EGÉSZSÉG
A Rovatból

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.

Link másolása

Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Diána legyőzte a tűszúrástól való félelmét, hogy plazmadonorként másokon segíthessen
Diána évekig tartott a tűszúrástól, a vérvételtől – most mégis akár hetente önként jár el vérplazma adásra, mert tudja, hogy ezzel segíthet, akár beteg édesanyján is. Elkísértük őt a BioLife központjába egy vérplazma donációra.
Szponzorált tartalom - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Riporterünk, András máris talált egy közös pontot interjúalanyával, a pécsi Kósik Diánával: mindketten tartanak a tűszúrástól. András ezért arra volt különösen kíváncsi, hogy sikerült Diánának olyannyira leküzdenie ezt a félelmét, hogy most plazmadonorként önként jelentkezik akár hetente a donorközpontban, hogy megszúrják a karját.

Az egész úgy kezdődött, hogy Diána meglátott egy hirdetést a Facebookon:

„Vérplazma donorokat kerestek, a vérplazmának pedig nagy szerepe van a gyógyításban, az autoimmun betegséggel küzdő édesanyámnak is tudnak belőle hasznos gyógyszereket készíteni. Mikor ezt megtudtam, úgy gondoltam, hogy azért, hogy anyukámnak segíthessek, mindenképpen vállalom a tűszúrást”

– meséli Diána.

Azóta profi donorrá vált, több mint 110 alkalommal adott már vérplazmát. Állítja, hogy az egész procedúra egyáltalán nem fájdalmas, sőt, ő a kb. 45 perces plazmaadást relaxációnak fogja fel, addig is pihen. A plazmadonorság másik fontos előnye számára, hogy rendszeresen ellenőrzik az egészségi állapotát, és amióta donorként még jobban figyel magára, a vérképében nincsenek kilengések, rendszerint minden érték optimális.

„Közel áll hozzám az önkénteskedés, ezért sem volt nehéz döntés számomra, hogy plazmadonor legyek. De ha volt is bennem félsz a tűszúrás miatt, hamar elszállt, mert annyira kedves és segítőkész a személyzet a központban, eszembe sem jut sokszor, hogy épp egy egészségügyi intézményben vagyok” – mondja Diána.

Kollégánk elkísérte Diánát egy plazmaadásra a pécsi Centrum Üzletházban található BioLife plazmaközpontba, hogy pontosan kiderüljön számunkra, hogyan is zajlik a folyamat.

NÉZD MEG VIDEÓNKAT A DONOR KÖZPONTBAN TETT LÁTOGATÁSRÓL!

Ki lehet plazmadonor?

Bárki, aki egészséges, elmúlt már 18 éves, de még nem töltötte be a 60. évet, a testsúlya pedig 50 és 150 kg között van. Minden jelentkező egy alapos orvosi vizsgálaton esik át, aminek célja, hogy bebizonyosodjon, a donáció minden érintett számára biztonságos. Kizáró ok lehet bizonyos gyógyszerek szedése, vagy bizonyos betegségek megléte, de terhesség és szoptatás időszaka alatt sem szabad plazmát adni. Ha pedig valaki friss tetoválást készíttetett, akkor legalább négy hónapot várnia kell a donorsággal, hogy mindenképpen kizárható legyen a fertőzés veszélye.

Minden aktuális donáció is egy orvosi konzultációval kezdődik: Diánánál testsúlymérés, vérnyomásmérés, hemoglobinszint-mérés következett.

A doktor azt is megkérdezte tőle, hogy mennyi folyadékot ivott – a donációt megelőző napokban ugyanis folyamatosan oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra, a napi legalább 2 liter víz elfogyasztására, és nem csak közvetlenül a donáció előtti napon. Ugyanígy ügyelni kell arra is, hogy fehérjedús, szénhidrátdús, de zsírszegény legyen az étkezés – Diánát is megkérdezték, mi volt a reggelije, vacsorája.

Ha megvan a zöld jelzés az orvostól, jöhet a 45 perc relaxáció

Diána legalábbis így hívja a plazmaadási folyamatot, mert ő leginkább pihenésként éli meg. Zenét hallgat, kikapcsol, beszélget közben az asszisztensekkel, akikkel már régi ismerősként üdvözlik egymást. Egyiküktől hallotta például, hogy a gyerekklinikán adott esetben vérplazmából készült ragasztóanyaggal látták el a balesetet szenvedett gyerekek sebeit.

A vérplazma igazából egy sárga színű folyadék, a vér 55%-át képezi, az emberi testnek egy nagyon fontos alkotóeleme. Mesterségesen nem előállítható, ezért is fontos, hogy mindig legyen elég plazmadonor. Balesetet szenvedett embereknél, kórházi ellátás közben életet menthet.

Egyes betegségek kezeléséhez nélkülözhetetlen, ilyen például a hemofília. De szerepe van a vakcinagyártásban is, a tetanusz oltás egyik fő alapanyaga. Videónkban Hegyi Ákost, a Centrum Üzletházban működő BioLife plazmaközpont centrumvezetőjét kérdeztük a plazmadonáció fontosságáról és arról, hogy zajlik ez a folyamat.

„Úgy kell elképzelni a plazmadonációt, mint a véradás folyamatát azzal a különbséggel, hogy itt a vérből kizárólag a vérplazmát vesszük ki, az alakos elemeket, a vörösvértesteket, a fehérvérsejteket pedig citrát és infúziós oldat segítségével visszaadjuk a donornak. A vérplazma, amit kiveszünk, a gyógyszergyártás szempontjából fontos, ezt pedig az emberi szervezet elég gyorsan pótolni tudja, így semmilyen negatív kihatása nincs” – foglalja össze a donáció lényegét Hegyi Ákos.

„Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a donorjaink költségtérítést kapnak. Ez államilag szabályozott módon történik egy maximális összeggel, ezen kívül mi étkezési utalványt biztosítunk a donorok részére."

"Aki pedig éppen letudta a donációt, az nálunk a központban üdítőitalt, csokoládét, szendvicset, szőlőcukrot kap, hogy az egészségi állapota stabil legyen" - tette hozzá Hegyi Ákos.

Hol is lehet vérplazmát adni? Mi az a BioLife?

A BioLife központ egy erős, nemzetközi, és hiteles vállalat része, amely tevékenysége során a teljes értékláncot felöleli a plazma begyűjtéstől a kutatás-fejlesztésen át az életmentő, plazmaalapú terápiák előállításáig. Tehát nem csak gyűjtik a plazmát, hanem a legmagasabb színvonalú körülmények között, több mint 20 különböző életmentő terápiává dolgozzák fel a plazmát. A plazmaalapú terápiák terén szerzett több mint 65 éves szakértelmével a BioLife minden egyes plazmát teljes mértékben felhasznál és életmentő terápiákká alakít át.

A BioLife hitvallása: “Jobb egészséget az embereknek, szebb jövőt a világnak". A vállalatnál a fő hangsúly az életet átalakító kezelések felfedezésén van, tevékenységét a betegek, az emberek és a bolygó iránti elkötelezettség vezérli.

A donációnak köszönhetően az utazási vágyak is könnyebben teljesülnek

Amikor Diána végzett, egy tonhalas szendvicset választott a kínálatból – nem fogyaszt húst, így neki ez lett a kedvence. Na meg valami innivaló is kell folyadékpótlásként.

Diána lelkiismeretes donor, minden héten igyekszik beilleszteni a programjába, és ha tudja, hogy donáció közeleg, akkor különösen figyel az étkezésére, nem iszik alkoholt, és igyekszik eleget pihenni. Azt a juttatást, amit a donációért kap, legszívesebben utazásra költi – szeret új tájakat, embereket megismerni. Pár évvel ezelőtt egyedül nekivágott az El Camino túrának is, és életre szóló élményeket szerzett. Azóta már háromszor járta végig a zarándokutat, egyszer pedig zarándokfogadóként segédkezett a spanyolországi Astorga mellett. Néhány évvel ezelőtt a Camino Francést járta végig az akkor már 16 éves lányával együtt, aki szintén szenvedélyes zarándokút-járóvá vált.

Azzal pedig, hogy hetente vérplazmát adományoz, talán sok más embert segít hozzá ahhoz, hogy megadathasson neki az élménygyűjtés.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
Akkor is halálos lehet a darázscsípés, ha előtte sosem voltunk allergiásak
A szakember szerint érdemes észnél lennünk, hiszen bármikor kialakulhat allergia.
Fotó:Pixabay/Ralph - szmo.hu
2022. augusztus 09.


Link másolása

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy elhunyt a napokban egy szentendrei férfi, aki bár nem volt allergiás a darázscsípésre, mégis belehalt. Azért, hogy utána járjanak a történteknek a Reggeliben Dr. Moric Krisztinát, fül-orr gégészt, allergológust kérdezték az eset körülményeiről, és arról, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a darázscsípésekkel kapcsolatban.

Dr. Moric Krisztina arról beszélt, hogy ha megcsíp minket egy darázs – még ha nem is vagyunk allergiásak rá, – minden esetben duzzanat alakul ki, az azonban nagyon nem mindegy, hogy ez hol jön létre:

„Ha a kézfejünket csípi meg, semmi probléma nem lesz, viszont ha bekerül a darázs a szánkba, megcsípi a nyelvünket, és az duzzad meg, az bizony elzárhatja a légutakat és akár fulladásos halált is okozhat”

- ismertette a doktornő.

A szakértő szerint, amennyiben valakit például a nyelvén csíp meg a rovar, vagy ha túlzott allergiás reakció alakul ki, rögtön mentőt kell hívni. Ha tudjuk az illetőről, hogy allergiás a csípésre, és van nála adrenalintartalmú autoinjektor, egy úgynevezett Epipen, ezt azonnal be kell adni neki.

Ha csípés miatt csak egy „kis helyi reakció” keletkezik, akkor érdemes az érintett területet vizes, esetleg ecetes borogatással hűteni, normális esetben az itt keletkező duzzanat pár nap alatt magától elmúlik. Az ecet nemcsak népi legenda, a lúgos darázs mérget remekül semlegesíti az ecetsav.

A kalcium beszedése viszont kimondottan veszélyes lehet darázscsípés esetén, főleg, ha az illető allergiás a rovar mérgére. Az allergológus szerint

„ilyenkor a vérnyomás esés is a tünetek között lehet, amit a kalcium tovább fokoz.”

A doktornő figyelmeztetett: kisebb helyi reakció után is érdemes észnél lenni, mert attól, hogy már csípett meg darázs, és nem lett belőle nagyobb gondunk, nincs rá garancia, hogy a következő csípés nem lesz végzetes. Elmondása szerint bármikor kialakulhat allergia.

„Lehet, hogy életünkben többször is megcsípett bennünket darázs, semmi gond nem volt, de a következő már lehet akár egy anafilaxiás sokk.”

A jó hír az, hogy erősebb helyi reakció esetén, például, ha a csípés után az egész kézfejünk bedagad, az eset után 4-6 héttel vérvételes vizsgálattal van rá lehetőség, hogy megtudjuk, allergiásak vagyunk-e.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Több mint 40 kilót fogyott másfél év alatt a skót nő, aki korábban gyorskaján és nassolnivalón élt
A képeket elnézve mintha egy teljes más ember lenne a 31 éves anya, aki korábban annyira elégedetlen volt magával, hogy tükörbe se mert nézni.

Link másolása

Nagyon látványos átalakuláson ment keresztül egy skót nő, aki azért kezdett életmódváltásba, mert már szó szerint nem tudott tükörbe nézni – írja a Mirror.

Sinead McCarthy azért hízott meg az elmúlt években, mert keveset mozgott, rengeteget nassolt, és hetente minimum egyszer, de volt hogy hétszer gyorskaját rendelt magának. Ráadásul akkora adagot evett mindig, ami két embernek is elég lett volna. Esténként pedig családi méretű táblacsokikat majszolt rendszeresen.

„Utáltam, amit a tükörben láttam, ezért nem is néztem bele, hogy ne tudatosodjon bennem, mennyire rossz a helyzet. A külső megjelenésemre se adtam: nem csináltam meg a hajam, nem sminkeltem az arcomat. Egyáltalán nem törődtem magammal, mert úgy gondoltam, nincs értelme”

– emlékezett vissza.

A 31 éves nő számára azért sem volt könnyű a változtatás, mert kontrollmániás párja mindent megszabott neki: mit ehet, hova mehet, mit csinálhat. Például azt is megtiltotta neki, hogy edzőterembe menjen. Miután kilépett a négy évig tartó kapcsolatból, elhatározta, hogy rendbe szedi magát - ekkor 127 kilót nyomott.

„Az első edzés borzalmas volt. Két perc után már azt éreztem, hogy el fogok ájulni. Le kellett ülnöm, annyira nehéz volt. De elszánt voltam: le akartam fogyni és megváltoztatni az életemet”

– mondta.

Személyi edzőt fogadott, aki edzésprogramot és étrendet is összeállított neki. A mozgás azóta már nem rémálom számára, épp ellenkezőleg: feltölti energiával és a mentális egészségének is jót tesz. Mindennap jár konditerembe, és az étkezésére is odafigyel. Alapvetően fehérjedús ételeket eszik, de nem sanyargatja magát, mert tudja, hogy egy kis nasi még nem teszi tönkre mindazt, amit elért.

Az életmódváltásnak köszönhetően a fiatal édesanya másfél év alatt több mint 40 kilótól szabadult meg, már kevesebb mint 80 kiló.

Mint mondta, teljesen megváltozott az élete, amit most kezd csak igazán élni.

„Elvesztettem magamat pár évre, amit a barátaim is észrevettek. Most viszont azt mondják, jó, hogy újra a régi vagyok. Olyan önbizalmam és szabadságom van most, mint még soha.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ingyen szűrik a nemi úton terjedő betegségeket a Szigeten
Csak 20 percet vesz igénybe, minden évben érdemes igénybe venni azoknak, akik védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet éltek.

Link másolása

A szexuális úton terjedő betegségek szűrését évek óta biztosító Pozitív Élet Alapítvány és partnere, a Magyar Dermatológiai Társulat szerint most a szokásosnál is fontosabb a fesztiválozók tesztelése, mert a pandémia miatt az elmúlt években világszerte jelentősen visszaesett a nemi úton terjedő betegségek miatt szűrővizsgálatra jelentkezők száma.

A gyorstesztes HIV-, hepatitis B-, C- és szifiliszszűrést a Sziget Civil Falujában vehetik igénybe a fesztiválozók – a tesztelés körülbelül 20 percet vesz igénybe.

Augusztus 10–15 között a szűrőállomásnál minden jelentkező ingyenesen és anonim módon tesztelhet. Az eredmény elkészítéséhez szükséges 20 percben a helyszínen dolgozó orvosok és egészségügyi dolgozók magyar, angol és német nyelven tanácsokat is adnak, valamint válaszolnak a fesztiválozók kérdéseire is.

Az évente diagnosztizált HIV-fertőzöttek kétharmada továbbra is a 40 évesnél fiatalabb korosztályból kerül ki. A kockázati csoportba tartozók, illetve a védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet élők számára a HIV-szűrés legalább évente ajánlott.

A koronavírus okozta világjárvány minden országban mérhetően visszavetette a nemi úton terjedő betegségek szűrését is. Az Egyesült Államokban a járvány első évében, 2020-ban már 50 százalékkal esett vissza a HIV-szűrések száma. A WHO adatai szerint Európában ugyanebben az évben körülbelül 1 millióval csökkent a HIV-tesztek száma, az európai országok többségében tavaly már 50 százalékkal kevesebb tesztet végeztek el, mint 2019-ben.

Magyarországon évente mintegy 200-250 embernél diagnosztizálják újonnan a HIV-fertőzést, közülük sajnos minden ötödik ember már későn, a betegség AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. Ugyancsak komoly probléma a hepatitis C, amely a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) becslése szerint szexuális úton is terjedő vírusos májgyulladásként 50 ezer embert érint Magyarországon. Az érintettek többsége nincs is tisztában azzal, hogy fertőzött lehet.

A szervezet közleményében azt írja,

akár a HIV-ről, akár a hepatitis C-ről van szó, elsődleges a korai diagnózis. A hepatitis esetében ugyanis komoly májkárosodástól vagy akár májráktól óvhatja meg az érintetteket az időben elkezdett, és akár gyógyulásig tartó orvosi kezelés. A HIV esetében pedig a modern terápiás megoldások teljes értékű és hosszú évtizedekig egészséges életet garantálhatnak, ha – akár napi egy tabletta szedésével – korai stádiumban kapja a fertőzött a szükséges ellátást.

Magyarországon minden megyében működik ingyenes és anonim szűrőállomás, Budapesten is várják a jelentkezőket 20 perc alatt elvégezhető gyorstesztekkel. Ezekhez sem regisztráció, sem előzetes bejelentkezés nem szükséges.

A nemi úton terjedő betegségek elleni leghatékonyabb védelmet a rendszeres gumióvszer-használat adhatja, hiszen betegségtől függően akár a szexuális érintkezések 90 százalékában is megakadályozhatja a betegségek átadását. Saját és környezetünk biztonságáért a tudatos óvszerhasználat mellett akkor tehetjük a legtöbbet, ha legalább évente részt veszünk szűrésen – olvasható a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: