy a szorongás nem döntés kérdése.

Sokáig bármit megadtam volna, hogy „ugyanolyan normális” legyek, mint bárki más, míg rá nem jöttem, hogy a szorongás nem veszi el tőlem a hétköznapi élet lehetőségét. Néha kihívások elé állít, a legváratlanabb pillanatokban üti fel utálatos fejét, és messze kipenderít a komfortzónámból. De ettől én még normális maradok. Amit te normálisnak tartasz, másnak abnormális, ami számodra abnormális, valakinek teljességgel normális.

Ne szabadkozzunk többé mentális problémák miatt és ne kérjünk bocsánatot, mert szorongunk. Nem mi választottuk, és időnként számunkra ez a hétköznapok része. És teljesen normális, hogy beszélünk róla.

Mert a mentális egészség fontos!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk