EGER

Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából

Tényleg 200 ezer török ostromolta a várat? Miért nem a város őrzi Pyrker János László érsek értékes gyűjteményét? De az is kiderül, milyen elismerést kapott Eger a műemlékei védelméért.

Link másolása

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Szeretlek Magyarország Hírlevél
Felíratkozás
Semmilyen személyes adatodat nem osztjuk meg harmadik féllel.
Címlapról ajánljuk


EGER
Újdonság: Izgalmas kalandokkal vár a demjéni via ferrata 11 vasalt útvonala
A kivételes helyi adottságoknak köszönhetően Magyarországon elsőként Demjénben készült „F” nehézségű via ferrata pálya a régi elhagyott riolittufa kőfejtőjében.

Link másolása

Eger közelében, Demjénben új turisztikai attrakcióval várják a tavaszt. 2021 nyarán készült el a település keleti erdős részén, a Bányabérc-kőbányában, a régi érseki kőbányák szikláin a 11 vasalt útvonal.

Az extrém természetjárók a kezdőtől a profi szintig („A-F” pálya jelzésekkel) tehetik próbára ügyességüket és bátorságukat. A kivételes helyi adottságoknak köszönhetően Magyarországon elsőként Demjénben készült „F” nehézségű via ferrata pálya.

Márciusban kölcsönző is nyílik a pályák mellett, ahol a kezdő mászók védőeszközöket bérelhetnek, illetve túravezetést kérhetnek.

A pályákat a régi elhagyott riolittufa kőfejtőjében alakították ki. A bányáról az 1700-as évek elején történik először említés, alkotó kőzete miocén kori vulkáni eredetű riolittufa. Tulajdonosa az egri érsekség volt. Az itt bányászott kő igen jól faragható és ellenálló. A kitermelt követ útépítéshez, hídépítéshez, kútfalazatokhoz, sírkereszteknek, lépcsőnek, fedkőnek, oszlopokhoz használták és szobrászati felhasználásra is alkalmas kőként ismerték. A bánya kb. 80 éve nem működik.

A bánya előnye, hogy nem robbantással, hanem hasítással, repesztéssel történt a kőfejtés, tehát nincs szétrepedezve. Ezáltal a sima felületek alkalmasak voltak rá, hogy látványos és jól használható vasalt útrendszert építsenek ki rajta. Ennek köszönhető, hogy a terület már több éve a sziklamászók kedvence.

A kőfejtő 33 méter magas, függőleges vagy áthajló falfelület. A vasalt út rendszere úgy épül fel, hogy a sziklában 20 cm-től akár 1 méter mélységig műgyantával ragasztott tartóvasak találhatók, melyekhez bilincsekkel van a 16 mm átmérőjű, minősített acélsodronykötél hozzákötve. Ez adja az vázát, illetve az alapvonalát a via ferrata útvonalnak, melyre karabinerekkel tudnak rákapcsolódni a felhasználók. Az előrehaladást szintén a falba beépített lépővasak segítik, melyek kb. fél méter mélységig vannak a kőbe ragasztva.

Összesen 375 méter mászóút készült el a területen.

A terület a falu központjából keleti irányban a Bányaélen keresztül, egy hangulatos tanösvény

sétával érhető el. GPS koordinátái: 47.8327,20.338257. A via ferrata előtti Bánya-udvarban pihenőpadok, asztalok tűzrakóhelyek épületek néhány éve. A parkolás a faluban megoldható.

Bővebb információk ITT

Jelenleg Magyarországon 7 db via ferrata helyszín található:

A via ferrata kipróbálásához nem kell semmilyen engedély. A kötelező felszerelések és megfelelő kalandvágy és a via ferratázáshoz szükséges tudás és tapasztalat birtokában, illetve túravezető segítségével bárki használatba tudja venni.

A pályák használatához kötelező a szabványos egyéni védőfelszerelések viselése (beülő heveder, energiaelnyelő kantár, hegymászó sisak; Ajánlott: védőkesztyű, jól tapadó cipő).

Kezdők és bizonytalanok számára kötelező a képzett túravezetővel teljesíteni az útvonalat. A túravezető amellett, hogy biztonságban végigvezeti a résztvevőket az egyes szakaszokon, szükség esetén egy esetleges mentésben is hatékonyan részt tud venni. A túravezetést képzésben részt vett túravezetők látják el.

A vasalt utak mászása nem veszélytelen sport. A biztonsági szabályok betartása mellett is esetenként előfordulhat, hogy valakit sérülés ér, esetleg rosszul méri fel a képességeit és menet közben elfogy az ereje vagy pánikba esik. A via ferrata pályák használói nem állnak az üzemeltető felügyelete alatt, így az esetleges mentésről nekik és a helyszínen lévő társaiknak kell gondoskodniuk. Segítséget 112-es segélyhívó számon kérhetnek. Éppen ezért kiemelten javasoljuk, hogy az önálló mászók ne egyedül, hanem társakkal vagy kísérőkkel érkezzenek.

A vezetett túrák esetén a mentést a túravezető koordinálja, amely során vagy ő maga menti le a bajba jutott résztvevőt vagy intézkedik a speciális mentők kihívásáról és fogadásáról (112).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Szeretlek Magyarország Hírlevél
Felíratkozás
Semmilyen személyes adatodat nem osztjuk meg harmadik féllel.
EGER
Pocsolyaképek Egerből: a természet és a fotós játéka látványos eredményt produkált
Az eső utáni utcák, a patak vagy a tó víztükre mind-mind megannyi tükör, amibe érdemes belenézni.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2022. január 21.


Link másolása

A tükröződés mindig hálás téma egy fotósnak. Hát még ha olyan szép városban játszhat el a fura, feje tetejére állított világgal, mint Eger. A belváros, a park, a régi házak remek témát adnak. Az eső utáni utcák, a patak vagy a tó víztükre mind-mind megannyi tükör, amibe érdemes belenézni. Kukkantsatok bele ti is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Szeretlek Magyarország Hírlevél
Felíratkozás
Semmilyen személyes adatodat nem osztjuk meg harmadik féllel.

EGER
Fotók: Ilyen mesésen szép a Mátra tavasszal
Ezernyi arca van a hegynek, az erdőnek és a mezőknek ilyenkor. Hol sejtelmes, hol káprázatos. Tartsatok velünk egy virtuális sétára!
Fotók: Demecs Norbi - szmo.hu
2023. május 02.


Link másolása

Megannyi meglepetést tartogat a Mátra az arra járóknak. Hol mesebeli párába burkolja magát, hol ragyogó fényekkel világít a lombokon át, hol ezernyi színes virággal pompázik, hol esőcseppekről veri vissza a napsugarakat. A természet kedvelőit elkápráztatja, a kirándulókat elkényezteti, a fotózás szerelmeseinek pedig számtalan témát kínál. Végre itt a jó idő, érdemes felfedezni ezt a tájat, vagy újra átélni a korábbi élményeket. Kedvcsinálónak íme pár fotó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Szeretlek Magyarország Hírlevél
Felíratkozás
Semmilyen személyes adatodat nem osztjuk meg harmadik féllel.

EGER
Kékestető télen: hol szikrázó, hol sejtelmes, hol meglepő
Ha szereted a téli tájat, ha szívesen szívnád be a friss hegyi levegőt, és ha kalandra is kapható vagy, akkor irány az ország teteje.
Fotók: Demecs Norbi - szmo.hu
2021. december 17.


Link másolása

Sejtelmes ködbe burkolt erdő, szikrázó napsütésben szikrázó havas táj, szélfútta formák, és egy bagoly, ami érdeklődve figyeli a fotóst. Mindez pedig az ország tetején, a Kékesen.

Ilyen volt az első igazi télies, havas pár nap. Ha te is szeretnél hasonló élményeket begyűjteni, akkor irány a hegy, és keresd meg Demecs Norbi túráinak egyikét.

A hétvégén például fáklyás túrán vehetnek részt a kalandvágyók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Szeretlek Magyarország Hírlevél
Felíratkozás
Semmilyen személyes adatodat nem osztjuk meg harmadik féllel.