EGÉSZSÉG
A Rovatból

Megvesszük a szemetet, megesszük és hízunk – beszélgetés Bartha Ákos táplálkozás-kutatóval

Mit együnk, hogy egészségesek legyünk? Milyen a hatása napjaink modern vagy divatos étrendjeinek? Kinek higgyünk az e téren is megfékezhetetlen információ-áradatban?

Link másolása

Bartha Ákos élelmiszer-biológussal, táplálkozás-kutatóval, a Táplálkozás-Beállítás alapítójával és szakmai vezetőjével beszélgetünk.

-Az Önök mottója: „Kiút a táplálkozási tanácsadások útvesztőjéből”.

- Úgy gondolom, hogy ez a mondat jól összefoglalja lassan tíz éves küldetésünket, mert próbáljuk az élelmiszer-, a táplálkozás és az orvostudomány egymásra épülő ismereteit összefoglalni. Van dietetikusunk, én jelenleg doktorálok élelmiszertudományból, három további kollégánk pedig táplálkozás-tudományból írja a disszertációját. Így próbáljuk a tudásunkat összeadni és azt a platformot megteremteni, ami biztosítja ennek a küldetésnek az alapját.

-Nagyon fontos dolgot mondott ki az egyes tudományágak egymásra épülésével, hiszen gyakran látjuk, hogy szorosan összefüggő kutatások elmennek egymás mellett.

- Teljesen egyetértek Önnel! Én már tanulmányaim során is nagyon érdeklődtem az úgynevezett funkcionális élelmiszerek iránt. Ezek olyan élelmiszerek, amelyeket valamilyen célból állítunk elő. Számomra ez a legfontosabb terület, mert ez minket, magyarokat különösen érint.

Ha például szelénnel dúsított takarmányt adunk a tyúkoknak, egy bizonyos mennyiség fölött a szelén megjelenik a tojásban, és akkor már táplálkozástudományi szempontokat figyelembe véve vehetünk az üzletben szelénben az átlagnál gazdagabb tojást.

Az Európai Unió szinte valamennyi országában – nyilván földtörténeti okokból – a talaj hagyományosan szelénben szegényebb. Így ez az eljárás jót tesz az állatoknak és embereknek. Finnországban a 80-as évek óta már magát a talajt kötelező kezelni. És ha kitérünk a harmadik területre, az orvostudományra, bizonyított tény, hogy csak a volt Jugoszlávia területén és Lengyelországban rosszabb az emberek szelén-ellátottsága, mint nálunk, az ezzel együtt járó hiánybetegségekkel, mint a meddőség, az immunológiai zavarok, vagy a pajzsmirigy-alulműködés.

- Ön hogyan kezdett el foglalkozni ezzel a területtel?

- Mindig is érdekelt az élelmiszerek előállítása, az agrár-résztől a készételekig, és az is, hogy az étel hogyan hat az egészségünkre. Ez vezetett a hazaiak után külföldi tanulmányok irányába. Végül az Egyesült Államokban egy olyan céghez kerültem, ahol viszonylag egyszerű, természetes alapú állatgyógyászati szereket gyártottak, és ezt a tudást emberi célokra is felhasználták. Ott az állatorvoslás, az élelmiszertudomány és a táplálékkiegészítő-gyártás szerves egységet képezett. Japánban pedig egy joghurt-készítő cégnél arra figyeltem, hogy milyen emésztés-segítő baktériumokat használnak. 2008 körül kezdett érdekelni a táplálkozás-tudományi irány, és elkezdtük néhány barátommal, kollégámmal felépíteni ezt a táplálkozás-beállítási vonalat. Kezdetben úgy gondoltuk kicsit idealista módon, hogy elegendő lesz a megelőzésre koncentrálni. De az évek során kiderült, hogy

minket, magyarokat, az étrendünk igazából akkor érdekel, amikor már valamilyen probléma megjelenik és kapcsolatba tudjuk hozni akár a testsúlyunkkal, vagy valamilyen élelmiszer-csoport elfogyasztásával.

Így a piaci igények fényében kénytelenek voltunk egyre mélyebben belemenni bizonyos egészségügyi kihívásokba. Rólam is kiderült menetközben, hogy genetikailag gluténérzékeny vagyok és a bélflórámmal sincs minden rendben.

-Programjuk egyik fő pontja a „funkcionális egészség-fejlesztés”. Mit jelent ez konkrétan?

- Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy már szakorvos által diagnosztizált egészségügyi kihívásokhoz tudunk-e étrendi vagy étrendkiegészítő megoldást felkínálni. Ennek jegyében írunk könyvet például az alacsony FODMAP-étrendről is, amely az irritábilis bélszindrómának a bizonyított elsődleges funkcionális megoldása. Márpedig ez a betegség a magyar lakosság 15%-át érinti, és ez az arány növekvőben van.

-Miben áll ez az étrend?

- Ez az ausztrál Monash egyetem 40 éves kutatásának végeredménye. Ők az emésztőrendszeri problémákra találtak egy biológiai és orvostudományi értelemben nagyon logikus módszert, amely szerint,

ha bizonyos erjedő szénhidrátokat kiszedünk az étrendből, megoldódnak a kapcsolódó panaszok.

Csak néhány példa: a tejcukor és a gyümölcscukor. A tejcukor-érzékenységről, vagy a gyümölcscukor-felszívódászavarról korábban is tudtunk, csak senki nem gondolta, hogy ezek egymáshoz kapcsolódnak. Ide sorolható még a 2012 óta ismert „nem cöliákiás gluténérzékenység.” Ez nem a lisztérzékenység hagyományos formája, hanem a búzafélékben lévő fruktánok, azaz FODMAP-ok okozzák.

- Vannak-e általánosnak tekinthető „varázsdiéták”? Paleolit, mediterrán...

- A II. világháború óta a három legnagyobb mértékű változás a mi étkezési kultúránkban az egyre nagyobb mértékű növényi zsír és feldolgozott szénhidrát-fogyasztás, illetve az, hogy egyre kevesebb értékes, tápanyagban, színanyagban és szelektív rostban gazdag ételt veszünk magunkhoz. Ha ezt a három alapelvet megfelelően kezeljük, a paleolitnak nagyon is lehet igazat adni, mert abban hagyományosan figyelembe veszik ezeket, de ugyanígy vagyunk a mediterránnal is. Mindkettőből át lehet venni azokat az elemeket, amelyek az egészségmegőrzést szolgálják.

Például kevesebb bő zsírban kisütött ételt fogyasszunk – egy bizonyos mennyiség felett nagyon károsak az élelmiszeripari növényi olajok – inkább főzzünk, pároljunk, halételek és bizonyos zöldségek fogyasztására koncentráljunk. Tudatosan választunk gyökérzöldségeket, élénk színű zöldségeket, bogyós gyümölcsöket, feldolgozatlan fehérforrásokat.

Figyelünk arra is, hogy minél kevesebb üdítőt fogyasszunk, amelyekhez cukrot vagy modern édesítőszereket adnak, ugyanakkor előnyben részesítjük az olyan élelmiszereket, amelyekben a keményítő a rosttal együtt teljes értékűen van jelen, mert az emberi szervezet biológiai alapon arra van kitalálva, hogy teljes értékű keményítőket rostokkal együtt fogyasszon. Például ilyen az édesburgonya, a sütőtök, vagy a paszternák.

- Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az egészségesnek mondott élelmiszerek sokkal drágábbak, és nem biztos, hogy ezeket mindenki megengedheti magának.

- Ez sem ilyen egyértelmű. Ha elmegyünk a piacra és a mi szemünkkel nézünk körül, elérhető áron lehet kapni keszeget, pontyot, busát, baromfiahúst, tojást. Ugyanezt tapasztaljuk, ha idényjellegű zöldségeket és főtt gabonákat, rizst, hajdinát eszünk, és nem próbáljuk meg étrendünket nagyon kiterjeszteni a feldolgozott élelmiszerek irányába, amelyek között sok élvezeti cikket találunk.

Sok más országhoz képest nálunk még mindig kedvező áron lehet alapélelmiszereket beszerezni. Vegyük a sok tápértéket tartalmazó belsőségeket: Franciaországban tízszer annyiba kerül a máj, de igaz ez a csontokra is, amelyekből egy hagyományos csontlevest készíthetünk.

- Mennyire fontos az egészségünk számára a táplálkozás az életmód, a környezet egyéb tényezőihez viszonyítva?

- Az egyik legfontosabbnak a táplálkozást tekintjük, de természetesen nagyon fontos a fizikai aktivitás, az alvás, a fénykörnyezet, szellemi és lelki kérdések, és a szokásaink is. Fontos az is, hogy mi mit gondolunk egy ételről, az életmódunkról.

Mi magyarok dohányzunk, rengeteg alkoholt és más élvezeti cikket fogyasztunk, ráadásul nagyon romantikusak vagyunk a háztáji ételekkel.

A paraszti kultúrában még mindig benne van, hogy egy kis túlsúly inkább státusszimbólum, mint olyasmi, amelynek egészségügyi következménye van.

- Régen a jó módú gazdát „zsírosparasztként” is emlegették...

- Ismert irodalmi figura a paraszt, aki arról álmodik, hogy egyszer jóllakik. De dédnagymamám is emlegette: „Fiam, a parasztember akkor eszik tyúkot, ha a tyúk beteg, vagy a paraszt beteg”. Tény, hogy az „erőlevesnek” van immunrendszer-támogató hatása, és a túlsúlynak pedig súlyos egészségügyi következményei...

- Manapság rengeteg szó esik a táplálkozás és a környezettudatosság kapcsolatáról. Vannak, akik szerint a veganizmus a megoldás, mások szerint viszont éppen ellenkezőleg.

- A vegán étrenddel kapcsolatban számos nagyon komoly aggályunk van. Ez a mozgalom táplálkozás- és orvostudományi szempontból egyaránt kezd egyre frusztrálóbbá válni. Én úgy szoktam a legdiplomatikusabban fogalmazni, hogy a vegán étrend jelenlegi trendjében az élelmiszeripar új margarinja.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Akkor is halálos lehet a darázscsípés, ha előtte sosem voltunk allergiásak
A szakember szerint érdemes észnél lennünk, hiszen bármikor kialakulhat allergia.
Fotó:Pixabay/Ralph - szmo.hu
2022. augusztus 09.


Link másolása

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy elhunyt a napokban egy szentendrei férfi, aki bár nem volt allergiás a darázscsípésre, mégis belehalt. Azért, hogy utána járjanak a történteknek a Reggeliben Dr. Moric Krisztinát, fül-orr gégészt, allergológust kérdezték az eset körülményeiről, és arról, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a darázscsípésekkel kapcsolatban.

Dr. Moric Krisztina arról beszélt, hogy ha megcsíp minket egy darázs – még ha nem is vagyunk allergiásak rá, – minden esetben duzzanat alakul ki, az azonban nagyon nem mindegy, hogy ez hol jön létre:

„Ha a kézfejünket csípi meg, semmi probléma nem lesz, viszont ha bekerül a darázs a szánkba, megcsípi a nyelvünket, és az duzzad meg, az bizony elzárhatja a légutakat és akár fulladásos halált is okozhat”

- ismertette a doktornő.

A szakértő szerint, amennyiben valakit például a nyelvén csíp meg a rovar, vagy ha túlzott allergiás reakció alakul ki, rögtön mentőt kell hívni. Ha tudjuk az illetőről, hogy allergiás a csípésre, és van nála adrenalintartalmú autoinjektor, egy úgynevezett Epipen, ezt azonnal be kell adni neki.

Ha csípés miatt csak egy „kis helyi reakció” keletkezik, akkor érdemes az érintett területet vizes, esetleg ecetes borogatással hűteni, normális esetben az itt keletkező duzzanat pár nap alatt magától elmúlik. Az ecet nemcsak népi legenda, a lúgos darázs mérget remekül semlegesíti az ecetsav.

A kalcium beszedése viszont kimondottan veszélyes lehet darázscsípés esetén, főleg, ha az illető allergiás a rovar mérgére. Az allergológus szerint

„ilyenkor a vérnyomás esés is a tünetek között lehet, amit a kalcium tovább fokoz.”

A doktornő figyelmeztetett: kisebb helyi reakció után is érdemes észnél lenni, mert attól, hogy már csípett meg darázs, és nem lett belőle nagyobb gondunk, nincs rá garancia, hogy a következő csípés nem lesz végzetes. Elmondása szerint bármikor kialakulhat allergia.

„Lehet, hogy életünkben többször is megcsípett bennünket darázs, semmi gond nem volt, de a következő már lehet akár egy anafilaxiás sokk.”

A jó hír az, hogy erősebb helyi reakció esetén, például, ha a csípés után az egész kézfejünk bedagad, az eset után 4-6 héttel vérvételes vizsgálattal van rá lehetőség, hogy megtudjuk, allergiásak vagyunk-e.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
Több mint 40 kilót fogyott másfél év alatt a skót nő, aki korábban gyorskaján és nassolnivalón élt
A képeket elnézve mintha egy teljes más ember lenne a 31 éves anya, aki korábban annyira elégedetlen volt magával, hogy tükörbe se mert nézni.

Link másolása

Nagyon látványos átalakuláson ment keresztül egy skót nő, aki azért kezdett életmódváltásba, mert már szó szerint nem tudott tükörbe nézni – írja a Mirror.

Sinead McCarthy azért hízott meg az elmúlt években, mert keveset mozgott, rengeteget nassolt, és hetente minimum egyszer, de volt hogy hétszer gyorskaját rendelt magának. Ráadásul akkora adagot evett mindig, ami két embernek is elég lett volna. Esténként pedig családi méretű táblacsokikat majszolt rendszeresen.

„Utáltam, amit a tükörben láttam, ezért nem is néztem bele, hogy ne tudatosodjon bennem, mennyire rossz a helyzet. A külső megjelenésemre se adtam: nem csináltam meg a hajam, nem sminkeltem az arcomat. Egyáltalán nem törődtem magammal, mert úgy gondoltam, nincs értelme”

– emlékezett vissza.

A 31 éves nő számára azért sem volt könnyű a változtatás, mert kontrollmániás párja mindent megszabott neki: mit ehet, hova mehet, mit csinálhat. Például azt is megtiltotta neki, hogy edzőterembe menjen. Miután kilépett a négy évig tartó kapcsolatból, elhatározta, hogy rendbe szedi magát - ekkor 127 kilót nyomott.

„Az első edzés borzalmas volt. Két perc után már azt éreztem, hogy el fogok ájulni. Le kellett ülnöm, annyira nehéz volt. De elszánt voltam: le akartam fogyni és megváltoztatni az életemet”

– mondta.

Személyi edzőt fogadott, aki edzésprogramot és étrendet is összeállított neki. A mozgás azóta már nem rémálom számára, épp ellenkezőleg: feltölti energiával és a mentális egészségének is jót tesz. Mindennap jár konditerembe, és az étkezésére is odafigyel. Alapvetően fehérjedús ételeket eszik, de nem sanyargatja magát, mert tudja, hogy egy kis nasi még nem teszi tönkre mindazt, amit elért.

Az életmódváltásnak köszönhetően a fiatal édesanya másfél év alatt több mint 40 kilótól szabadult meg, már kevesebb mint 80 kiló.

Mint mondta, teljesen megváltozott az élete, amit most kezd csak igazán élni.

„Elvesztettem magamat pár évre, amit a barátaim is észrevettek. Most viszont azt mondják, jó, hogy újra a régi vagyok. Olyan önbizalmam és szabadságom van most, mint még soha.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ingyen szűrik a nemi úton terjedő betegségeket a Szigeten
Csak 20 percet vesz igénybe, minden évben érdemes igénybe venni azoknak, akik védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet éltek.

Link másolása

A szexuális úton terjedő betegségek szűrését évek óta biztosító Pozitív Élet Alapítvány és partnere, a Magyar Dermatológiai Társulat szerint most a szokásosnál is fontosabb a fesztiválozók tesztelése, mert a pandémia miatt az elmúlt években világszerte jelentősen visszaesett a nemi úton terjedő betegségek miatt szűrővizsgálatra jelentkezők száma.

A gyorstesztes HIV-, hepatitis B-, C- és szifiliszszűrést a Sziget Civil Falujában vehetik igénybe a fesztiválozók – a tesztelés körülbelül 20 percet vesz igénybe.

Augusztus 10–15 között a szűrőállomásnál minden jelentkező ingyenesen és anonim módon tesztelhet. Az eredmény elkészítéséhez szükséges 20 percben a helyszínen dolgozó orvosok és egészségügyi dolgozók magyar, angol és német nyelven tanácsokat is adnak, valamint válaszolnak a fesztiválozók kérdéseire is.

Az évente diagnosztizált HIV-fertőzöttek kétharmada továbbra is a 40 évesnél fiatalabb korosztályból kerül ki. A kockázati csoportba tartozók, illetve a védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet élők számára a HIV-szűrés legalább évente ajánlott.

A koronavírus okozta világjárvány minden országban mérhetően visszavetette a nemi úton terjedő betegségek szűrését is. Az Egyesült Államokban a járvány első évében, 2020-ban már 50 százalékkal esett vissza a HIV-szűrések száma. A WHO adatai szerint Európában ugyanebben az évben körülbelül 1 millióval csökkent a HIV-tesztek száma, az európai országok többségében tavaly már 50 százalékkal kevesebb tesztet végeztek el, mint 2019-ben.

Magyarországon évente mintegy 200-250 embernél diagnosztizálják újonnan a HIV-fertőzést, közülük sajnos minden ötödik ember már későn, a betegség AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. Ugyancsak komoly probléma a hepatitis C, amely a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) becslése szerint szexuális úton is terjedő vírusos májgyulladásként 50 ezer embert érint Magyarországon. Az érintettek többsége nincs is tisztában azzal, hogy fertőzött lehet.

A szervezet közleményében azt írja,

akár a HIV-ről, akár a hepatitis C-ről van szó, elsődleges a korai diagnózis. A hepatitis esetében ugyanis komoly májkárosodástól vagy akár májráktól óvhatja meg az érintetteket az időben elkezdett, és akár gyógyulásig tartó orvosi kezelés. A HIV esetében pedig a modern terápiás megoldások teljes értékű és hosszú évtizedekig egészséges életet garantálhatnak, ha – akár napi egy tabletta szedésével – korai stádiumban kapja a fertőzött a szükséges ellátást.

Magyarországon minden megyében működik ingyenes és anonim szűrőállomás, Budapesten is várják a jelentkezőket 20 perc alatt elvégezhető gyorstesztekkel. Ezekhez sem regisztráció, sem előzetes bejelentkezés nem szükséges.

A nemi úton terjedő betegségek elleni leghatékonyabb védelmet a rendszeres gumióvszer-használat adhatja, hiszen betegségtől függően akár a szexuális érintkezések 90 százalékában is megakadályozhatja a betegségek átadását. Saját és környezetünk biztonságáért a tudatos óvszerhasználat mellett akkor tehetjük a legtöbbet, ha legalább évente részt veszünk szűrésen – olvasható a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A rendszeres teafogyasztók jóval tovább élhetnek egy tanulmány szerint
Mindegy, hogy tejjel vagy cukorral, hidegen vagy melegen, csak igyunk minél több teát a kutatók szerint.

Link másolása

Csökkenti a halálozás kockázatát, ha naponta két vagy több csésze fekete teát fogyasztunk - írja a UK Biobank felmérése alapján a The Guardian. A kutatók arra jutottak, hogy

a rendszeres teafogyasztók körében 9-13 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás esélye azokkal szemben, akik nem teáznak.

Az Annals of Internal Medicine című egészségügyi lapban hétfőn publikált eredmények szerint mindegy, hogy tejjel vagy cukorral ízesítjük a teát, ahogy az is, hogy milyen hőmérsékleten fogyasztjuk. A kedvező hatásokat ezek közül egyik paraméter sem befolyásolta.

A kutatásban részt vevő félmillió brit 85 százaléka vallotta rendszeres teafogyasztónak magát. A válaszadók 89 százaléka a fekete tea mellett tette le a voksát. A kérdőíveket még 2006 és 2010 között töltötték ki, majd a válaszadók életét több mint egy évtizedig követték nyomon.

Fernando Rodriguez Artalejo madridi professzor szerint a kutatásból kiderül, hogy

a fekete tea a legszélesebb körben fogyasztott teafajta Európában.

Hozzátette: a főzet rendszeres fogyasztása akár több mint 10 évvel is kitolhatja a középkorú, többségében fehér lakosság esetében a halálozás esélyét, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk