Másként oltják az immunsérülteket – ők már megkaphatták a negyedik vakcinát is
Az immunsérülteknek nem a harmadik oltás a megerősítő oltásuk, náluk három oltás az alapimmunizálás, és a negyediktől kezdődik a – magyarul is angol szóval használt – booster.
Bár manapság mindenki felváltva használja a harmadik oltás kifejezést a megerősítővel, Rusvai Miklós virológus azt mondja, a kettő nem ugyanaz.
„Az alap immunizálás egy, kettő vagy három oltásból áll. Janssennél egy, ott a második már booster. Míg a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik, az Astra, a Sinopharm két oltásból. Itt a harmadikat nevezzük boosternek” - mondja.
Az immunsérültekhez tartoznak:
• a szervtranszplantáltak
• akiknek két éven belül volt csontvelő-transzplantációjuk,
• a biológiai terápiás kezelés alatt állók,
• egyéb immunsérülést okozó kezelést kapnak,
• kemoterápia idején vannak.
Ezek a páciensek az első védőoltástól függően huszonegy vagy huszonnyolc nap múlva kapják a második oltást.
A harmadik alapoltásukat már akár 28 napra is kaphatják, vagy várhatnak kétszer ennyi időt és ezek után jön az emlékeztető oltás a mostani szabályok szerint hat hónap múlva, de Rusvai Miklós szerint várhatóan ez hamarosan 3-4 hónapra csökkenhet.
Duda Ernő virológus azt mondja, hogy akik immunszupresszív terápiát kapnak (szteroidot, metotrexátot, Rituxánt stb.), például a szervátültetetteknél, a B sejtes leukémiásoknál vagy kemoterápiát kapó betegeknél a védőoltás kevésbé vagy egyáltalán nem működik. Ezért kell náluk más oltási sor.
– magyarázza Duda Ernő.
Szerinte az immunhiányosoknál van a legnagyobb jelentősége az ellenanyag-szint vizsgálatnak. Ennek alapján döntheti el az orvos, elég jó védettség alakult-e ki, vagy további oltásokra, esetleg passzív immunizációra lesz szükség.
Dr. Mike Andrea, a tatabányai Szent Borbála Kórház neurológus főorvosa a sclerosis multiplexes betegek kapcsán beszélt az új oltási sorról az SM-betegek alapítványának oldalán. Elmondta, hogy időpontkéréssel a hazai szabályozás alapján nem lehet korábban kérni a következő vakcinát, de a súlyos betegeket kezelő orvosoknak illetve az oltópontokon dolgozó orvosoknak tudniuk kell arról, hogy van lehetőség indokolt esetben nem az alapszabályozás szerint oltani.
Duda Ernő elmondta azt is, mi a helyzet azokkal, akiknél nem hat a vakcina.
Ezek „passzív immunizálásra” használhatók, megelőzésre, de akár fertőzést követő kezelésre is alkalmasak. Infúzió formájában jutnak a szervezetbe és néhány hónapig tökéletes védelmet biztosíthatnak. A Xevudy (Sotrovimab) használatát a hónap közepén hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.
A virológus azt javasolja, az immunsérültek úgy menjenek oltópontra, hogy legyen náluk papír a gondozó orvosuktól az ő javaslatával. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vírushordozástól, vírusátadástól nem védenek az oltások, így az oltottaknak is kell maszkot hordaniuk.