Megvesszük a szemetet, megesszük és hízunk – beszélgetés Bartha Ákos táplálkozás-kutatóval
Ugyanaz a struktúra épül ki körülötte, mint az 50-es, 60-as, 70-es években a margarin körül, aztán el kellett távolítani az étrendünkből, mert kiderült, hogy a növényi olajokból hidrogénezett zsiradékokban lévő transzzsíroknak milyen komoly egészségügyi kockázatai vannak. Ez a trend, megszínezve a környezetvédelmi vonallal, kapóra jön az élelmiszeriparnak.
Az Upfield Hungary Kft. hozzánk eljutatott közleménye szerint a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszereknek, margarinoknak, köztük az Upfield Hungary Kft. termékeinek (Flora, Rama, Delma, Liga termékek) transzzsírsav-tartalma elenyésző, ugyanis csak a hazai transzzsírsav-rendeletnek (71/2013.(XI.20) EMMI rendelet) megfelelő terméket lehet forgalomba hozni. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók, ennek pedig minden margarin megfelel, így minden az Upfield Hungary Kft. által forgalmazott margarin is. Éppen ezért ezek az élelmiszerek nem hozhatóak összefüggésbe a transzzsírsavak egészségre gyakorolt negatív hatásaival.
Ha egy műhúst gyártó cég pár év után a tőzsdére megy, én nem nevezném környezetvédelmi szempontból ideális dolognak, mert nagyon is káros folyamatokat fog elindítani.
Másfelől a vegán étrend környezettudományi megalapozása nagyon izzadtságszagú, legalább annyi minden szól ellene, mint mellette. Ezzel szemben semmi problémánk a vegetáriánus, vagy flexitárius étrendekkel. Ez utóbbi hívei kevesebb húst esznek, vagy azokat az állati eredetű fehérje forrásokat választják, amik környezetük szempontjából elérhetők. 1500-2000 méter magasságban már nem tudok emberi fogyasztásra alkalmas növényt termeszteni, de tarthatok ott különböző állatokat, amelyeknek tejtermékeit használom fel. Az Európai Unióból származó tojásnak kisebb a környezeti lábnyoma, mintha én nagyon messziről hozatok tájidegen növényi eredetű élelmiszert. A másik pedig, hogy biológiai értelemben, beleértve az elmúlt 30 ezer évet vizsgáló szén- és nitrogén izotópos vizsgálatokat, nem ismerünk olyan népcsoportot ezen a bolygón, amely tisztán növényi eredetű étrendet fogyasztott volna nemzedékről nemzedékre.
Az is bizonyított, hogy ebben a 30 ezer évben az ember, bár mindenevő faj, a fehérjét elsősorban állati eredetű forrásokból vette magához. Ezt nem tehetjük semmissé azzal, hogy egyik pillanatról a másikra áttérünk a 100%-ig növényi eredetű étrendre.
Mi lesz vajon azokkal, akikhez nem jutnak el az ezzel kapcsolatos hiteles információk? Mert az élelmiszeripartól nem fogják megkapni.
- Ha már a marketingnél, a reklámoknál tartunk: nagyon felháborítónak tartom, hogy folyamatosan hirdetik a szupergyors fogyókúrákat, amelyek hatása a legritkább esetben tartós, meg a telítettség-érzést, puffadást megszüntető gyógyszereket, mintegy azt sugallva: zabálj csak, amennyit akarsz, aztán kapj be egy pirulát.
- Mi igyekszünk azokat az orvostudományi információkat tudatosan közvetíteni, melyek szerint
az emberek 70%-a genetikai alapon hízásra hajlamos. Ezt tudjuk a természettudományból is: ha a természeti népeket áttesszük a mi kultúránkba, elkezdenek hízni.
Ugyanez igaz a jojó-effektusra. Ha csak ideig-óráig gondolkodunk étrend-váltáson, visszaáll az eredeti súly, sőt, még több is, mert a fogyókúra megbolygatja a hormonális egyensúlyt, ez rossz hatással van az emésztőrendszerre, ezek a tényezők összeadódnak, de egy hosszabb ideig tartó megvonás is járhat egészségügyi problémával.
Mindenképpen fontos lenne markánsabban felhívni a figyelmet a túlsúly, az elhízás kockázataira. Ha egy férfiember elhízott, fokozottan nagyobb a vastagbél-daganat kialakulásának a kockázata - e téren igen előkelő helyen állunk a nemzetközi mezőnyben – ha egy hölgy túlsúllyal érkezik a változó korba, nagymértékben fokozódik az emlődaganat kockázata.
Az élelmiszeripar nyomulásával szemben nem tudunk hatni. Pedig szakcikkben is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az olcsó, egészségtelen élelmiszerek fogyasztása, az élelmiszerpazarlás, az elhízás hármas járványt jelent.
Megvesszük a szemetet, megesszük és hízunk; ha nem esszük meg, kidobjuk, és ezzel a környezetet is szennyezzük.
Ebből kiindulva javasoltuk, hogy az egészségtelen ételeket nemcsak népegészségi, hanem környezetvédelmi szempontból is adóztatni kellene. És ugyanide tartoznak a telítettség-érzést megszüntető gyógyszerek, a különböző fogyókúrás porok. Amikor pszichológiai oldalról akarjuk ezt a dolgot megközelíteni, azt látjuk, hogy a pszichológia is inkább felmentést ad az embereknek az elhízás alól, minthogy a kockázatokra hívná fel a figyelmet. Mi direkt nem is akartunk belemenni ebbe a fogyókúra-versenybe, de ha valaki testsúlyának egyszer és mindenkorra való normalizálását akarja, megtalál minket. Cél, hogy étrendjeinket hosszútávra állítsuk össze és nem is működünk együtt olyan céggel, amely bármilyen kizárólag rövid távú megoldásra buzdít. Sajnos ez az olló egyre jobban tágul.
-Talán kellene egy széles körű oktatási-nevelési program, amely már a gyerekeket felvilágosítja a helyes táplálkozás fontosságáról.
- Lehet, hogy ez jelen pillanatban nagyon szigorú megközelítés, de én azt mondanám egy egészségmegőrzési célú programban, hogy
a gyerekeknek egyáltalán nem szabadna semmilyen üdítőitalt fogyasztaniuk – igyanak inkább vizet. És el kellene felejteni a közétkeztetésben is a bő zsírban kisütött élelmiszereket: a sült burgonyát, a rántott húst, ami még tocsog az olajban. Ezek mind hozzájárulnak az elhízáshoz már gyerekkorban.
-Milyen programjaik lesznek a közeljövőben?
-Az elmúlt években rá kellett fókuszálnunk bizonyos egészségügyi kérdésekre, de minden hónapban vannak olyan rendezvényeink, amelyeken igyekszünk a megelőzést előtérbe helyezni. Az alacsony FODMAP-étrendhez külön kapcsolódnak már könyvünk mellett előadásaink, de felkéréseket is teljesítünk, például egészségnapon, hogy minél jobban eljussunk az emberekhez.