Mire figyeljünk, ha grapefruitot eszünk?
> A grapefruit az egyik legjelentősebb gyógyszerhatást befolyásoló élelmiszer.
Az elmúlt évek során egyre népszerűbbé vált a természetes eredetű anyagokat, gyógynövényeket tartalmazó termékek alkalmazása, valamint az egészséges életmód követése, azonban fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy olykor a gyógynövények és élelmiszerek is képesek befolyásolni az általunk szedett gyógyszerek hatását.
A grapefruit (Citrus paradisi Macfadyen) a Karib-tenger térségéből származó növény, melyet több trópusi és mediterrán éghajlatú területen is termesztenek. A gyümölcstermése nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, illetve flavonoidokat. Ezen vegyületek mellett jelentős mennyiségben vannak jelen a furokumarinok és a limonoidok.
A gyümölcs húsát és levét antioxidáns tartalma miatt lehet kedvező fogyasztani, azonban a köztudatban inkább a grapefruitmag kivonata ismert. Jelenleg a grapefruitmag kivonatából készült cseppeket megtalálhatjuk a gyógyszertárak és a gyógynövényboltok polcain, mivel igen népszerűek az étrend-kiegészítők körében, amit annak köszönhetnek, hogy számos gyógyhatást tulajdonítanak nekik.
S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay -en.
A grapefruitmag bizonyos kivonatának antibakteriális hatása in vitro körülmények között egyes baktériumtörzseken bizonyított, azonban erről humán vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre. Egy nigériai tanulmányban megvizsgálták a mag antibakteriális hatását, azonban azt csupán négy emberen tesztelték, így a tudományos eredmény megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.
Ezzel szemben
A grapefruit hatását 1989-ben véletlenül fedezték fel, amikor a felodipint (vérnyomáscsökkentő) alkohollal vizsgálták. A grapefruitot az alkohol ízének elfedésére használták, azonban a felodipin plazmakoncentrációja többszörösen magasabb értéket mutatott a vártnál. Ezután kezdték el felderíteni a folyamat biokémiai hátterét.
A gyógyszerek hatásának megszűnéséhez a hatóanyagnak át kell alakulnia az emberi szervezetben. A legfontosabb folyamatot a lebontó (metabolizáló) enzimek végzik, melyeknek tagjai az úgynevezett citokróm P450 3A4 (CYP3A4) enzimek. A CYP3A4 a gyógyszerek közel 50%-nak a lebomlásában részt vesz. Ezek az enzimek a vékony és vastagbélben, valamint a májban találhatók meg.
❤ Monika ? ? Schröder ❤ képe a Pixabay -en.
Az enzimbénítás hátterében a furokumarinok állnak, melyek szintén a CYP3A4 enzimrendszeren metabolizálódnak. A furokumarinok visszafordíthatatlanul, irreverzibilisen kötődnek a belekben lévő enzimekhez, inaktiválják azokat, így azok nem képesek ellátni a funkciójukat. A hatás addig tart, amíg új enzimek képződnek a szervezetben. Ez a folyamat körülbelül egy napot vesz igénybe, azonban a teljes regenerációhoz három nap szükséges, viszont ez egyénenként eltérő lehet.
Számos, jelenlegi ismereteink szerint több, mint 85 hatóanyag vérben mért koncentrációja valószínűsíthetően vagy bizonyítottan növekszik, ha egyidejűleg grapefruitot is fogyasztunk.
Mivel a furokumarinokat a grapefruit minden formája tartalmazza (egész gyümölcs, gyümölcslé, fagyasztott koncentrátum), így mindegyiknek fogyasztása esetén van esély arra, hogy megbénítsák a CYP3A4 enzimrendszert. Már egy egész grapefruit vagy 200 ml grapefruitlé elegendő ahhoz, hogy a plazmában klinikailag jelentős hatóanyag koncentráció emelkedés történjen és ezzel együtt a mellékhatások gyakorisága is megemelkedjen.
Más gyümölcsök, mint a sevillai narancs (a narancslekvár gyakori eleme), a pomelo, a tangelo és a lime, illetve a zöldségek közül a paszternák és a zeller szintén tartalmaznak furokumarin származékokat. Viszont a furokumarinok különösen a grapefruitlében, illetve a friss grapefruitban koncentrálódnak nagy mennyiségben. Az édes narancs, mint a navel vagy valencia, nem tartalmaznak furokumarinokat, így azok nem lépnek interakcióba az enzimmel. Amennyiben a grapefruitléből eltávolítjuk a furanokumarinokat, az enzimgátló hatás nem alakul ki.
Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére világszerte egyre gyakrabban használják a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) kivonatokat tartalmazó készítmények. Az orbáncfű – a grapefruithoz hasonlóan – szintén képes befolyásolni a szervezetünkben lévő enzimeket. Míg a grapefruit főként a bélrendszerben lévő CYP3A4 enzimeket befolyásolja, addig az orbáncfű elsősorban a máj enzimeire gyakorol ellentétes hatást. A növény főként Közép-Európában fordul elő, de évszázadok óta használják Ázsiában antidepresszánsként. Az orbáncfű naftodiantronokat, flavanoidokat és florogucin-származékokat tartalmaz, mely utóbbi vegyületek közé tartozik a hiperforin is.
A benne lévő hiperforin – az antidepresszáns hatása mellett – képes dózisfüggő módon fokozni a CYP450 enzimrendszer számos tagjának működését, illetve a P-glikoprotein transzportert a vékonybélben, így számos gyógyszernek a lebontását meggyorsítja,
Annak ellenére, hogy számos gyógyszerrel kölcsönhatásba léphet az orbáncfű kivonat, termékei a világ több országában vény nélkül hozzáférhetők, köztük Magyarországon is.
A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.
A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:
A top négy betegszám emelkedés a következő volt:
A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.
Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.
2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.
Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.
Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.
A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.
Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.
Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.
Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.
„A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”
A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.
Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.
Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.
A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.
A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.
Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.
Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.