EGÉSZSÉG

Honnan tudjuk, hogy Covid vagy egyéb betegség fertőzött meg minket? – egy orvos tippjei

Egy fővárosi háziorvos segít kiszűrni, hogy akinek légúti tünetei vannak, az koronavírusos lehet-e. Eörsi Dániel hozzáteszi, aki gyanús, teszteljen mielőbb.

Link másolása

Nyakunkon a negyedik hullám, már majdnem ötszáz embert kezelnek kórházban koronavírus-fertőzéssel, és 71-en vannak lélegeztetőgépen. Az északi megyékben emelkedik a legjobban a covidosok száma. A koronavírus-fertőzéssel egyidőben azonban más, ilyenkor szokásos betegségek is terjednek, és elsőre nehéz eldönteni, mi is fertőzött meg minket.

Eörsi Dániel háziorvos segít különbséget tenni a most keringő, légúti tünetekkel járó betegségek között:

- ha legalább két hete változatlan intenzitásúak a tünetek (nem javul, nem romlik), akkor az nem vírus, valószínűleg inkább allergia, de lehet más is

- ha sárgászöld váladék jön fel, akkor az baktérium

- ha tüszős mandula van, akkor az baktérium

Viszont

a sima nátha, torokfájás lehet covid is. A száraz köhögés esetén szintén gyanakodhatunk. A lázról, nehézlégzésről nem is beszélve. Tehát mindenki covid-gyanús, akinél ezek a tünetek vannak.

Kozák Eszter biológus azt mondja, az Egyesült Királyságban már elég régóta a delta variáns az uralkodó, és az ott gyűjtött adatok alapján az öt leggyakoribb tünet:

- a fejfájás

- a torokfájás

- az orrfolyás

- a láz

- a köhögés,ebben a sorrendben. De nem feltétlenül jelentkezik mindegyik mindenkinél.

Azoknál, akik be vannak oltva, de mégis megfertőződnek, általában enyhébb betegség alakul ki.

A delta esetében úgy tűnik, a szaglásvesztés, mint tünet, kicsit háttérbe szorul,

de ezek valójában mind olyasmik, amik felső légúti fertőzések esetében nagyon átlagosak, önmagukban nem igazán alkalmasak arra, hogy kizárjuk vagy megerősítsük, hogy valaki covidos.

Egyik olvasónk például az év elején már átesett a koronavírus-fertőzésen, de most szeptemberben is nagyon megijedt.

„Úgy kezdődött, ahogy évtizedek óta az influenza. A torkom elkezdett száradni, picit kellemetlen volt a nyeléskor. Aztán jött a torokfájás, ez két nap múlva elmúlt, és jött az orrfolyás, orrdugulás. Nem volt illat- és ízérzékelésem, amúgy simán tettem-vettem, pihengettem” - meséli.

Mivel Covidra gyanakodott, teszteltette magát, de negatív lett. Szóval ez csak egy kis nátha volt. Szerinte a tavaszi Covid és a mostani állapota között csak kis különbségek voltak. "Most nem volt szédülés és nagyon erős levertség. Márciusban 2 és fél hétig voltam rosszul, most egy hét múlva jobban voltam."

Ő maga önkéntes karanténban volt a PCR tesztje eredményéig.

Minden betegnek ajánljuk, hogy igyekezzen távol maradni az emberektől, amíg nem tudja, mitől beteg.

Eörsi Dániel szerint minden covid-gyanús beteget továbbra is PCR-rel kell tesztelni. A háziorvos szerint fontos, hogy mindenki tudja, ha beteg. Ilyenkor karanténba kell mennie, csak így lassítható le a negyedik hullám.

Azonban jobb nem várni az állami tesztre.

"Aki teheti, az magánellátás keretei között intézze a PCR-t, mert a közfinanszríozott tesztelési kapacitás nem elégséges, 3-4-5 napot kell várni, és ez az idő, attól tartok, tovább nőhet. Remélem, lesz valami logisztikai reform a témában, mert az tuti, hogy a tesztigény nőni fog"

- mondja a háziorvos.

Nature magazinban megjelent tanulmány szerint ráadásul a fertőzések 74 százaléka a tünetmentes időszakban történik.

Ezt Kozák Eszter is megerősíti.

"A beteg által ürített vírusok mennyisége az első tünetes napon vagy még az előtt a legmagasabb, ezt követően jellemzően gyorsan csökken. Ezért ha valaki 5 nappal a tünetek jelentkezése után kap csak pozitív teszteredményt, a járványügyi intézkedésekkel ilyenkor már értelemszerűen eléggé elkéstünk"

- mondja.

Két biológus társával egyébként hasznos tudnivalókat összegeznek a Covid-fertőzésről a koronavírus-kisokos.eu oldalon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Mi az az afázia, ami miatt Bruce Willis felhagy a színészettel?
Sokakat sokkolt a hír, hogy Bruce Willisnél afáziát állapítottak meg. Kulka János szintén ezzel a betegséggel küzd. Mit lehet tudni a kialakulásáról és a kezeléséről?

Link másolása

Sokakat sokkolt a hír, hogy Bruce Willisnél afáziát állapítottak meg. A betegség miatt a színész úgy döntött, hogy abbahagyja a művészi pályáját.

A szomorú hírt a korábbi és mostani felesége írta meg a közösségi oldalon.

Kulka Jánosnál, a sztrókja után szintén hasonló betegséget diagnosztizáltak.

Az afázia egy összefoglaló elnevezése azoknak a nyelvi zavaroknak, amelyek organikus agyi sérülés (agyi érkatasztrófa, tumor, traumatikus agysérülés, degeneratív betegségek) következtében jönnek létre és a már kialakult nyelvi képességet érintik. A szó görög eredetű, jelentése „beszédtelenség” - írja a betegségről a Wikipédia.

Az afáziával küzdők számos tünetet tapasztalhatnak, de ezek egy része kapcsolódó problémaként vagy kísérő jelenségként is megjelenhet.

Az afáziai tünetei a sérülés helyétől függően változóak lehetnek. Erősségük és jellegük is eltérő lehet. Sok beteg gyakran úgy próbálja leplezni a bajt, hogy a szavak megnevezése helyett körülírja a fogalmat.

A tünetek lehetnek például:

• A nyelv megértésének képtelensége

• A kiejtés képtelenség

• A szavak formálásának képtelensége

• A tárgyak megnevezésének képtelensége

• Gyenge kiejtési képesség

• A mondatok megismétlésének képtelensége

• Parafrázisok (betűk, szótagok vagy szavak behelyettesítése)

• Agrammatizmus (nyelvtanilag helyes beszéd képtelensége)

• Befejezetlen mondatok

• Olvasás képtelensége

• Írás képtelensége

• Megnevezési nehézségek

• Beszéd rendellenesség

• Egyszerű utasítások megértésének, követésének képtelensége

Az afázia kialakulásának leggyakoribb oka a sztrók, vagy az agy egyes részeinek egyéb betegségei, sérülései, melyek a nyelvi kontroll funkciókkal állnak kapcsolatban. Ritkán előfordul, hogy herpeszes agyhártyagyulladás következménye az afázia. Az afázia oka ezen felül lehet a bal féltekében észlelhető mélyszöveti sérülés. Az epilepszia szintén időszakos afáziával járhat együtt.

Az afáziából való felépülés gyakori. Sok afáziás beteg felépülésében a megmaradt agyterületek átveszik a károsodott agyterületek funkciójának egy részét. A felépülésnek azonban vannak korlátjai. A felépülést továbbá befolyásolják az olyan tényezők, mint a nem, a kor, a nyelvi lateralitás, a kezesség és nem utolsósorban a sérülés kiterjedtsége és elhelyezkedése.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
Háború dúl a szomszédban, teljesen természetes, hogy félünk – pszichológus mondja el, mit tehetünk
Knapek Éva szerint érdemes nyíltan beszélni a szorongásainkról, figyelni kell rá, hogy tartsuk a napi ritmusunkat, és a testmozgás sem árthat. Lelkileg sokat segíthet az is, ha bekapcsolódunk valamelyik adománygyűjtő akcióba.
Címkép: pixabay.com - szmo.hu
2022. február 27.


Link másolása

Napok óta tart az orosz-ukrán háború a határianktól pár száz kilométerre, katonák vonultak a magyar határra, menekültek tízezrei szorulnak segítségre, folynak a gyűjtések, mindenki a weboldalakat böngészi, mik az új információk... Ennek a másfél sornak az elolvasása is elég arra, hogy szorongani kezdjünk, ezért Knapek Éva pszichológust kértük meg arra, segítsen eligazodni az érzelmi kavalkádban, amit most valamennyien megélünk.

- A földrajzi közelség és az érintettség okán minden magyarban ott a félelem, mindenki tudni szeretné, mi történik Ukrajnában. Mit tudunk tenni?

- Természetes igény és törekvés bennünk, hogy megpróbálunk megfelelő kontrollérzetet kialakítani saját magunkban, aminek az egyik legkönnyebb módja, hogy minél több információt gyűjtünk. Egy másik természetes törekvés pedig az, hogy szeretnénk elterelni figyelmünket ezekről a nehézségekről. Sokan azért kezdenek el sorozatokat nézni, vagy online játszani, hogy ne kelljen a háborún gondolkodni. Mindkét esetben azt javaslom, hogy legyünk mértéktartóak. Ezek jó eszközök arra, hogy megküzdjünk a nehézségekkel, de ha túlhasználjuk őket, akkor saját magunknak is árthatunk vele.

- Előbb a pandémia, most meg a háború. Mit tehetünk, hogy kevésbé viseljen meg bennünket a stressz?

- Nagyon fontos egy normál ritmust tartani az életünkben. Ha folyton feszültséget élünk meg, kibillenünk.

Ebben nagy segítségünkre lehet a napirend tudatos betartása. Próbáljunk meg magunknak kis feladatokat adni, és előbb-utóbb oldódni fog a gombóc a torkunkban, mert egyre több sikerélményünk lesz.

Ha folyamatosan ki vagyunk téve az információdömpingnek, az növeli a stressz-szintünket. Ha viszont valaki elnyomni próbálja, az sem jó, mert előbb-utóbb máshol fog kijönni. A leghelyesebb az, ha megosztjuk a környezetünkkel félelmeinket, aggályainkat, de próbáljuk meg ugyanakkor tartani a napi ritmusunkat is.

- A félelmeink kezelésében szerintem elképesztően fontos, hogy milyen szerepet töltünk be éppen. Ha mondjuk szülők vagyunk, akkor hogyan fejezzük ki az érzéseinket úgy, hogy mondjuk a gyerekekre ne hozzuk rá a frászt? Hiszen ők azért még nem feltétlenül tudják, mi történik... 

- Szerintem gyerek előtt sose nézzünk híradót, vagy olvassunk olyan témájú cikkeket, amik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak. Természetesen nem letagadni kell, kell róla beszélni, de meg kell válogatnunk, mit és hogy mondunk.

Jó, ha nem mondjuk nekik például, hogy a szomszédban van a háború,

mert jelentheti azt is a számukra, hogy a mellettünk lévő házban, és akkor még inkább megijednek.

- Egy háború ennyire közel az időseket is nagyon megviselheti.

- Őket azért érintheti még érzékenyebben, mert lehet, hogy maguk is éltek át hasonlót, és feljöhetnek olyan traumák, amelyek nem feltétlenül tudatosak, ezért erre a korosztályra is nagyon kell figyelnünk.

- Amikor úgy érezzük, hogy már nem tudjuk magunkat tartani, mit tehetünk?

- A testmozgás például segíthet. Az izmainkban is megjelenik az a feszültség, amit most átélünk, és nagyon sokat tudnánk magunkért tenni, ha ezt legalább napi 15 percben egy kis izommunkával levezetnénk.

- Ha felnőttek beszélgetnek a témáról, előfordulhatnak viták, még feszültebbé tehetjük egymást. Arra is van példa, hogy valaki egyáltalán nem akar erről beszélni. Ezeket a helyzeteket hogyan kezeljük?

- Azt mindenképpen fontos tiszteletben tartani, ha valaki nem akar erről beszélni. Semmit sem kellene igazából egymásra kényszerítenünk ebben a témában sem. Azt gondolom, hogy a társas támasz nagyon jó egészségvédő hatású megküzdési mód, tehát jó, ha megosztjuk egymással a félelmeinket.

Ha valamennyire ki tudjuk adni magunkból, adhat némi megkönnyebbülést, jó érzés tudni, hogy nem vagyunk egyedül.

A beszélgetésnek nem az a funkciója, hogy megnyugodjunk, hiszen nem biztos, hogy válaszokat kapunk, de támogathatjuk és erősíthetjük egymást, jelezhetjük, hogy itt vagyunk a másiknak. Ez már nagyon sokat segíthet.

- Aki viszont egyedül él, jobbik esetben egy kutyus és egy macska várja csak haza, nekik mit javasolna?

- Igen, ők még inkább ki vannak téve ennek. Ha tudjuk, hogy valamelyik ismerősünk, barátunk, ilyen helyzetben van, akkor mindenképpen igyekezzünk vele többet beszélgetni, keressük a társaságát. Nekik is azt javaslom, hogy keressék a barátaik társaságát. Ha nincs kihez fordulniuk, akkor a pandémia alatt kialakult online közösségek erre nagyon jók lehetnek. Új közösségeket fel lehet fedezni ott is, mi több, rengeteg adománygyűjtő akció is elindult, vegyünk részt önkéntesként, vagy adományozóként egy ilyen akciókban, azonnal a helyünkre kerülünk érzelmileg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Újfajta szívbillentyűműtétet végeztek el Szegeden
A beavatkozás után a mitrális billentyű súlyos elégtelensége megszűnik. Így a beteg jobban terhelhető, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő esélye jelentősen csökken.

Link másolása

Új, a mellkas nagy kockázattal járó megnyitását kiváltó szívbillentyűműtétet végeztek el két alkalommal az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Invazív Kardiológiai Részlegén - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A kéthegyű szívbillentyű - mitrális billentyű - elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást,

egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani.

Az egyetem orvosai

egy speciális eszköz segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntették meg a rendellenességet.

Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitrális billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogták, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét - mondta el Ruzsa Zoltán. A részlegvezető főorvos Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre. A szegedi orvosi csapatot Gellér László, a Semmelweis Egyetem professzora segítette tapasztalatával az intervenció során.

A beavatkozás után a mitrális billentyű súlyos fokú elégtelensége megszűnik, így a beteg ezt követően jobban terhelhető lesz, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő fenyegetése nagymértékben csökken. Hasonló beavatkozást korábban Magyarországon mindössze három helyen - a Semmelweis Egyetem, a Gottsegen György Országos Kardiológiai és Vaszkuláris Központban és a Debreceni Egyetemen - végeztek.

A technológia fejlődésével egyre több olyan szívbetegség katéteres módszerrel történő gyógyítására nyílik mód, amely miatt korábban nyitott szívműtétet kellett végezni. Az aortabillentyű szűkületének katéteres kezelése már a mindennapi rutin része az SZTE-en, míg a kéthegyű billentyűn végzett ilyen beavatkozások száma a közelmúltban kezdett növekedni világszinten. A katéteres technikák alkalmazása azonban nem minden betegnél és szívbetegség esetén lehetséges, annak kiválasztása jelentős tapasztalatot igénylő, orvosi feladat - magyarázta Varga Albert, az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Elképesztő mennyiségű mikroműanyag kerül be a szervezetünkbe egy tanulmány szerint
Érdemes átállni a csapvíz fogyasztására. Már ezzel felére csökkenthető a folyadékkal a bevitt mikroműanyagok mennyisége.

Link másolása

Csaknem évi 100 ezer mikroműanyag részecskét fogyasztanak el azok, akik napi másfél liter palackozott vizet isznak, írja a Futurism. A Bécsi Orvostudományi Egyetem tanulmányából az is kiderül, hogy élethelytől függően a csapvíz fogyasztásával mindez a felére csökkenthető.

Ezek a mikroműanyagok nem egyforma méretűek. Akad köztük szabad szemmel láthatatlan, 0,001 milliméter nagyságú, de olyan is, melynek átmérője eléri az 5 millimétert.

A mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még elég kevés információval rendelkezik az orvostudomány. Feltételezések szerint a krónikus betegségekben szenvedőknek nagyobb kockázatot jelet a fogyasztásuk, mint akiknek egészséges a bélrendszere.

A bécsi kutatók szerint a műanyagok fogyasztását muszáj lenne kordában tartani, de ez egy elég bonyolult feladatnak tűnik. A szerzők szerint aggodalomra ad okot, hogy még azt sem lehet pontosan tudni, honnan származik a szervezetbe jutó műanyagok többsége. Kérdéses továbbá, hogy ezek mennyi idő alatt ürülnek ki, ahogy az is, hogy képesek vagyunk-e részben vagy egészben a megemésztésükre.

Az osztrák tudósok úgy vélik, minél gyorsabban el kell kezdeni a mikroműanyagok szervezetre gyakorolt hatásainak tanulmányozását, mert az elfogyasztott mennyiség hihetetlen tempóban emelkedik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: