Egy új kutatás szerint a kávéfogyasztás csökkenti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát. A Kaliforniai Egyetem kutatói négy éven át vizsgáltak olyan alanyokat, akiknek nem volt kialakult szívbetegségük és az eredményekből arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres napi kávéfogyasztás három százalékkal csökkentette az aritmia előfordulásának esélyét. A tanulmány a Journal of American Medical Association belgyógyászati szaklapjában jelent meg.

A kutatásban több, mint 386 ezer ember vett részt, akiknek a fele férfi, fele nő volt, átlagosan pedig az ötvenes éveikben jártak. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a szívritmuszavar megjelenése a kávéfogyasztás függvényében milyen gyakori.

"A szív szabályos működését, a normál szívritmust egy szíven belüli belső elektromos rendszer biztosítja. Ennek a precízen működő, szabad szemmel nem látható elektromos hálózatnak a működési zavara rendellenes elektromos működést idézhet elő a szív pitvaraiban vagy a kamráiban, vagy esetleg minkét helyen" - magyarázza, mit is jelent pontosan a szívritmuszavar Dr. Botos Péter kardiológus, Róbert Magánkórház kardiológiai szakrendelésének főorvosa.

"Azt tudjuk, hogy a vegetatív idegrendszeren keresztül a szív működésére a kávé az alap hatóanyagán - a koffeinen - keresztül pulzusszámot és vérnyomást megemelő hatással lehet. Innen egy logikusnak tűnő, de nem bizonyított elképzelés volt az, hogy a szívritmuszavar megléte vagy az arra való hajlam esetén kerülni kell a koffeint" - mondja a főorvos.

A mostani eredmények azonban meggyőzőek.

"Ilyen betegszámmal, ennyire széleskörű vizsgálatot ebben a témában még nem végeztek. Ez egy nagyon jól felépített és megtervezett kutatás, amely egy előre eltervezett vizsgálat volt. Pontosan dokumentálták a vizsgálatban résztvevők kortörténetét, a korábbi betegségeiket, és a koffein szervezeten belüli anyagcserével összefüggő genetikai hátterüket is."

A tanulmány szerint felül kell vizsgálni azt a korábbi feltételezést, miszerint a kávétól való eltiltás előnyös a szívritmuszavarok megelőzését illetően.

"Genetikai háttértől függ, hogy kinél milyen mennyiségű koffein vált ki ugyanolyan hatásokat. Van, akinek elég egy kis adag kávé és tartósan pörög tőle, de előfordulhat olyan is, aki megihat naponta 4-5 adag kávét és még mindig ásítozik. Vérvétel segítségével és genetikai vizsgálatokkal lehet meghatározni, hogy a részvevők szervezetében jelen lévő enzimrendszerek mennyire gyorsan képesek lebontani a koffeint" - mondja Dr. Botos Péter.

A vizsgálat arra nem terjedt ki, hogy a koffeint tartalmazó más élelmiszerek, mint a tea, a csokoládé, vagy az energiaitalok is képesek-e ugyanezt a hatást elérni.

"A tea hasonló alapanyagokat tartalmaz, mint a kávé, nagy valószínűséggel ezzel az adatok átültethetők a teafogyasztókra is" - véli Dr.Botos Péter. Azonban ahhoz, hogy ezt teljes bizonyossággal kijelenthessük, hasonló nagy esetszámú vizsgálatokra lenne szükség.