EGÉSZSÉG

Megvesszük a szemetet, megesszük és hízunk – beszélgetés Bartha Ákos táplálkozás-kutatóval

Mit együnk, hogy egészségesek legyünk? Milyen a hatása napjaink modern vagy divatos étrendjeinek? Kinek higgyünk az e téren is megfékezhetetlen információ-áradatban?

Link másolása

Bartha Ákos élelmiszer-biológussal, táplálkozás-kutatóval, a Táplálkozás-Beállítás alapítójával és szakmai vezetőjével beszélgetünk.

-Az Önök mottója: „Kiút a táplálkozási tanácsadások útvesztőjéből”.

- Úgy gondolom, hogy ez a mondat jól összefoglalja lassan tíz éves küldetésünket, mert próbáljuk az élelmiszer-, a táplálkozás és az orvostudomány egymásra épülő ismereteit összefoglalni. Van dietetikusunk, én jelenleg doktorálok élelmiszertudományból, három további kollégánk pedig táplálkozás-tudományból írja a disszertációját. Így próbáljuk a tudásunkat összeadni és azt a platformot megteremteni, ami biztosítja ennek a küldetésnek az alapját.

-Nagyon fontos dolgot mondott ki az egyes tudományágak egymásra épülésével, hiszen gyakran látjuk, hogy szorosan összefüggő kutatások elmennek egymás mellett.

- Teljesen egyetértek Önnel! Én már tanulmányaim során is nagyon érdeklődtem az úgynevezett funkcionális élelmiszerek iránt. Ezek olyan élelmiszerek, amelyeket valamilyen célból állítunk elő. Számomra ez a legfontosabb terület, mert ez minket, magyarokat különösen érint.

Ha például szelénnel dúsított takarmányt adunk a tyúkoknak, egy bizonyos mennyiség fölött a szelén megjelenik a tojásban, és akkor már táplálkozástudományi szempontokat figyelembe véve vehetünk az üzletben szelénben az átlagnál gazdagabb tojást.

Az Európai Unió szinte valamennyi országában – nyilván földtörténeti okokból – a talaj hagyományosan szelénben szegényebb. Így ez az eljárás jót tesz az állatoknak és embereknek. Finnországban a 80-as évek óta már magát a talajt kötelező kezelni. És ha kitérünk a harmadik területre, az orvostudományra, bizonyított tény, hogy csak a volt Jugoszlávia területén és Lengyelországban rosszabb az emberek szelén-ellátottsága, mint nálunk, az ezzel együtt járó hiánybetegségekkel, mint a meddőség, az immunológiai zavarok, vagy a pajzsmirigy-alulműködés.

- Ön hogyan kezdett el foglalkozni ezzel a területtel?

- Mindig is érdekelt az élelmiszerek előállítása, az agrár-résztől a készételekig, és az is, hogy az étel hogyan hat az egészségünkre. Ez vezetett a hazaiak után külföldi tanulmányok irányába. Végül az Egyesült Államokban egy olyan céghez kerültem, ahol viszonylag egyszerű, természetes alapú állatgyógyászati szereket gyártottak, és ezt a tudást emberi célokra is felhasználták. Ott az állatorvoslás, az élelmiszertudomány és a táplálékkiegészítő-gyártás szerves egységet képezett. Japánban pedig egy joghurt-készítő cégnél arra figyeltem, hogy milyen emésztés-segítő baktériumokat használnak. 2008 körül kezdett érdekelni a táplálkozás-tudományi irány, és elkezdtük néhány barátommal, kollégámmal felépíteni ezt a táplálkozás-beállítási vonalat. Kezdetben úgy gondoltuk kicsit idealista módon, hogy elegendő lesz a megelőzésre koncentrálni. De az évek során kiderült, hogy

minket, magyarokat, az étrendünk igazából akkor érdekel, amikor már valamilyen probléma megjelenik és kapcsolatba tudjuk hozni akár a testsúlyunkkal, vagy valamilyen élelmiszer-csoport elfogyasztásával.

Így a piaci igények fényében kénytelenek voltunk egyre mélyebben belemenni bizonyos egészségügyi kihívásokba. Rólam is kiderült menetközben, hogy genetikailag gluténérzékeny vagyok és a bélflórámmal sincs minden rendben.

-Programjuk egyik fő pontja a „funkcionális egészség-fejlesztés”. Mit jelent ez konkrétan?

- Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy már szakorvos által diagnosztizált egészségügyi kihívásokhoz tudunk-e étrendi vagy étrendkiegészítő megoldást felkínálni. Ennek jegyében írunk könyvet például az alacsony FODMAP-étrendről is, amely az irritábilis bélszindrómának a bizonyított elsődleges funkcionális megoldása. Márpedig ez a betegség a magyar lakosság 15%-át érinti, és ez az arány növekvőben van.

-Miben áll ez az étrend?

- Ez az ausztrál Monash egyetem 40 éves kutatásának végeredménye. Ők az emésztőrendszeri problémákra találtak egy biológiai és orvostudományi értelemben nagyon logikus módszert, amely szerint,

ha bizonyos erjedő szénhidrátokat kiszedünk az étrendből, megoldódnak a kapcsolódó panaszok.

Csak néhány példa: a tejcukor és a gyümölcscukor. A tejcukor-érzékenységről, vagy a gyümölcscukor-felszívódászavarról korábban is tudtunk, csak senki nem gondolta, hogy ezek egymáshoz kapcsolódnak. Ide sorolható még a 2012 óta ismert „nem cöliákiás gluténérzékenység.” Ez nem a lisztérzékenység hagyományos formája, hanem a búzafélékben lévő fruktánok, azaz FODMAP-ok okozzák.

- Vannak-e általánosnak tekinthető „varázsdiéták”? Paleolit, mediterrán...

- A II. világháború óta a három legnagyobb mértékű változás a mi étkezési kultúránkban az egyre nagyobb mértékű növényi zsír és feldolgozott szénhidrát-fogyasztás, illetve az, hogy egyre kevesebb értékes, tápanyagban, színanyagban és szelektív rostban gazdag ételt veszünk magunkhoz. Ha ezt a három alapelvet megfelelően kezeljük, a paleolitnak nagyon is lehet igazat adni, mert abban hagyományosan figyelembe veszik ezeket, de ugyanígy vagyunk a mediterránnal is. Mindkettőből át lehet venni azokat az elemeket, amelyek az egészségmegőrzést szolgálják.

Például kevesebb bő zsírban kisütött ételt fogyasszunk – egy bizonyos mennyiség felett nagyon károsak az élelmiszeripari növényi olajok – inkább főzzünk, pároljunk, halételek és bizonyos zöldségek fogyasztására koncentráljunk. Tudatosan választunk gyökérzöldségeket, élénk színű zöldségeket, bogyós gyümölcsöket, feldolgozatlan fehérforrásokat.

Figyelünk arra is, hogy minél kevesebb üdítőt fogyasszunk, amelyekhez cukrot vagy modern édesítőszereket adnak, ugyanakkor előnyben részesítjük az olyan élelmiszereket, amelyekben a keményítő a rosttal együtt teljes értékűen van jelen, mert az emberi szervezet biológiai alapon arra van kitalálva, hogy teljes értékű keményítőket rostokkal együtt fogyasszon. Például ilyen az édesburgonya, a sütőtök, vagy a paszternák.

- Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az egészségesnek mondott élelmiszerek sokkal drágábbak, és nem biztos, hogy ezeket mindenki megengedheti magának.

- Ez sem ilyen egyértelmű. Ha elmegyünk a piacra és a mi szemünkkel nézünk körül, elérhető áron lehet kapni keszeget, pontyot, busát, baromfiahúst, tojást. Ugyanezt tapasztaljuk, ha idényjellegű zöldségeket és főtt gabonákat, rizst, hajdinát eszünk, és nem próbáljuk meg étrendünket nagyon kiterjeszteni a feldolgozott élelmiszerek irányába, amelyek között sok élvezeti cikket találunk.

Sok más országhoz képest nálunk még mindig kedvező áron lehet alapélelmiszereket beszerezni. Vegyük a sok tápértéket tartalmazó belsőségeket: Franciaországban tízszer annyiba kerül a máj, de igaz ez a csontokra is, amelyekből egy hagyományos csontlevest készíthetünk.

- Mennyire fontos az egészségünk számára a táplálkozás az életmód, a környezet egyéb tényezőihez viszonyítva?

- Az egyik legfontosabbnak a táplálkozást tekintjük, de természetesen nagyon fontos a fizikai aktivitás, az alvás, a fénykörnyezet, szellemi és lelki kérdések, és a szokásaink is. Fontos az is, hogy mi mit gondolunk egy ételről, az életmódunkról.

Mi magyarok dohányzunk, rengeteg alkoholt és más élvezeti cikket fogyasztunk, ráadásul nagyon romantikusak vagyunk a háztáji ételekkel.

A paraszti kultúrában még mindig benne van, hogy egy kis túlsúly inkább státusszimbólum, mint olyasmi, amelynek egészségügyi következménye van.

- Régen a jó módú gazdát „zsírosparasztként” is emlegették...

- Ismert irodalmi figura a paraszt, aki arról álmodik, hogy egyszer jóllakik. De dédnagymamám is emlegette: „Fiam, a parasztember akkor eszik tyúkot, ha a tyúk beteg, vagy a paraszt beteg”. Tény, hogy az „erőlevesnek” van immunrendszer-támogató hatása, és a túlsúlynak pedig súlyos egészségügyi következményei...

- Manapság rengeteg szó esik a táplálkozás és a környezettudatosság kapcsolatáról. Vannak, akik szerint a veganizmus a megoldás, mások szerint viszont éppen ellenkezőleg.

- A vegán étrenddel kapcsolatban számos nagyon komoly aggályunk van. Ez a mozgalom táplálkozás- és orvostudományi szempontból egyaránt kezd egyre frusztrálóbbá válni. Én úgy szoktam a legdiplomatikusabban fogalmazni, hogy a vegán étrend jelenlegi trendjében az élelmiszeripar új margarinja.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Mi az az afázia, ami miatt Bruce Willis felhagy a színészettel?
Sokakat sokkolt a hír, hogy Bruce Willisnél afáziát állapítottak meg. Kulka János szintén ezzel a betegséggel küzd. Mit lehet tudni a kialakulásáról és a kezeléséről?

Link másolása

Sokakat sokkolt a hír, hogy Bruce Willisnél afáziát állapítottak meg. A betegség miatt a színész úgy döntött, hogy abbahagyja a művészi pályáját.

A szomorú hírt a korábbi és mostani felesége írta meg a közösségi oldalon.

Kulka Jánosnál, a sztrókja után szintén hasonló betegséget diagnosztizáltak.

Az afázia egy összefoglaló elnevezése azoknak a nyelvi zavaroknak, amelyek organikus agyi sérülés (agyi érkatasztrófa, tumor, traumatikus agysérülés, degeneratív betegségek) következtében jönnek létre és a már kialakult nyelvi képességet érintik. A szó görög eredetű, jelentése „beszédtelenség” - írja a betegségről a Wikipédia.

Az afáziával küzdők számos tünetet tapasztalhatnak, de ezek egy része kapcsolódó problémaként vagy kísérő jelenségként is megjelenhet.

Az afáziai tünetei a sérülés helyétől függően változóak lehetnek. Erősségük és jellegük is eltérő lehet. Sok beteg gyakran úgy próbálja leplezni a bajt, hogy a szavak megnevezése helyett körülírja a fogalmat.

A tünetek lehetnek például:

• A nyelv megértésének képtelensége

• A kiejtés képtelenség

• A szavak formálásának képtelensége

• A tárgyak megnevezésének képtelensége

• Gyenge kiejtési képesség

• A mondatok megismétlésének képtelensége

• Parafrázisok (betűk, szótagok vagy szavak behelyettesítése)

• Agrammatizmus (nyelvtanilag helyes beszéd képtelensége)

• Befejezetlen mondatok

• Olvasás képtelensége

• Írás képtelensége

• Megnevezési nehézségek

• Beszéd rendellenesség

• Egyszerű utasítások megértésének, követésének képtelensége

Az afázia kialakulásának leggyakoribb oka a sztrók, vagy az agy egyes részeinek egyéb betegségei, sérülései, melyek a nyelvi kontroll funkciókkal állnak kapcsolatban. Ritkán előfordul, hogy herpeszes agyhártyagyulladás következménye az afázia. Az afázia oka ezen felül lehet a bal féltekében észlelhető mélyszöveti sérülés. Az epilepszia szintén időszakos afáziával járhat együtt.

Az afáziából való felépülés gyakori. Sok afáziás beteg felépülésében a megmaradt agyterületek átveszik a károsodott agyterületek funkciójának egy részét. A felépülésnek azonban vannak korlátjai. A felépülést továbbá befolyásolják az olyan tényezők, mint a nem, a kor, a nyelvi lateralitás, a kezesség és nem utolsósorban a sérülés kiterjedtsége és elhelyezkedése.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
Háború dúl a szomszédban, teljesen természetes, hogy félünk – pszichológus mondja el, mit tehetünk
Knapek Éva szerint érdemes nyíltan beszélni a szorongásainkról, figyelni kell rá, hogy tartsuk a napi ritmusunkat, és a testmozgás sem árthat. Lelkileg sokat segíthet az is, ha bekapcsolódunk valamelyik adománygyűjtő akcióba.
Címkép: pixabay.com - szmo.hu
2022. február 27.


Link másolása

Napok óta tart az orosz-ukrán háború a határianktól pár száz kilométerre, katonák vonultak a magyar határra, menekültek tízezrei szorulnak segítségre, folynak a gyűjtések, mindenki a weboldalakat böngészi, mik az új információk... Ennek a másfél sornak az elolvasása is elég arra, hogy szorongani kezdjünk, ezért Knapek Éva pszichológust kértük meg arra, segítsen eligazodni az érzelmi kavalkádban, amit most valamennyien megélünk.

- A földrajzi közelség és az érintettség okán minden magyarban ott a félelem, mindenki tudni szeretné, mi történik Ukrajnában. Mit tudunk tenni?

- Természetes igény és törekvés bennünk, hogy megpróbálunk megfelelő kontrollérzetet kialakítani saját magunkban, aminek az egyik legkönnyebb módja, hogy minél több információt gyűjtünk. Egy másik természetes törekvés pedig az, hogy szeretnénk elterelni figyelmünket ezekről a nehézségekről. Sokan azért kezdenek el sorozatokat nézni, vagy online játszani, hogy ne kelljen a háborún gondolkodni. Mindkét esetben azt javaslom, hogy legyünk mértéktartóak. Ezek jó eszközök arra, hogy megküzdjünk a nehézségekkel, de ha túlhasználjuk őket, akkor saját magunknak is árthatunk vele.

- Előbb a pandémia, most meg a háború. Mit tehetünk, hogy kevésbé viseljen meg bennünket a stressz?

- Nagyon fontos egy normál ritmust tartani az életünkben. Ha folyton feszültséget élünk meg, kibillenünk.

Ebben nagy segítségünkre lehet a napirend tudatos betartása. Próbáljunk meg magunknak kis feladatokat adni, és előbb-utóbb oldódni fog a gombóc a torkunkban, mert egyre több sikerélményünk lesz.

Ha folyamatosan ki vagyunk téve az információdömpingnek, az növeli a stressz-szintünket. Ha viszont valaki elnyomni próbálja, az sem jó, mert előbb-utóbb máshol fog kijönni. A leghelyesebb az, ha megosztjuk a környezetünkkel félelmeinket, aggályainkat, de próbáljuk meg ugyanakkor tartani a napi ritmusunkat is.

- A félelmeink kezelésében szerintem elképesztően fontos, hogy milyen szerepet töltünk be éppen. Ha mondjuk szülők vagyunk, akkor hogyan fejezzük ki az érzéseinket úgy, hogy mondjuk a gyerekekre ne hozzuk rá a frászt? Hiszen ők azért még nem feltétlenül tudják, mi történik... 

- Szerintem gyerek előtt sose nézzünk híradót, vagy olvassunk olyan témájú cikkeket, amik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak. Természetesen nem letagadni kell, kell róla beszélni, de meg kell válogatnunk, mit és hogy mondunk.

Jó, ha nem mondjuk nekik például, hogy a szomszédban van a háború,

mert jelentheti azt is a számukra, hogy a mellettünk lévő házban, és akkor még inkább megijednek.

- Egy háború ennyire közel az időseket is nagyon megviselheti.

- Őket azért érintheti még érzékenyebben, mert lehet, hogy maguk is éltek át hasonlót, és feljöhetnek olyan traumák, amelyek nem feltétlenül tudatosak, ezért erre a korosztályra is nagyon kell figyelnünk.

- Amikor úgy érezzük, hogy már nem tudjuk magunkat tartani, mit tehetünk?

- A testmozgás például segíthet. Az izmainkban is megjelenik az a feszültség, amit most átélünk, és nagyon sokat tudnánk magunkért tenni, ha ezt legalább napi 15 percben egy kis izommunkával levezetnénk.

- Ha felnőttek beszélgetnek a témáról, előfordulhatnak viták, még feszültebbé tehetjük egymást. Arra is van példa, hogy valaki egyáltalán nem akar erről beszélni. Ezeket a helyzeteket hogyan kezeljük?

- Azt mindenképpen fontos tiszteletben tartani, ha valaki nem akar erről beszélni. Semmit sem kellene igazából egymásra kényszerítenünk ebben a témában sem. Azt gondolom, hogy a társas támasz nagyon jó egészségvédő hatású megküzdési mód, tehát jó, ha megosztjuk egymással a félelmeinket.

Ha valamennyire ki tudjuk adni magunkból, adhat némi megkönnyebbülést, jó érzés tudni, hogy nem vagyunk egyedül.

A beszélgetésnek nem az a funkciója, hogy megnyugodjunk, hiszen nem biztos, hogy válaszokat kapunk, de támogathatjuk és erősíthetjük egymást, jelezhetjük, hogy itt vagyunk a másiknak. Ez már nagyon sokat segíthet.

- Aki viszont egyedül él, jobbik esetben egy kutyus és egy macska várja csak haza, nekik mit javasolna?

- Igen, ők még inkább ki vannak téve ennek. Ha tudjuk, hogy valamelyik ismerősünk, barátunk, ilyen helyzetben van, akkor mindenképpen igyekezzünk vele többet beszélgetni, keressük a társaságát. Nekik is azt javaslom, hogy keressék a barátaik társaságát. Ha nincs kihez fordulniuk, akkor a pandémia alatt kialakult online közösségek erre nagyon jók lehetnek. Új közösségeket fel lehet fedezni ott is, mi több, rengeteg adománygyűjtő akció is elindult, vegyünk részt önkéntesként, vagy adományozóként egy ilyen akciókban, azonnal a helyünkre kerülünk érzelmileg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Újfajta szívbillentyűműtétet végeztek el Szegeden
A beavatkozás után a mitrális billentyű súlyos elégtelensége megszűnik. Így a beteg jobban terhelhető, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő esélye jelentősen csökken.

Link másolása

Új, a mellkas nagy kockázattal járó megnyitását kiváltó szívbillentyűműtétet végeztek el két alkalommal az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Invazív Kardiológiai Részlegén - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A kéthegyű szívbillentyű - mitrális billentyű - elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást,

egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani.

Az egyetem orvosai

egy speciális eszköz segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntették meg a rendellenességet.

Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitrális billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogták, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét - mondta el Ruzsa Zoltán. A részlegvezető főorvos Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre. A szegedi orvosi csapatot Gellér László, a Semmelweis Egyetem professzora segítette tapasztalatával az intervenció során.

A beavatkozás után a mitrális billentyű súlyos fokú elégtelensége megszűnik, így a beteg ezt követően jobban terhelhető lesz, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő fenyegetése nagymértékben csökken. Hasonló beavatkozást korábban Magyarországon mindössze három helyen - a Semmelweis Egyetem, a Gottsegen György Országos Kardiológiai és Vaszkuláris Központban és a Debreceni Egyetemen - végeztek.

A technológia fejlődésével egyre több olyan szívbetegség katéteres módszerrel történő gyógyítására nyílik mód, amely miatt korábban nyitott szívműtétet kellett végezni. Az aortabillentyű szűkületének katéteres kezelése már a mindennapi rutin része az SZTE-en, míg a kéthegyű billentyűn végzett ilyen beavatkozások száma a közelmúltban kezdett növekedni világszinten. A katéteres technikák alkalmazása azonban nem minden betegnél és szívbetegség esetén lehetséges, annak kiválasztása jelentős tapasztalatot igénylő, orvosi feladat - magyarázta Varga Albert, az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Elképesztő mennyiségű mikroműanyag kerül be a szervezetünkbe egy tanulmány szerint
Érdemes átállni a csapvíz fogyasztására. Már ezzel felére csökkenthető a folyadékkal a bevitt mikroműanyagok mennyisége.

Link másolása

Csaknem évi 100 ezer mikroműanyag részecskét fogyasztanak el azok, akik napi másfél liter palackozott vizet isznak, írja a Futurism. A Bécsi Orvostudományi Egyetem tanulmányából az is kiderül, hogy élethelytől függően a csapvíz fogyasztásával mindez a felére csökkenthető.

Ezek a mikroműanyagok nem egyforma méretűek. Akad köztük szabad szemmel láthatatlan, 0,001 milliméter nagyságú, de olyan is, melynek átmérője eléri az 5 millimétert.

A mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még elég kevés információval rendelkezik az orvostudomány. Feltételezések szerint a krónikus betegségekben szenvedőknek nagyobb kockázatot jelet a fogyasztásuk, mint akiknek egészséges a bélrendszere.

A bécsi kutatók szerint a műanyagok fogyasztását muszáj lenne kordában tartani, de ez egy elég bonyolult feladatnak tűnik. A szerzők szerint aggodalomra ad okot, hogy még azt sem lehet pontosan tudni, honnan származik a szervezetbe jutó műanyagok többsége. Kérdéses továbbá, hogy ezek mennyi idő alatt ürülnek ki, ahogy az is, hogy képesek vagyunk-e részben vagy egészben a megemésztésükre.

Az osztrák tudósok úgy vélik, minél gyorsabban el kell kezdeni a mikroműanyagok szervezetre gyakorolt hatásainak tanulmányozását, mert az elfogyasztott mennyiség hihetetlen tempóban emelkedik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: