/egeszseg/ne-hagyd-hogy-atverjenek-a-gyogykeszitmenyekkel/
hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

11 módszer, amellyel átvernek a gyógykészítményekkel

Azonnali gyógyulást és mindenre jó gyógyszereket, gyógykészítményeket zúdítanak ránk a hirdetések minden nap. A Ködpiszkáló blog gyógyszrésze pontokba szedte, mire kell figyelni, hogy ne legyetek átverés áldozatai.
Dr. Csupor Dezső cikke a Ködpiszkáló blogon, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. január 06.


Link másolása

hirdetés
A Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzői írásaikban eloszlatják a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhiteket, rémhíreket. A szakemberek "megpiszkálják a ködöt". A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott, rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba.”

Latinovits Zoltán.

Kedves gyógyszerésztörténész barátom emlékeztet mindig: a szemfényvesztés, a gyógyulni vágyó emberek becsapása nem újkeletű dolog. Száz évvel, sőt, sok száz évvel ezelőtt is voltak olyanok, akik mások nyomorúságából, reményéből gazdagodtak. Mai szemmel ártatlannak, bájosnak tűnhetnek a boldog békeidők csodaszereket reklámozó hirdetései, pedig valójában ugyanúgy megkárosították a beteg embert. A különbség mindössze annyi, hogy

ma sokkal gyorsabban, hatékonyabban, több emberhez lehet eljuttatni a (tév)információkat.

S az sem elhanyagolható, hogy míg a középkor csodagyógyászainak jó része hitte azt, amit mondott (mert sokkal kevesebbet tudtak a gyógyításról, az emberi testről, mint ma), addig a mai kuruzslók, sárkányfűárusok úgy csapják be áldozataikat, hogy a tettesek és az áldozatok is hozzáférhetnének azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában a néha gyermeteg átverések könnyedén megelőzhetőek lennének.

hirdetés

Ma feltehetően kevesebb csodagyógyász, csodaszerárus hisz őszintén abban, amivel az áldozatait becsapja, mint régebben; s talán több köztük az olyan, aki bár tudja, hogy amit árul, mit sem ér, a haszon reményében szándékosan csapja be áldozatait.

Aki pedig erre szánja magát, annak a megtévesztés módszereinek egyre bővülő tárháza áll rendelkezésre.

Nem kell olyan messze visszaugrani az időben, amikor az átverés fő terepei a nyomtatott sajtó és a gyártók által terjesztett prospektusok, "szakkönyvek" voltak. Ezt követte (kiegészítette ki) a teleshopok időszaka, majd jött az internet korszaka, ami a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb volt. Az információátadás sebessége rendkívüli módon felgyorsult: egy hirdetéssel ma emberek százezreit, millióit egyetlen nap alatt el lehet érni.

A reklámok elől ráadásul nehéz kitérni, mivel minden olyan felületen (Facebooktól a levelezőrendszerünkig) megjelennek, amit naponta több alkalommal használunk. A hab a tortán pedig az, hogy a hirdetések célzottak.

Ha valakinek tyúkszeme van, és erről vált levelet a komájával (vagy ebben a témában keresgél a neten), garantált, hogy még aznap elárasztják a tyúkszemirtós hirdetések.

A lakosság nagy része minderre nincs felkészülve. Arra pedig egyáltalán nem, hogy a "hirdetések" egyre rafináltabbak, s nagyon sokszor a cél egyértelmű: a fogyasztót bármi áron rá kell venni a vásárlásra. Bár a blogon már foglalkoztunk a megtévesztés módszertanával, valószínűleg nem árt felfrissíteni az akkor leírtakat az elmúlt évek fejleményeivel.

A következőkben arra adunk rövid útmutatót, hogyan kell kiszűrni azokat a reklámokat, amelyek jó eséllyel a megtévesztés szándékával születtek. Kezdjünk gyanakodni, ha

1. a termék olyan betegség gyógyítását ígéri, amelyre az orvostudomány jelenlegi állására nincs gyógymód

Az orvostudomány jelenlegi állásáról az orvostól, gyógyszerésztől tájékozódjunk, nem a szomszédtól vagy az internetről. Ennek megfelelően ne higgyük el, hogy az aktuálisan reklámozott termék meggyógyítja a cukorbetegséget, reumát stb. Nincs olyan betegség, amit csak "csodaszerekkel" lehet meggyógyítani, gyógyszerekkel pedig nem. És nincs olyan "csodaszer", amely az elérhető legmodernebb gyógyszereknél hatásosabb. Az elmúlt évtizedekben számos csodaszer tűnt fel és bukott alá, anélkül, hogy a korábban gyógyíthatatlannak tartott betegségeket legyőzték volna.

Az igazi áttörések nem a "csodaszerekhez", hanem a gyógyszerekhez köthetőek (lásd az utóbbi évek sikerei a génterápia és biológiai gyógyszerek területén). De a legnagyobb áttörés az lenne, ha sokkal többen táplálkoznának egészségesebben és folytatnának egészséges életmódot. A krónikus betegségek (pl. rák, cukorbetegség, szív-érrendszeri bajok) zöme ellen így lehetne hatásosan fellépni. Mindezt tanúsítja az is, hogy a magyar lakosságot jellemző halálozási és egészségi állapottal kapcsolatos mutatók más, hasonló fejlettségű országokkal összehasonlítva rosszak - jóllehet "csodaszerekből" igazán nincs hiány...

2. józan ésszel irreálisnak tűnő gyógyhatást ígérnek

Pl. 2 nap alatt elmúlik a körömgomba, 10 nap alatt a cukorbetegség, 1 hónap alatt 16 kilót fogyunk. Az emberi testnek vannak korlátai, ezt nem szabad elfelejteni.

3. a termék "feltalálóját" a gyógyszerlobbi, az állam stb. által elnyomott embernek mutatják be.

Pszichológiai szempontból érthető fogás (a fogyasztókban rokonszenvet kelt), azonban a valóság általában az, hogy az elnyomott, meg nem értett zseni ahelyett, hogy a terméke fejlesztésén, kutatásán dolgozna, ebbe fektetne időt és pénzt, másokra mutogatva szeretne minél nagyobb haszonhoz jutni, lehetőleg azonnal, lehetőleg kihagyva a gyógyszerré válás hosszú és rögös útját. Ez persze érthető, de legkevésbé sem szolgálja a betegek érdekét.

4. a hatásosságot nem támasztják alá embereken elvégzett vizsgálatok

Ennek nem könnyű utánanézni, de szakemberek segítségével könnyedén ellenőrizhető. Azok a termékek, amelyeknek hatásosságát bebizonyították és elismerik Magyarországon, megtalálhatóak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet gyógyszer- vagy gyógytermék-adatbázisaiban. Ha ezekben nem található meg, hasonló ellenőrzés elvégezhető az EU és az USA hasonló adatbázisaiban. Ha ez sem vezet eredményre, érdemes tudományos adatbázisokban ellenőrizni, végeztek-e egyáltalán vizsgálatokat emberek bevonásával. Erre a legcélszerűbb a PubMed adatbázis használata, ahol a keresés lefuttatása után szűrni lehet a klinikai (embereken elvégzett) vizsgálatokra.

Ha kiderül, hogy a termék (valahol) gyógyszer, az jó hír. Az is valamennyire jó hír, ha vannak klinikai vizsgálatok, de az anyag nem gyógyszer. Ez azt is jelentheti, hogy a klinikai vizsgálatok eredményei még nem elégségesek a gyógyszerré váláshoz, de azt is, hogy az eredmények (pl. mellékhatások, mérgező hatás) ennek jövőbeni lehetőségét kizárják. Megfelelő szakértelem birtokában ez eldönthető. De ha egy szer nem is gyógyszer, ráadásul klinikailag sem vizsgálták, akkor feltétlenül fogjunk gyanút. Pusztán laboratóriumi, lombikokban végzett kísérletek alapján egyetlen termék gyógyhatása sem állapítható meg!




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk