?> /eger/tiz-teny-az-egri-var-ostromarol/ Tíz tény az egri vár ostromáról | szmo.hu
hirdetés

EGER

Tíz tény az egri vár ostromáról

Miért nem kaptak erősítést a védők? Tényleg 150 ezer fős volt a török sereg? Mi lett Dobó Istvánnal a győzelem után?

Link másolása

hirdetés

A Honvédelem.hu szubjektív tízes listáján ezúttal olyan tények szerepelnek az egri vár ostromáról, amelyeket nem biztos, hogy tanítottak nektek a történelemórákon.1

1.) Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán

I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó „állomása” Eger tudta kivédeni az ostromot.4

2.) Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött

Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt. A török sikerekből annyit azért profitálhattak Dobóék, hogy a harcokban elfáradt ostromlók érkeztek az egri vár alá.

hirdetés
3

3.) Szokatlanul későn kezdődött az ostrom

A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali pasa és Ahmed budai pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akiknek nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak.4

4.) Le akarták rombolni a várfalat a törökök, hogy könnyebb dolguk legyen a támadásnál

A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel látott neki az ostromnak. Nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. A hadvezérek azonban nem számoltak azzal, hogy az erőd egy népvándorlás-kori várra épült, így falai szilárdabbnak bizonyultak a vártnál. Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal.5

5.) Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak

Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak.6

6.) Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk

Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról.7

7.) Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék

Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket.8

8.) A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg

Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna. Később megpróbálkozott felmentő sereg küldésével is, de ismét lassú volt a szervezés, emellett a nem kielégítő logisztika, és a katonák között dúló pestisjárvány miatt vége lett az ostromnak, mielőtt odaértek volna.9

9.) Az egri győzelem után Dobó István nagyot lépett előre

Eger sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának. Az egri vár kapitányi címét korábbi segítője, Bornemissza Gergely örökölte meg, aki szintén kitüntette magát a vár védelme során. Az ő parancsnoksága idején kezdődött meg a vár helyreállítása, amely a hatvanas években ért csak véget. A várat évtizedekkel később ismét ostrom alá vették a törökök, és annak ellenére, hogy ekkor már modernebb volt a védelmi rendszer, és a védők is lényegesen többen voltak, három hét alatt el is foglalták.10

10.) Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre

Bár akkoriban nem volt még a maihoz hasonló média és hírek sem terjedtek olyan gyorsan, mint manapság, a korabeli Európában hamar híre ment az egri diadalnak. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGER

Sokan megbotránkoztak Vicuska és Gergő új szobrán Egerben

A közvélekedés szerint a pucér gyerekeket ábrázoló alkotás túl kihívó lett, és bizonyos testrészek arányait sem sikerült jól eltalálni.

Link másolása

hirdetés

Vicuska és Gergő ruhátlanul a patakban fürdenek - az általános iskolát kijárt emberek közül alig van Magyarországon, aki ne tudná, hogy ez a jelenet Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből való. Adta magát, hogy a regény szobrot kapjon a történet fő helyszínét adó Eger városában. Az alkotó a fent említett emlékezetes jelenetet formázta meg bronzszobrában, ám sokaknak nem tetszik az alkotás.

A köztéri szobrot egyébként a Dobó tértől nem messze, a Végvári vitézek terén állították fel. Eredetileg a patak partján szerették volna, de arra nem kaptak engedélyt. Alapvetően civil kezdeményezésről van szó, Szanyi Péter közadakozásból készítette el a művet, amire mintegy tízmillió forint jött össze.

Ahogy a helyi, Egri ügyek című lap is írja, a szobrot ért egyik kritika az volt, hogy miért ábrázolták feketének a két gyerekszereplőt, de ez betudható az anyagválasztásnak: egy bronzból készült alkotás nem tud fehér lenni.

Ugyanakkor sokan megszólták a meztelen Gergő testének ábrázolását is, különös tekintettel heréire, ami egyes vélemények szerint túl hangsúlyos lett.

A kommentelők körében népszerű visszatérő toposz a tavaly pedofília vádjával elítélt Kaleta Gábor felemlegetése, mondván: a szoborkompozíció feltehetőleg a hasonló beállítottságú embereket vonzhatja a városba.

A helyi újság képei között további szögből lehet megtekinteni az ominózus alkotást.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
EGER

A statikus nem látott omlásveszélyt az egri vár leomlott támfalánál

Pedig a bástya falán már hónapokkal ezelőtt is láttak repedéseket.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy leomlott az Egri Vár egyik bástyájának támfala körülbelül 20 méteres szakaszon szerdán reggel.

A város polgármestere, Mirkóczki Ádám az RTL Híradónak azt mondta:

már hónapokkal ezelőtt láttak repedéseket a bástya falán, de a korábbi felújítást végző statikus decemberben szakvéleményben közölte, hogy nincs omlásveszély.

A kőfal és föld olyan erővel zúdult le, hogy a szemben lévő várrész tetejét is megrongálta. A helyszínt azonnal lezárták és megkezdték a károk felmérését. Az elsődleges adatok szerint az elmúlt hetekben hullott csapadék és a nagy hideg okozta fagyás miatt omolhatott le a fal.

Az RTL Híradójának teljes riportja:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
EGER

Leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala egy 20 méteres szakaszon

Az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Link másolása

hirdetés

Szerda délelőtt 9 óra előtt, kb. 20 méteres szakaszon leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala - közölte Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere a Facebookon.

A helyszínt azonnal lezárták, már elkezdték felmérni a károkat. Statikusok, kivitelezők, tervezők, szakemberek dolgoznak a megoldáson. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A polgármester közlése szerint

az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Mirkóczki azt ígérte, a városvezetés mindent megtesz, hogy Eger legnagyobb történelmi értékét mielőbb helyreállítsák és a további károktól megmentsék.

Néhány fotót is mutatott a leomlott támfalról:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
EGER

Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából

Tényleg 200 ezer török ostromolta a várat? Miért nem a város őrzi Pyrker János László érsek értékes gyűjteményét? De az is kiderül, milyen elismerést kapott Eger a műemlékei védelméért.

Link másolása

hirdetés

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

hirdetés

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk