hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

hirdetés
Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
Az omikron öt új tünete, ami egyértelműen megkülönbözteti a többi koronavírus-variánstól
Az új mutáció esetében már nem a láz, a köhögés és a szaglás vagy ízlelés elvesztése a legfőbb tünet.

Link másolása

hirdetés

A brit nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) az omikron koronavírus variáns öt olyan tünetére hívja fel a figyelmet honlapján, melyek egyértelműen megkülönböztetik a Covid-19 eddigi mutációtól, szúrta ki a Mirror.

Az orvosok és epidemiológusok szerint a már Magyarországon is azonosított omikron-változat tünetei eltérnek az eddig ismertektől. Az NHS honlapján azt kérik, hogy aki a koronavírus három tipikus tünetét észleli, mielőbb forduljon orvoshoz és kérje a tesztelést. A három hagyományosnak tekintett szimptóma a magas láz, a folyamatos köhögés és a szaglás vagy ízérzékelés elvesztése, megváltozása.

Ezzel szemben teljesen mást tapasztalnak a világszerte egyre gyorsabban terjedő omikron esetében a fertőzöttek. A honlap öt eltérő tünetet sorol fel, melyek arra utalhatnak, hogy az Afrika déli részéből indult variánst kaptuk el.

Ezek sorrendben:

torokkaparás (de nem torokgyulladás), száraz köhögés, extrém fáradtság, enyhe izomfájdalmak és éjszakai izzadás.

hirdetés

A Covid-19 omikron variánsát először a Dél-afrikai Köztársaságban azonosították. Dr. Angelique Coetzee magánklinikáján novemberben egyre több koronavírusteszt lett pozitív olyan betegek esetében, akik az addig ismertektől eltérő tünetekkel fordultak orvoshoz. Ekkor kezdett gyanakodni a Dél-afrikai Orvosi Szövetség elnöke, hogy új mutáció alakulhatott ki.

Coetzee már akkor megjelölt az éjjeli izzadás kivételével négy tünetet, melyet most az NHS is felvett figyelmeztető listájára. Az extrém izzadást, melynek során a fertőzött pizsamája és ágyneműje csurom vizes lesz az éjszaka folyamán, egy másik afrikai orvos jelentette először.

Az Egyesült Királyságban tegnap 54 661 új koronavírus-fertőzöttet jelentettek, míg a világjárvánnyal összefüggésben 38 ember halt meg. A brit kormány az omikron variáns egyre gyorsabb terjedése miatt hamarosan újabb korlátozások bevezetésére kényszerülhet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Már 2 évesen napi 40 szál cigit szívott egy indonéz kisfiú, akit teljesen kicseréltek, mióta leszokott
A cigizés után rászokott a gyorskajákra, amitől még jobban meghízott. Mostanra életmódot váltott, ledobott jó néhány kilót és már nem is gyújt rá az indonéz kisfiú.

Link másolása

hirdetés

Már 18 hónapos korában láncdohányos volt egy indonéz kisfiú, akire alig lehet ráismerni, mióta letette a cigarettát, írja a Mirror. Ardi Rizal néhány éve napi 40 cigit szívott el, és ha nem tudott rágyújtani, szó szerint a falba verte a fejét kínjában.

A duci kisfiú még 2010-ben került a címlapokra azzal, hogy kétéves korában egyik cigarettáról gyújtott a másikra. Azóta Ardi már megszabadult a káros szenvedélytől, a korábban előszeretettel fogyasztott egészségtelen ételeket pedig zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendre cserélte, így a súlyfeleslegtől is megszabadult. A kisfiú még 2017-ben számolt be a CNN-nek a leszokás nehézségeiről:

"Nehéz volt abbahagyni. Savanyúságot éreztem a számban, amikor nem gyújthattam rá, és folyamatosan szédültem"

- panaszkodott az új életet kezdő gyerek. Hozzátette: a nehéz időszak után azonban boldog, hogy abbahagyta a cigizést, ráadásul sokkal frissebbnek is érzi magát.

Az indonéz kisfiú akkor szokott rá a dohányzásra, amikor 18 hónapos korában az apja először adott cigarettát a kezébe. Egy idő után a gyerek anyja kért segítséget egy kórházban, mert a kisfiú teljesen nikotinfüggő lett, és ha nem kapta meg a szükséges adagját, kárt okozott saját magában. Ezért inkább egy idő után nem is próbálták otthon leszoktatni a káros szenvedélyről.

hirdetés
Miután Ardi sikeresen leszokott a dohányzásról, egy másik rossz szokást vett fel: rengeteg gyorséttermi ételt fogyasztott, ezért alaposan meghízott. A szülők ezért táplálkozási szakértőt fogadtak a gyerek mellé, aki azóta már halakban, zöldségekben és gyümölcsben gazdag étrendre tért át. Ezzel pedig rá sem lehet ismerni, ugyanis rövid idő alatt olyan tökéletes formába hozta magát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Másként oltják az immunsérülteket – ők már megkaphatják az ötödik vakcinát is
Akik komolyabb alapbetegségben szenvednek, gyakrabban olthatók, mint az átlagember. A harmadik oltásra sem kellett (volna) hat hónapot várniuk, akár egy hónap múlva is kérhették.

Link másolása

hirdetés

Az immunsérülteknek nem a harmadik oltás a megerősítő oltásuk, náluk három oltás az alapimmunizálás, és a negyediktől kezdődik a – magyarul is angol szóval használt – booster.

Bár manapság mindenki felváltva használja a harmadik oltás kifejezést a megerősítővel, Rusvai Miklós virológus azt mondja, a kettő nem ugyanaz.

„Az alap immunizálás egy, kettő vagy három oltásból áll. Janssennél egy, ott a második már booster. Míg a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik, az Astra, a Sinopharm két oltásból. Itt a harmadikat nevezzük boosternek” - mondja.

Az immunhiányos betegeknél viszont három oltásból áll az alapimmunizálás. Náluk a negyediktől kezdődik a booster.

Az immunsérültekhez tartoznak: 

• a szervtranszplantáltak

hirdetés

• akiknek két éven belül volt csontvelő-transzplantációjuk,

• a biológiai terápiás kezelés alatt állók,

• egyéb immunsérülést okozó kezelést kapnak,

• kemoterápia idején vannak.

Ezek a páciensek az első védőoltástól függően huszonegy vagy huszonnyolc nap múlva kapják a második oltást.

A harmadik alapoltásukat már akár 28 napra is kaphatják, vagy várhatnak kétszer ennyi időt és ezek után jön az emlékeztető oltás a mostani szabályok szerint hat hónap múlva, de Rusvai Miklós szerint várhatóan ez hamarosan 3-4 hónapra csökkenhet.

Duda Ernő virológus azt mondja, hogy akik immunszupresszív terápiát kapnak (szteroidot, metotrexátot, Rituxánt stb.), például a szervátültetetteknél, a B sejtes leukémiásoknál vagy kemoterápiát kapó betegeknél a védőoltás kevésbé vagy egyáltalán nem működik. Ezért kell náluk más oltási sor.

„Náluk csak a nagyon hatásos Moderna és Pfizer oltást használják, de még így is alacsonyabb védettség alakul ki. Ezért lehet több "booster"-re szükség, negyedik, vagy akár ötödik oltásra. Az oltások közötti idő jelentősége csekély, legalább 3 hét, legfeljebb 3 hónap”

– magyarázza Duda Ernő.

Szerinte az immunhiányosoknál van a legnagyobb jelentősége az ellenanyag-szint vizsgálatnak. Ennek alapján döntheti el az orvos, elég jó védettség alakult-e ki, vagy további oltásokra, esetleg passzív immunizációra lesz szükség.

Dr. Mike Andrea, a tatabányai Szent Borbála Kórház neurológus főorvosa a sclerosis multiplexes betegek kapcsán beszélt az új oltási sorról az SM-betegek alapítványának oldalán. Elmondta, hogy időpontkéréssel a hazai szabályozás alapján nem lehet korábban kérni a következő vakcinát, de a súlyos betegeket kezelő orvosoknak illetve az oltópontokon dolgozó orvosoknak tudniuk kell arról, hogy van lehetőség indokolt esetben nem az alapszabályozás szerint oltani.

Duda Ernő elmondta azt is, mi a helyzet azokkal, akiknél nem hat a vakcina.

"Akik védőoltással nem vagy nagyon kevéssé immunizálhatók, azoknak fejlesztették ki a monoklonális ellenanyag koktélokat.”

Ezek „passzív immunizálásra” használhatók, megelőzésre, de akár fertőzést követő kezelésre is alkalmasak. Infúzió formájában jutnak a szervezetbe és néhány hónapig tökéletes védelmet biztosíthatnak. A Xe­vu­dy (So­tro­vi­mab) használatát a hónap közepén hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.

A virológus azt javasolja, az immunsérültek úgy menjenek oltópontra, hogy legyen náluk papír a gondozó orvosuktól az ő javaslatával. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vírushordozástól, vírusátadástól nem védenek az oltások, így az oltottaknak is kell maszkot hordaniuk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Meghosszabbíthatja a menstruációs ciklust a koronavírus elleni oltás
Csak kismértékben és átmenetileg tapasztalhatnak változást a nők, a menstruációjuk pedig nem tart tovább az oltás miatt egy tanulmány szerint.

Link másolása

hirdetés

Átlagosan egy nappal hosszabbodhat meg a menstruációs ciklusa azoknak a nőknek, akik két menzesz között kapnak egy dózis koronavírus elleni oltást - derül ki az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet tanulmányából.

Ebben hangsúlyozzák, hogy a ciklus hosszának meghosszabbodása azonban nem jár együtt azzal, hogy a menstruáció, tehát a vérzés ideje is meghosszabbodik. Azt is kiemelték, hogy a változás csak kismértékű és átmeneti.

A kutatásban 3959 nő adatait elemezték, közülük 2403-an voltak beoltva, többségük a Pfizer vagy a Moderna vakcinájával. Megfigyeléseik szerint az első oltás átlagosan 0,71 nappal, a második pedig 0,91 nappal hosszabbította meg a ciklust. Vagyis mindkét oltás utáni ciklusuk alig egy nappal tartott tovább, a vérzéses napok száma viszont nem változott.

Akik két dózist kaptak egy cikluson belül (358 nő), azoknak pedig átlagosan két nappal nőtt meg a két menstruáció között eltelt idő. A változás azonban a következő ciklusokban csökkent.

Az Obstetrics & Gynecology folyóiratban megjelent tanulmány szerzői megjegyezték, hogy a menstruációs ciklusok egyébként is változnak kis mértékben hónapról hónapra, a vakcina okozta növekedés pedig még bőven a normál tartományon belül van (8 napnál kevesebb). Ahhoz további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, az oltás hogyan befolyásolhatja a menstruáció egyéb jellemzőit, például a tüneteket (fájdalom, hangulatváltozások, stb. és a vérzés jellemzőit (beleértve az erősségét).

Diana W. Bianchi, a NIH Eunice Kennedy Shriver Nemzeti Gyermekegészségügyi és Humánfejlesztési Intézetének igazgatója szerint azért is fontosak a tanulmány eredményei, mert ezek kínálnak először lehetőséget arra, hogy a szakemberek tanácsot adhassanak a nőknek abban, mire számíthatnak a koronavírus elleni oltás menstruációra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: