A rendszertelen menstruációs ciklusok összefügghetnek a korai halállal
Menstruációs ciklusának hossza és minősége alapvető fontosságú mutatója lehet egy nő általános egészségi állapotának – erre figyelmeztet az a kutatás, amely 80 ezer egészséges amerikai ápolónő 24 éven át tartó tanulmányozásán alapult.
Első ízben találtak például valóságos bizonyítékot a havi ciklus és a korai halálozás között.
Az 1989-ben kezdődött kutatás szerint azoknak, akiknek rendszertelen és hosszú ideig tartó a menstruációjuk kamaszként és felnőtt korukban, nagyobb esélyük van arra, hogy 70 éves koruk előtt meghalnak, mint azok, akiknek rövidebb és szabályosabb ciklusuk van. Ez az összefüggés különösen a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozások esetében erős, de megfigyelhető a rák okozta haláloknál is – idézte a Science Alert.
Kim Jones, a londoni King’s College kutató orvosa szerint e tanulmány nyomán nagyobb figyelem kíséri majd a rendszertelenül menstruációkat, nagyobb szerepet kap a téma a lányok nevelésében, és arra biztatja a nőket és orvosokat egyaránt, hogy egészségi állapotuk ellenőrzésekor vegyék figyelembe a havi ciklust is.
Jones mindazonáltal úgy látja, hogy még sok kutatásra van szükség e területen, hogy e tényező általános egészségügyi szerepét világosan lehessen látni.
A menstruációt nevezik a nők „ötödik életjelének” is a testhőmérséklet, a pulzus, a lélegzés a vérnyomás után, és a rendszertelen ciklusokat már korábban is összekapcsolták más egészségügyi problémákkal, a szexuális és termékenységi képességektől a csont- és szívbetegségekig és a rákig. Ez nem azt jelenti, hogy a szabálytalan menstruáció okozza ezeket a betegségeket, hanem inkább azt, hogy tükrözi az általános egészségi állapot gyengeségeit.
A kutatást e téren nehezíti, hogy kevés széles körű, megbízható adatbázis létezik a menstruációval kapcsolatban, és a legtöbb adat maguktól az érintettektől vagy a menstruációt nyomon követő applikációktól származik. A fent idézett kutatás e megvilágításban különösen fontos időbeli kiterjedése és a benne résztvevők magas száma miatt.
A kutatásban részt vevő, 25 és 42 év közötti ápolónőknek két évente küldtek kérdőíveket, hogy összegyűjtsék az életmódjukra, étkezésükre, orvosi kezeléseikre és mindenféle betegségeikre vonatkozó információkat. A felmérés kezdetekor arra kérték őket, hogy idézzék fel kamaszkori, 14 és 17 éves koruk közötti, valamint korai felnőttkori, 18 és 22 év közötti ciklusaikat.
Így jutottak el arra a következtetésre, hogy azoknál az idősebb nőknél, akiknek egy-egy ciklusa tovább tartott 40 napnál, gyakoribb volt a korai halál, mint azoknál, akiknek 26-31 napos volt. Ez különösen azoknál érvényesült, akik kamaszkorban vagy korai felnőtt éveikben menstruáltak rendszertelenül és azoknál, akik emellett még dohányoztak is. Mivel a dohányzásról ismert, hogy miként hat az ember szív- és érrendszeri egészségére, immunrendszerére és anyagcseréjére, és a rendszertelen menstruáció jelezhet e területeken egészségi problémákat.
Az eredmények hasonlók maradtak akkor is, amikor figyelembe vettek más befolyásoló tényezőt, mint az életkort, a testsúlyt, az életstílust és a családi egészségtörténetet.
A szerzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy e kölcsönhatásokat óvatosan kell kezelni a tesztek marginális statisztikai értéke miatt. Az sem mellékes, hogy a kísérletben csak azonos foglalkozású fehér nők vettek részt, ráadásul az ápolónői munka rendszertelen munkaidő-beosztással jár, aminek hosszú távú egészségügyi hatásai lehetnek, és megzavarhatja a menstruációs ciklusokat is.
Mint Jacqueline Maybin, az edinburgh-i egyetem kutató nőgyógyásza hangsúlyozta: a rendszertelen menstruáció nem diagnózis, hanem tünet.