Három megfontolandó tanács a Rákellenes világnapon
> Fontos, hogy bár a téma érthetően senkinek nem könnyű, mégis foglalkozzunk vele, mert a téma negligálása később nagyon megkérheti az árát.
A rákra, mármint a súlyos betegségre, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint mondjuk egy földrengésre, vagy légi katasztrófára. Tudjuk, hogy előfordul ilyen, akad is belőle sok – valahol távol tőlünk, biztonságos távolságban.
Rendben, nem a mi házunk dőlt össze, nem velünk zuhant le a repülő. Most még. De sajnos megtörténhet. Velünk is előfordulhat, hogy egyszer csak a semmiből egy olyan diagnózist tolnak az arcunkba, amire legrosszabb álmainkban sem számítottunk. Magyarországon élve a statisztika szerint ennek még nagyobb az esélye, mint az EU más országaiban:
Hogy árnyaljuk a képet, ez még messze nem is az összes daganatos beteg száma, mert szerencsére ma már a rák nagyon sok fajtája jól gyógyítható.
A Rákellenes világnapon adódik a kérdés: mit tehetünk a rák ellen? Tehetünk-e egyáltalán bármit?
Ne dugjuk homokba a fejünket!
Ahogy fentebb a katasztrófás hasonlatok érzékeltették, a daganatos betegségekről úgy nagy általánosságban nem akarunk tudomást venni. Elegendőnek érezzük azt tudni, hogy léteznek. De már azt is rossz hallgatni, ha a szomszéd esetleg elmeséli, hogy is zajlik az anyósa kemoterápiás kezelése. Persze, persze, a daganatos kisgyerekeknek küldjük az adományt, lájkoljuk Szentesi Éva posztjait, de
Meg kell értenünk: a daganatos betegségek a nagy számok törvénye alapján életünk során közvetve vagy közvetlenül minket is érinteni fognak. A „nem tudás” nem mentesít a következmények alól. Vagyis ugyanúgy kicsinálnak minket a daganatok, ha próbálunk nem tudomást venni róluk, mintha igen. Akkor már jobb felkészültnek lenni, kisebb a riadalom, elkerülhető a pánik, megelőzhetők a rossz döntések, akár egy hozzátartozónkról van szó, akár rólunk.
Járjunk szűrővizsgálatokra!
Amikor az AVON alig másfél éve amellett kampányolt, hogy a nők rendszeresen vizsgálják meg melleiket, hogy időben felfedezhessenek egy esetleges emlőrákot, kiderült, hogy életkortól függetlenül nagyon sokan épp azért nem teszik magukévá az önvizsgálatot, mert mi van, ha találnak valamit. Pedig sokkal riasztóbb ez a kérdés: Mi van, ha van ott valami, de nem vesszük észre hónapokig, mert nem mertünk gondolni se rá? Nos, akkor az van, hogy eljuthatunk a betegség egy olyan stádiumába, ami már nehezebben gyógyítható. Ezért a korai felismerés rendkívül fontos. Nemcsak a mellrák esetében, mindenféle daganattípusról elmondható ez.
Vannak ingyenesen elérhető szűrővizsgálatok, és van néhány olyan is, amiért egyelőre extra le kell szurkolni némi pénzt, ha biztosra akarunk menni, de nincs olyan komoly okunk, hogy máris szakorvosi beutalóval küldjenek a kórházba.
Gondoljuk át, mi az, amin változtatni tudunk – és tegyük meg!
Dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stressz – a leggyakoribb okok, amelyek szóba jöhetnek mint daganatos betegségekre hajlamosító tényezők. Ugye, hogy semmi új nincs benne? Ezt már betéve tudjuk. Meg azt is sejtjük, hogy egyszerűen képtelenség szuperegészségesen élni. Ami azonban biztosan megugorható: legalább egy területen valamit változtatni.
Valami csak megoldható. És ha teljesül a kitűzött a cél, az talán erőt ad nekünk ahhoz, hogy még valamin változtassunk. Vagy csak rájövünk, hogy van jelentősége annak, ha figyelünk magunkra. Az egészségünkre. Mert belőlünk csak egy van.
A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.
A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:
A top négy betegszám emelkedés a következő volt:
A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.
Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.
2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.
Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.
Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.
A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.
Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.
Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.
Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.
„A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”
A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.
Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.
Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.
A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.
A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.
Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.
Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.