Ki ne szeretne lustálkodni, heverészni, jókat aludni egy különleges helyen? Az I ♥ ALVÁS oldalunkról válogattunk pár érdekes alvó, álmodozó helyet. Ti melyiket választanátok?

Ha tetszik az összeállítás, nyomj egy lájkot! :)

A brit nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) az omikron koronavírus variáns öt olyan tünetére hívja fel a figyelmet honlapján, melyek egyértelműen megkülönböztetik a Covid-19 eddigi mutációtól, szúrta ki a Mirror.

Az orvosok és epidemiológusok szerint a már Magyarországon is azonosított omikron-változat tünetei eltérnek az eddig ismertektől. Az NHS honlapján azt kérik, hogy aki a koronavírus három tipikus tünetét észleli, mielőbb forduljon orvoshoz és kérje a tesztelést. A három hagyományosnak tekintett szimptóma a magas láz, a folyamatos köhögés és a szaglás vagy ízérzékelés elvesztése, megváltozása.

Ezzel szemben teljesen mást tapasztalnak a világszerte egyre gyorsabban terjedő omikron esetében a fertőzöttek. A honlap öt eltérő tünetet sorol fel, melyek arra utalhatnak, hogy az Afrika déli részéből indult variánst kaptuk el.

Ezek sorrendben:

A Covid-19 omikron variánsát először a Dél-afrikai Köztársaságban azonosították. Dr. Angelique Coetzee magánklinikáján novemberben egyre több koronavírusteszt lett pozitív olyan betegek esetében, akik az addig ismertektől eltérő tünetekkel fordultak orvoshoz. Ekkor kezdett gyanakodni a Dél-afrikai Orvosi Szövetség elnöke, hogy új mutáció alakulhatott ki.

Coetzee már akkor megjelölt az éjjeli izzadás kivételével négy tünetet, melyet most az NHS is felvett figyelmeztető listájára. Az extrém izzadást, melynek során a fertőzött pizsamája és ágyneműje csurom vizes lesz az éjszaka folyamán, egy másik afrikai orvos jelentette először.

Az Egyesült Királyságban tegnap 54 661 új koronavírus-fertőzöttet jelentettek, míg a világjárvánnyal összefüggésben 38 ember halt meg. A brit kormány az omikron variáns egyre gyorsabb terjedése miatt hamarosan újabb korlátozások bevezetésére kényszerülhet.

Már 18 hónapos korában láncdohányos volt egy indonéz kisfiú, akire alig lehet ráismerni, mióta letette a cigarettát, írja a Mirror. Ardi Rizal néhány éve napi 40 cigit szívott el, és ha nem tudott rágyújtani, szó szerint a falba verte a fejét kínjában.

A duci kisfiú még 2010-ben került a címlapokra azzal, hogy kétéves korában egyik cigarettáról gyújtott a másikra. Azóta Ardi már megszabadult a káros szenvedélytől, a korábban előszeretettel fogyasztott egészségtelen ételeket pedig zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendre cserélte, így a súlyfeleslegtől is megszabadult. A kisfiú még 2017-ben számolt be a CNN-nek a leszokás nehézségeiről:

- panaszkodott az új életet kezdő gyerek. Hozzátette: a nehéz időszak után azonban boldog, hogy abbahagyta a cigizést, ráadásul sokkal frissebbnek is érzi magát.

Az indonéz kisfiú akkor szokott rá a dohányzásra, amikor 18 hónapos korában az apja először adott cigarettát a kezébe. Egy idő után a gyerek anyja kért segítséget egy kórházban, mert a kisfiú teljesen nikotinfüggő lett, és ha nem kapta meg a szükséges adagját, kárt okozott saját magában. Ezért inkább egy idő után nem is próbálták otthon leszoktatni a káros szenvedélyről.

Az immunsérülteknek nem a harmadik oltás a megerősítő oltásuk, náluk három oltás az alapimmunizálás, és a negyediktől kezdődik a – magyarul is angol szóval használt – booster.

Bár manapság mindenki felváltva használja a harmadik oltás kifejezést a megerősítővel, Rusvai Miklós virológus azt mondja, a kettő nem ugyanaz.

„Az alap immunizálás egy, kettő vagy három oltásból áll. Janssennél egy, ott a második már booster. Míg a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik, az Astra, a Sinopharm két oltásból. Itt a harmadikat nevezzük boosternek” - mondja.

Az immunsérültekhez tartoznak: 

• a szervtranszplantáltak

• akiknek két éven belül volt csontvelő-transzplantációjuk,

• a biológiai terápiás kezelés alatt állók,

• egyéb immunsérülést okozó kezelést kapnak,

• kemoterápia idején vannak.

Ezek a páciensek az első védőoltástól függően huszonegy vagy huszonnyolc nap múlva kapják a második oltást.

A harmadik alapoltásukat már akár 28 napra is kaphatják, vagy várhatnak kétszer ennyi időt és ezek után jön az emlékeztető oltás a mostani szabályok szerint hat hónap múlva, de Rusvai Miklós szerint várhatóan ez hamarosan 3-4 hónapra csökkenhet.

Duda Ernő virológus azt mondja, hogy akik immunszupresszív terápiát kapnak (szteroidot, metotrexátot, Rituxánt stb.), például a szervátültetetteknél, a B sejtes leukémiásoknál vagy kemoterápiát kapó betegeknél a védőoltás kevésbé vagy egyáltalán nem működik. Ezért kell náluk más oltási sor.

– magyarázza Duda Ernő.

Szerinte az immunhiányosoknál van a legnagyobb jelentősége az ellenanyag-szint vizsgálatnak. Ennek alapján döntheti el az orvos, elég jó védettség alakult-e ki, vagy további oltásokra, esetleg passzív immunizációra lesz szükség.

Dr. Mike Andrea, a tatabányai Szent Borbála Kórház neurológus főorvosa a sclerosis multiplexes betegek kapcsán beszélt az új oltási sorról az SM-betegek alapítványának oldalán. Elmondta, hogy időpontkéréssel a hazai szabályozás alapján nem lehet korábban kérni a következő vakcinát, de a súlyos betegeket kezelő orvosoknak illetve az oltópontokon dolgozó orvosoknak tudniuk kell arról, hogy van lehetőség indokolt esetben nem az alapszabályozás szerint oltani.

Duda Ernő elmondta azt is, mi a helyzet azokkal, akiknél nem hat a vakcina.

Ezek „passzív immunizálásra” használhatók, megelőzésre, de akár fertőzést követő kezelésre is alkalmasak. Infúzió formájában jutnak a szervezetbe és néhány hónapig tökéletes védelmet biztosíthatnak. A Xe­vu­dy (So­tro­vi­mab) használatát a hónap közepén hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.

A virológus azt javasolja, az immunsérültek úgy menjenek oltópontra, hogy legyen náluk papír a gondozó orvosuktól az ő javaslatával. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vírushordozástól, vírusátadástól nem védenek az oltások, így az oltottaknak is kell maszkot hordaniuk.

Átlagosan egy nappal hosszabbodhat meg a menstruációs ciklusa azoknak a nőknek, akik két menzesz között kapnak egy dózis koronavírus elleni oltást - derül ki az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet tanulmányából.

A kutatásban 3959 nő adatait elemezték, közülük 2403-an voltak beoltva, többségük a Pfizer vagy a Moderna vakcinájával. Megfigyeléseik szerint az első oltás átlagosan 0,71 nappal, a második pedig 0,91 nappal hosszabbította meg a ciklust. Vagyis mindkét oltás utáni ciklusuk alig egy nappal tartott tovább, a vérzéses napok száma viszont nem változott.

Az Obstetrics & Gynecology folyóiratban megjelent tanulmány szerzői megjegyezték, hogy a menstruációs ciklusok egyébként is változnak kis mértékben hónapról hónapra, a vakcina okozta növekedés pedig még bőven a normál tartományon belül van (8 napnál kevesebb). Ahhoz további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, az oltás hogyan befolyásolhatja a menstruáció egyéb jellemzőit, például a tüneteket (fájdalom, hangulatváltozások, stb. és a vérzés jellemzőit (beleértve az erősségét).

Diana W. Bianchi, a NIH Eunice Kennedy Shriver Nemzeti Gyermekegészségügyi és Humánfejlesztési Intézetének igazgatója szerint azért is fontosak a tanulmány eredményei, mert ezek kínálnak először lehetőséget arra, hogy a szakemberek tanácsot adhassanak a nőknek abban, mire számíthatnak a koronavírus elleni oltás menstruációra gyakorolt hatásával kapcsolatban.