EGÉSZSÉG

A nehezén túl vagyunk, de nem dőlhetünk hátra

A Béres felmérése szerint a legtöbben azt tanulták meg az elmúlt időszakból, hogy mindig figyelnünk kell a higiéniára és támogatni immunrendszerünket.

Link másolása

Beköszöntött a nyár, a járványhelyzettel kapcsolatos tapasztalatainkat lassan múlt időbe rakhatjuk, és akár a nyaralásra is koncentrálhatunk. De pont ugyanúgy, mint mondjuk tavaly nyáron? Aligha. Sok minden van, ami megváltozott azóta, például az is, hogy hogyan gondolkodunk az egészségmegőrzésről.

Folyamatosan kell figyelnünk a higiéniára és immunrendszerünk támogatására – ez a járványhelyzet egyik legfőbb tanulsága a Béres Gyógyszergyár megbízásából készült online felmérés szerint. A kérdőívre válaszolók kevésbé tartottak attól, hogy megfertőződhetnének a koronavírussal, immunrendszerüket pedig leginkább vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel erősítik.

A járványhelyzet sok új dolgot hozott életünkbe, de vajon mik azok, amelyek tartósan befolyásolják szokásainkat?

Változik-e az egészségmegőrzésről való gondolkodásunk? Egyáltalán mennyire gondoljuk úgy, hogy mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a betegségeket?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Béres Gyógyszergyár online felmérése. A több mint 1100 válasz összesítéséből kiderült, hogy alapvetően tisztában vagyunk azzal, az immunrendszerünk támogatása milyen fontos szereppel bír a betegségek megelőzésében, és minden 5. válaszoló számára ez a jelentőség a járványhelyzet után csak még inkább felértékelődött.

Lássuk, miről árulkodnak a számok!

A megkérdezettek nem tartanak különösebben attól, hogy valamikor is megfertőződhetnek az új típusú koronavírussal – egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 3,6-es értékben jelölték meg a megfertőződés valószínűségét. A válaszolók több mint egynegyede (26,51%) egyenesen az 1-es értéket jelölte meg, azaz egyáltalán nem tart attól, hogy megfertőződhetne.

Talán azért is gondolják úgy a legtöbben, hogy őket nem veszélyezteti a koronavírus, mert igyekeztek betartani a legtöbb ajánlott óvintézkedést.

A válaszolók háromnegyede (75,62%) a legfontosabbnak a maszk viselését jelölte meg, közel ilyen arányban (74,03%) választották a gyakori kézmosást, míg 65,05% úgy vélte, hogy az immunrendszerének támogatásával is veszi fel a harcot a vírusok ellen.

A kézfertőtlenítő használata (64,24%), a lakásban lévő felületek fertőtlenítése (38,56%), vagy a vásárláshoz gumikesztyű viselése (28%) csak ezután következett a sorban. Az 55 év felettiek jóval nagyobb arányban (84,22%) jelölték meg a maszkviselést, mint az átlag.

Vitaminokkal, nyomelemekkel is erősítjük immunrendszerünket

A kérdőív arra is kíváncsi volt, hogy mennyire van fontos szerepe az immunrendszer támogatásának, ha a betegségek megelőzéséről van szó. A válaszolók elég egységesen kulcsfontosságúnak érzik az immunrendszer támogatását, mivel egy 1-től 10-ig terjedő skálán 8,7-es értékben jelölték meg fontosságát.

És hogy ki mit tesz azért, hogy az immunrendszere egészségesen tartsa?

A leggyakoribb válaszként a vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok fogyasztását (67,99%) jelölték meg a megkérdezettek. A második helyre került a napi 7-8 óra alvás (58,99%), míg a harmadik helyen az egészséges étkezést (51,23%) említették legtöbben, mint immunrendszert támogató rendszeres szokást.

Érdekesség, hogy minden 10. válaszoló relaxál vagy meditál az egészségmegőrzés érdekében, ez az arány a 26-55 év közöttieknél még nagyobb, 14,83%-os. Ugyanígy a rendszeres sport is inkább a fiatalabbak szokásai közé épült be: a 26-55 év közöttiek 31,46%-a, a 26 év alattiak 47,56%-a sportol rendszeresen az egészsége érdekében.

Bár a válaszolók háromnegyede úgy gondolja, hogy járványhelyzet előtt is kellően fontos volt számára az immunrendszerének erősítése, 20%-uk sokkal komolyabban veszi ezt a kérdést, mint korábban.

Nem sajnáljuk a pénzt, ha az egészségünkről van szó

Aki használ valamilyen készítményt az immunerősítéshez, az elsősorban az összetevők alapján (54,42%) dönti el, mit vásároljon. Második legfontosabb szempont, hogy már van jó tapasztalat a készítményről, bevált – 48,72% választ ez alapján. Míg a válaszolók több mint egyharmadának (34,89%) a megbízható gyártó fontos.

A fogyasztók nem tűnnek árérzékenynek, ha az egészségükről van szó: csak 29% dönt az ár alapján készítmények vásárlásakor, a megkérdezettek 16,22%-a pedig havi 5000 Ft-nál is többet költ immunerősítő készítményekre.

Fontos dolgokat tanított meg nekünk a járványhelyzet

Legfőbb tanulsága az elmúlt időszaknak, hogy a higiéniára folyamatosan figyelnünk kell – így vélekedik a válaszolók 68,93%-a. De legalább ilyen lényegesnek tartják azt is, hogy az immunrendszerünk támogatásáról nem szabad megfeledkeznünk (64,79%). A válaszolók fele (52,64%) azt is tanulságként említette, hogy bármikor jöhet egy vírus, ami felforgatja életünket.

Mit mond a szakember?

„Lezajlott a koronavírus-járvány első szakasza, a korlátozó intézkedések lazultak. Hátra dőlni nem szabad, a járványnak sajnos nincs vége, a fertőzés szigetszerűen még felütheti a fejét. Vírusjárvány idején különösen fontos mindent megtenni azért, hogy a szervezetünk védelmét ellátó immunrendszer felvértezve tudja felvenni a harcot a kórokozókkal. Az immunrendszer „karbantartásához”, támogatásához folyamatosan és tudatosan, nyáron is biztosítani kell a megfelelő nyomelem- és ásványianyag-bevitelt, mert bizonyos nyomelemeknek és ásványi anyagoknak nélkülözhetetlen szerepe van ebben” - hangsúlyozza dr. Kónya Csaba, a Béres Gyógyszergyár orvosigazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Drámaian megugrott a betegek száma Magyarországon
3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

Link másolása

A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

    2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

    A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

  • az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

    A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

    Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

    A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

    Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

    2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

    Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint
    Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.
    Fotó: Unsplash - szmo.hu
    2023. május 11.


    Link másolása

    Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

    Ez azt jelenti, hogy miközben ezek az emberek a Covid miatt kerültek kórházba, a gépi lélegeztetés következtében kialakult fertőzés miatt nagyobb valószínűséggel haláloztak el, amennyiben a bakteriális probléma nem reagált a kezelési módokra.

    A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

    Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Érdemes átszokni az ülve pisilésre a férfiaknak: szakértők szerint egészségesebb és hatékonyabb
    Az idő előrehaladtával az ülve pisilés jót tesz a prosztatának, ráadásul alaposabban kiürül a húgyhólyag is.

    Link másolása

    Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.

    Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.

    „A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”

    A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.

    Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.

    Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Napi két csésze tea segíthet megvédeni az egyik legfontosabb szervünket az öregedéstől
    Egy új tanulmány szerint a teában található flavonoidok karban tartják az agyat és a memóriát.

    Link másolása

    Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.

    A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.

    A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.

    Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.

    Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.

    Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk