EGÉSZSÉG

Kiderült, ki az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám az országban

Nézzétek meg, nincs-e a díjazottak között a ti gyógyszerészetek vagy kedvenc patikátok!

Link másolása

Lezárult a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara által kiírt pályázat, amely a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával és a Roche Magyarország Kft. támogatásával valósult meg.

Az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám kampányokat egyaránt tizedik alkalommal rendezték meg, idén is az egészségügyi szolgáltatások javítását tűzve ki célul. A lakossági és a szakmai közönséget is megszólították mindkét kampány során, így minden eddiginél intenzívebb érdeklődés övezte mind a gyógyszerészek, mind a gyógyszertárak versengését.

Az idei rendezvény rendhagyó volt, hiszen a díjátadó a MOSZ Kongresszuson szokott minden évben lenni, de idén a vírushelyzet miatt a kongresszust online rendezték meg. A szervezők úgy döntöttek, hogy a díjátadót szűk körben rendezik meg, sajtórendezvénnyel egybekötve.

A megfelelő távolságtartás érdekében a sajtóorgánumok részvételi létszámát is korlátozni kellett, ezért a többség online élő közvetítésen nézhette a díjátadó és sajtótájékoztató eseményt.

Dr. Mikola Bálint (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alapító elnöke) elmondta, hogy kiemelkedő évet ünnepeltek idén, hiszen ez a pályázat tíz éves jubileuma. Rengeteg olyan pályamunkával találkoztak ez idő alatt, amelyek komoly értéket teremtenek a gyógyszerész szakma számára.

Köszönetét fejezte ki Dr. Hodossy Lajosnak (Roche), aki a pályázat gazdasági fenntartásában vállalt szerepet az évek alatt, és Torjai Gábornak (Nero Solution Kft), aki a folyamat szervezését magas szinten biztosította azzal, hogy felkereste a jelölteket a pályázat elkészítésének felkérésével, és ezzel a gyógyszerész szakma számára kincseket tárt fel. Hozzátette, hogy idén a pályázatokat bíráló bizottság mind a négy tagjának nehéz dolga volt, mert annyira értékes és változatos munkák érkeztek be. A pályázatok anonimitását természetesen idén is megőrizték a zsűri előtt.

Az elmúlt időszakban a Covid19 miatt megváltozott az egészségügyi alapellátó rendszer igénybevétele, ami a gyógyszerész szakma számára is nagy nyomást jelent, és mindemellett is hősiesen helyt állnak.

Ilyen feszített munka mellett, hogy valaki még tanulmányt is írjon, egy témában elmélyedjen, és ezt közkinccsé tegye más kollégák számára, óriási elismerést érdemel.

A társadalom részéről érkezett hihetetlen számú szavazat, jelölés valószínűleg ezt az erőfeszítést ismerte el.

Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetségének zsűri elnöke) elmondta, hogy az elmúlt 10 év alatt a gyógyszerészet egyre inkább klinikai orientáltságúvá vált, és ez megfigyelhető nemzetközi viszonylatban is. Ez azt jelenti, hogy a ’70-es évek elején elkezdődött a klinikai gyógyszerészi szerepvállalás, ami elsősorban a kórházak gyógyszerellátásáról szólt, majd ez átjött a közforgalmi, vagyis a lakossági gyógyszerellátásba. Ezt a kifejezést inkább „gyógyszerészi gondozásként” vagy „gyógyszerész terápia managementként” ismerjük, ez a vény nélküli és a vényköteles gyógyszeres terápiára, és azok biztonságos alkalmazására vonatkozik. Fontos odafigyelni a gyógyszerek hatására, mellékhatására, esetleges interakciókra gyógyszer-gyógyszer, gyógyszer-táplálék, gyógyszer-betegség között.

Kiemelten fontos az adherencia (egészségügyi szakember tanácsának betartása - szerk.) kérdése krónikus betegek esetében, hiszen a gyógyszerész segíthet elviselhetővé tenni egy-egy betegséget, hogy a páciens együtt tudjon élni vele, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a különböző szövődmények minél később jelenjenek meg.

Az elmúlt években a programok fókuszába azokat a területeket tették, amelyek a gyógyszerész szakma számára rendkívül fontosak, például diabétesz, hipertónia, adherencia.

Elmondta, hogy sajnos a betegek több int 50%-a nem úgy szedi a gyógyszereit, ahogy azt az orvos előírja, ez azt jelenti, hogy nem lesz sikeres a terápia, és okoz egy nagyon komoly egészségügyi és anyagi veszteséget is a társadalomnak, és az egyénnek egyaránt.

Nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara is az egyik programjában az adherenciát kiemelten kezeli, és egyre szélesebb körben csatlakoznak hozzá a gyógyszerészek. Az idei pályázók is kitűnően hangolódtak ezekre a területekre, és nagyszerű pályamunkákat adtak le, amiket a mindennapi gyakorlatban is lehet hasznosítani.

Év Gyógyszerésze pályamunkákkal helyezést értek el

1. 2020-ban az Év Gyógyszerésze

Dr. Hertelendy Márta, Hajmáskér

Választott pályázati témakörök:

Betegek adherenciájának elősegítése (gyakorlati tapasztalatok),Kreatív és innovatív megoldások a gyógyszerellátásban.

2. hely megosztva

Dr. Csaba Miklós

Kreatív és innovatív megoldások a népegészségügyi programok megvalósításában: a gyógyszertár, mint véradó-toborzóhely

Dr. Papp Tamás, Fadd

Várandós gondozás: A gastrooesophagealis-reflux kezelése terhesség alatt

3. hely

Dr. Juhász Klaudia

Gyógyszerészi szerepvállalás és tapasztalatok az intenzív osztályon az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzéssel kezelt betegek farmakoterápiájában

Különdíjak:

Bergerné Dr. Jakab Emese

Választott témakörök: Gyógyszerész szerepvállalás a farmakoterápia menedzselésében, Betegek adherenciájának elősegítése, Kreatív és innovatív megoldások a gyógyszerellátásban

Dr. Kovács Barbara

A várandósgondozás gyógyszerész szemmel

Kedvenc Patikám

pályázaton több mint 25.000 beérkezett szavazatból a következő gyógyszertárak kapták a legtöbbet:

1. helyezett

Zafír Gyógyszertár, Gárdony

2. helyezett

Menta Gyógyszertár, Szekszárd

3. helyezett

Szent Katalin Gyógyszertár, Budapest

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Drámaian megugrott a betegek száma Magyarországon
3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

Link másolása

A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

    2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

    A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

  • az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

    A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

    Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

    A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

    Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

    2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

    Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint
    Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.
    Fotó: Unsplash - szmo.hu
    2023. május 11.


    Link másolása

    Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

    Ez azt jelenti, hogy miközben ezek az emberek a Covid miatt kerültek kórházba, a gépi lélegeztetés következtében kialakult fertőzés miatt nagyobb valószínűséggel haláloztak el, amennyiben a bakteriális probléma nem reagált a kezelési módokra.

    A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

    Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Érdemes átszokni az ülve pisilésre a férfiaknak: szakértők szerint egészségesebb és hatékonyabb
    Az idő előrehaladtával az ülve pisilés jót tesz a prosztatának, ráadásul alaposabban kiürül a húgyhólyag is.

    Link másolása

    Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.

    Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.

    „A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”

    A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.

    Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.

    Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Napi két csésze tea segíthet megvédeni az egyik legfontosabb szervünket az öregedéstől
    Egy új tanulmány szerint a teában található flavonoidok karban tartják az agyat és a memóriát.

    Link másolása

    Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.

    A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.

    A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.

    Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.

    Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.

    Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk