Miért ehetnek egyesek bármit és bármennyit anélkül, hogy elhíznának?
Az élet egyik legnagyobb igazságtalansága, hogy egyeseknek minden falatot meg kell gondolni azért, hogy formában maradjanak, míg mások annyi édességet ehetnek, amennyit csak akarnak, mégsem szednek fel egy deka felesleget sem. Mi lehet a titok? Hogyan sikerül a kivételezetteknek tökéletes formában maradni, miközben bármit és bármennyit ehetnek? Erre keresi a választ a Live Science cikke.
"A kérdésre nem létezik egy egyszerű válasz. A folyamatot befolyásolhatják genetikai, étkezési, de akár viselkedésbeli tényezők is. Ráadásul az, hogy ezek milyen szerepet játszanak egy-egy ember esetében, egyénenként változó lehet"
- kezdte a válasz kifejtését Kathleen Melanson, a Rhode Island-i Egyetem táplálkozási és élelmiszertudományi professzora.
Az egyik legfontosabb tényezőnek például semmi köze nincs a testtípushoz, az anyagcseréhez, vagy az olyan közkeletű hiedelmekhez, mint például a varázslatos telihold: az érzékelésről van szó.
Rengeteg ember, akiről azt gondoljuk, hogy jóval többet eszik az átlagnál jelentős súlygyarapodás nélkül, valójában semmivel sem fogyaszt többet a normálisnál. Ha például valaki napi rendszerességgel eszik fagylaltot, természetes úton kompenzálhatja az extra kalóriákat azzal, hogy a következő étkezésnél kevesebbet fogyaszt, vagy a nap további részében szinte egyáltalán nem nassol. Figyeljük meg, hogy az ilyen típusú emberek például nagyon lassan eszik a pizzát, akár már néhány szelet után eltelnek, és abbahagyják az evést.
"Ha az ilyen emberek bevitt kalóriamennyiségét vizsgáljuk, könnyen kiderül, hogy valójában egyáltalán nem esznek annyit, amennyit a többiek feltételeznek róluk"
- ezt már Dr. Frank Greenway, a Penningtoni Orvostudományi Kutatóközpont főorvosa jelentette ki.
A fizikai aktivitás szintén segíthet tökéletes formában maradni egyeseknek, és egyáltalán nem az edzőtermek látogatására kell gondolni. Melanson professzor szerint néhányan eleve rengeteget mozognak még akkor is, ha nem sportolnak. Jó példa lehet erre, ha valaki egész álló nap izeg-mozog, sétál, eleve aktív munkát végez, vagy csak egyszerűen a gyerekeit kergeti naphosszat.
"Már tudományos bizonyítékok is léteznek arra, hogy egyes emberek hajlamosak egész nap mozgatni a testüket"
- közölte a professzor.
Ez a pluszmozgás már edzés nélkül is alaposan felgyorsíthatja az anyagcserét és az energiafelhasználást.
"Minél többet mozgunk, annál inkább gyarapszik az izomsejtekben található mitokondriumok mennyisége és aktivitása. Ezek testünknek azok az erőművei, melyek felelősek az energiatermelésért és az energia felhasználásáért. Minél több a mitokondrium, annál több kalóriát égetünk el"
- tette hozzá Melanson.
Dr. Ines Barroso szerint egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy léteznek olyan emberek, akik mozgás nélkül több kalóriát égetnek el, mint mások. Az elhízás genetikáját vizsgáló cambridge-i kutató szerint azonban léteznek olyan lényeges élettani különbségek, melyek egyesek számára jelentősebb önmegtartóztatás nélkül lehetővé teszik, hogy természetes úton mérsékeljék a bevitt kalóriákat. Nekik jellemzően érzékenyebb az éhséget szabályozó rendszerük, és gyorsabban kapnak visszajelzést arról a testüktől, hogy elég volt, nem kell több étel.
Ebben a rendszerben az egyik legfontosabb hormon a leptin. Ez a hormon segít szabályozni, hogy nagyobb időtávlatban mennyi ételre van szükségünk. Ezért van az, hogy ha egy érzékenyebb rendszerrel bíró illető egyik este egy bulin teleeszi magát, a következő napokban jóval kevesebbet is elég neki, mert úgy érzi, hogy még mindig tele van a gyomra. Esetükben az éhséget jelző rendszer egyszerűen újrakalibrálja magát, és azt a jelzést küldi a szervezetnek, hogy
"oké, elég energiánk van."
És akkor a sokat szidott genetika. Igen, ennek is szerepe van a hízásban és a fogyásban. Egy 2019-es tanulmányban a PLOS Genetics kutatói 250 DNS-régiót azonosítottak, melyek összefüggésbe hozhatók az elhízással.
A kutatás során 1622 egészséges, de alacsony BMI-vel (testtömeg index) rendelkező embert hasonlítottak össze 1985 kórosan elhízott, vagyis magas BMI-s személlyel, miközben 10 433 teljesen normális testtömegű kiválasztott is részt vett a felmérésben.
A tudósok megállapították, hogy a vékony emberekben kevesebb elhízásért felelős gén található. Hozzátették: a gének egyedül mégsem tehetők felelőssé a túlsúly kialakulásáért. Dr. Ines Barroso szerint nem találtak kifejezetten olyan géneket ugyanis, melyek hajlamosabbá tesznek valakit az elhízásra, vagy éppen a kövérségtől védenék meg az illetőt.
Összességében a címben is feltett kérdésre a válasz bonyolult. Biztosan nincs előre elrendelve, hogy az egyes emberek hízásra vagy inkább a testsúly megtartására hajlamosabbak inkább, ugyanakkor nem is teljesen az egyén akaratától függ ez a kérdés.
Nem létezik olyan genetikai kapcsoló, mely egyesek számára lehetővé teszi, hogy korlátozás nélkül mindent felfaljanak, hiszen úgysem látszik meg rajtuk, ám a súlygyarapodás sem jelenti feltétlenül az önkontroll hiányát.
"A helyzet az, hogy a kérdésre adott válasz minden egyén esetében változó"
- jelentette ki Melanson professzor.