Magyar kutatók felfedezték a ma élő baktériumok ősét

A pálcika alakú közös ős képes lehetett a mozgásra is, a sejtösszetevői komplex felépítésről tanúskodnak.

Címkép: Illusztráció, Virginia Sea Grant/Flickr - szmo.hu
2021. május 18.

A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével, közölte az MTA. A felfedezésről a Science-ben számoltak be a kutatók.

A természettudósok arra a kérdésre keresték a választ: milyen lehetett, és mikor létezhetett az az ősi baktérium, amely minden ma élő baktérium ősének tekinthető?

Ez a kérdés az elérhető genetikai adatok ellenére eddig megválaszolatlan maradt. A kérdés megválaszolásához ugyanis több mint hárommilliárd évvel ezelőtti leszármazási kapcsolatokat kellett feltárni.

Legnépszerűbb

PROGRAMOK

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

Szent István ünnepe egyúttal az államalapításé is, így ez a nap felejthetetlen élményt kínál mindenkinek. Mutatjuk a 2023. augusztus 20-ai programok kínálatát Budapesten és vidéken egyaránt.

KÉK HÍREK

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

SZTÁRVILÁG

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

Tóth Andi új fotójától eláll a lélegzeted.

A baktériumtörzsfa felrajzolásának nehézségeit megérthetjük, ha belegondolunk, hogy egy-egy bakteriális gén néhány száz aminosav hosszú, és itt több milliárd évről beszélünk. 3,5-4 milliárd évet háromszáz aminosav alapján rekonstruálni nagyon bizonytalan eredményt szül: így génenként csak elmosódott fákat fogunk kapni. Ezért van szükség arra, hogy minél több gént tapasszunk össze

– magyarázta Szöllősi Gergely.

A kutatók a horizontális géntranszfer (ami azt jelenti, hogy távoli rokon egyedek is cserélhetnek géneket egymással) információként való kezelésével összesen 11 272 géncsalád adatait összesítették. Ezzel nemcsak az utolsó közös baktériumőst tudták lokalizálni, de az ő génjeiről is becslést tudtak adni.

Az eredményeik szerint az utolsó közös baktériumős két nagy klád (közös ősre visszavezethető csoport), a Gracilicutes és a Terrabacteria között volt.

A génjei alapján úgy tűnik, hogy már ennek a baktériumősnek is kettős membránja volt, és a sejtösszetevői komplex felépítésről tanúskodnak. A pálcika alakú közös ős képes lehetett a mozgásra és a kemotaxisra ,vagyis a környezet kémiai koncentrációgrádiensének megfelelően közelíteni vagy távolodni tudott bizonyos forrásoktól.

Valószínűleg már birtokolta azt a molekuláris ollónak is hívott enzimrendszert, melynek eredeti funkciója a vírusfertőzésekkel szembeni védekezés lehetett.

Ezzel cáfolták azt a feltételezést, hogy a bakteriális törzsfa gyökere a rendkívül kis genomú, feltételezhetően szimbionta vagy parazita eredetű nanobaktériumokat tömörítő, úgynevezett CPR baktériumcsoport (Candidate Phylia Radiation) és a többi baktérium között lenne. Ehelyett a CPR baktériumok valószínűleg szabadon élő elődökből jöttek létre genomjuk egyszerűsödésével – közölte a kutatásról az MTA.

Kapcsolódó

Anyagon áthatoló fénysugár – ez a felfedezés forradalmasíthatja az orvosi képalkotó eljárásokat

Egy új típusú fényállapot segíthet abban, hogy az orvosok sokkal nagyobb felbontással lássák a vizsgált területet – magyarázza Rácz Péter fizikus.

KÖVESS MINKET: