"Négyből három felnőttnek oltást kell kapnia ahhoz, hogy véget vessünk a járványnak"
> A járványhelyzetről, a vakcinákról, az oltási menetrendről beszélgettünk a Karanténinfóban Dr. Eörsi Dániel háziorvossal.
A Karanténinfó vendége Dr. Eörsi Dániel háziorvos volt, aki maga is részt vesz az oltási programban, már több száz páciense oltását szervezte meg, vagy adta be nekik ő maga a vakcinát. A járványhelyzet alakulását folyamatosan nyomon követi, meglátásairól rendszeresen beszámol saját Facebook oldalán.
„Van egy oltási terv, amely meghatározza, hogy a társadalom mely csoportjai, melyik oltóanyagból, melyik szereplőn keresztül részesülnek. Vannak olyanok, akik a munkakörük miatt kapnak oltást: így először jutottak vakcinához az egészségügyi dolgozók, majd a szociális intézmények dolgozói és lakói.
A legidősebbekkel kellett kezdeni az oltást, ők elsősorban Pfizer és Moderna vakcinákat kapnak. Az oltás határozottan életkori sorrendben történik, elkezdték a legidősebbeknél és úgy haladtak lefelé. Nagyon hangsúlyos az oltási tervben, hogy a háziorvosok nem válogathatnak, nem cserélgethetnek, sorrendben kell haladniuk.
„Eleinte ráadásul elég kis számban tudtunk oltópontra küldeni embereket, hetente hatot-nyolcat. Most javult a helyzet valamelyest, volt olyan hét, amikor 20-30 embert is küldhettünk oltópontra. Ami még nagy változás a kezdeti időszakhoz képest, hogy bejött a kínai vakcina, a Sinopharm, amiből nagyságrendekkel több áll rendelkezésre, mint a többi oltóanyagból” – összegezte a háziorvos.
A kínai vakcina esetében nagyobb lehetősége van a háziorvosnak mérlegelni, rangsorolni. Az az ajánlás, hogy lehetőleg a legidősebbeket oltsák a Sinopharmmal is, ami logikus, mert ők a leginkább veszélyeztetettek. De itt megteheti a háziorvos, hogy egy fiatalabb, de magas kockázatú pácienst, vagy egy olyat, akinek sok kontaktja van, előrébb vegyen a listában.
AstraZeneca vakcinával a 60 év alatti krónikus betegeket oltják. Bizonyos betegségeket állítottak be szűrőparaméternek a NEAK algoritmusában, akinek olyan betegsége van, amit beállítottak a szűrésnél, az rákerült a listára. Itt vannak olyan betegségek, amik kimaradtak, mint pl. az asztma, míg a COPD bekerülhetett.
VIDEÓ: NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A jelenlegi stratégia szerint az időseket kell előnyben részesíteni minden típusú vakcinánál. Persze előfordul, hogy valaki nem fogadja el a felkínált vakcinát, inkább vár másikra. Pedig ahogyan az látszik, nagyon sokan vannak olyanok, akik egyik csoportba sem tartoznak jelenleg, mert mondjuk 30-50 közöttiek és nincs krónikus betegségük, nem dolgoznak egészségügyben vagy rendvédelmi szervnél, ezért hiába szeretnének Pfizer vakcinát elsősorban, arra most egyelőre nincs esélyük.
Az MRNS alapú vakcinák azok, amik gyakorlatilag minden betegcsoportban adhatók, még daganatos betegeknek is, nagyon kevés ellenjavallat van esetükben, ezért érthető, hogy elsősorban az idősek kapják ezeket a vakcinákat.
A háziorvosok feladatai most megsokszorozódtak: a páciensek általános ellátása mellett szervezik a koronavírus-gyanús esetek tesztelését, az oltásokat, oltanak is, ha kell, és ellátják a covidos betegeiket, akik otthon lábadoznak. „Az első hullám idején összesen 1-2 koronavírusos betegem volt, a második hullám alatt napi 1-2, most pedig naponta 8-10 új beteg jelentkezik. Ebből is látszik, hogy a harmadik hullám sokkal, de sokkal keményebb, mint amit eddig megtapasztaltunk, és az idősek közé még be sem tört igazán a fertőzés. A góc az mindig az óvoda-iskola, onnan megy tovább a fiatal felnőttek felé, és aztán jönnek az idősek. És bár sokan megkapták már az oltást az idősek közül, de sokan még nem. Ezért is nagyon figyelni kell rájuk” – hívja fel a figyelmet Dr. Eörsi Dániel a járványhelyzet aktuális kihívásaira.
Szerinte a mostani lezárások hatását e hét végén kell majd, hogy érzékeljük – valamennyit laposodhat a járványgörbe, de visszafordulni a tendencia egyelőre nem fog. Még mindig napi 1000 új fertőzéssel kell majd számolnunk.
„Nagyon sok múlik majd azon, hogy milyen a hatásossága a kínai vakcinának, amit egyelőre még biztosan nem tudunk. A magyar járványstratégiának pedig ez az egyik kulcseleme, mivel az összes beadott vakcinának több mint fele a Sinopharm. A kínaiak kevés adatot publikáltak, ezért is kérdéses a hatásosság. Alapesetben csak olyan gyógyszert kezdenénk el használni, aminek meg vagyunk győződve a hatásosságáról. De most rendkívüli helyzet van, ezért indokolt volt ez a lépés, hogy egy tudományosan még nem igazolt vakcinát is bevessünk. Ha a kínai vakcinának megfelelő a hatásfoka, akkor sikerül áprilisban megfognunk a járványt, de ha csak közepes, akkor még jobban el fog húzódni. Ahol eddig oltottak vele, Kínában, az Egyesült Arab Emiritásukban, ott alig van járvány.”
És hogy mi a tanács a következő hetekre?
Aki oltva van, arra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, mivel még nem ismerjük pontosan az oltóanyagok hatásosságát. Tömegközlekedésen szabad utazni a szabályok szerint, de aki teheti, inkább kerülje el a tömegközlekedést, gyalogoljon, biciklizzen, vagy ha muszáj, üljön autóba, vagy hívjon egy taxit.
„Fontos, hogy vegye mindenki nagyon komolyan a mostani nagyon kritikus helyzetet, amiből egyféleképpen fogunk kijönni, a tömeges oltással” – hangsúlyozza Dr. Eörsi Dániel.
Még sokan vannak, akik hezitálnak, beoltassák-e magukat, ami azt jelenti, hogy a következő 200-300.000 oltóanyagot gond nélkül be lehet adni, mert egyelőre még nagyobb a kereslet, mint a kínálat. De aztán egyszer csak eljutunk arra a pontra, amikor több lesz a vakcina, mint azok, akik jelentkeztek az oltásra, ugyanakkor még messze leszünk a megfelelő mértékű átoltottságtól, még be kell majd oltani legalább 1,5 millió embert. Akkor kell majd győzködni a hezitálókat, hogy ez közösségi érdek, hogy minél többen szerezzenek védettséget.
Mivel a 18 év alattiak nem kaphatnak egyik fajta vakcinát sem – az AstraZenecát kaphatják 16 év felettiek – 2 millió ember, aki 18 év alatti Magyarországon, az máris kiesett az olthatók köréből, pedig a járvány terjedésében ők is szerepet játszanak. Ezért a felnőttek háromegyedét kellene beoltanunk, hogy megfelelő védettségünk legyen.
Jelenleg a teljes lakosság 12%-ánál tartunk, akik legalább egy oltást megkaptak, tehát még négyszer ennyi embert kellene beoltani. A brit példa alapján azt látjuk, hogy a 30%-os átoltottság is sokat jelent, visszafogja a járványt, ha meg nem is szűnteti.
Dr. Eörsi Dániel végül így összegzett:
„A koronavírus emberi életeket olt ki. Főleg idősebbekét, de nem csak és kizárólag. És egy 73 éves, még jó állapotban lévő nagypapa életéért nagyon kár, mert akár még 10 évig is focizhatna az unokájával.”
A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.
A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:
A top négy betegszám emelkedés a következő volt:
A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.
Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.
2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.
Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.
Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.
A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.
Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.
Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.
Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.
„A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”
A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.
Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.
Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.
A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.
A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.
Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.
Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.