EGER

Tíz tény az egri vár ostromáról

Miért nem kaptak erősítést a védők? Tényleg 150 ezer fős volt a török sereg? Mi lett Dobó Istvánnal a győzelem után?

Link másolása

A Honvédelem.hu szubjektív tízes listáján ezúttal olyan tények szerepelnek az egri vár ostromáról, amelyeket nem biztos, hogy tanítottak nektek a történelemórákon.1

1.) Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán

I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó „állomása” Eger tudta kivédeni az ostromot.4

2.) Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött

Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt. A török sikerekből annyit azért profitálhattak Dobóék, hogy a harcokban elfáradt ostromlók érkeztek az egri vár alá.3

3.) Szokatlanul későn kezdődött az ostrom

A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali pasa és Ahmed budai pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akiknek nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak.4

4.) Le akarták rombolni a várfalat a törökök, hogy könnyebb dolguk legyen a támadásnál

A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel látott neki az ostromnak. Nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. A hadvezérek azonban nem számoltak azzal, hogy az erőd egy népvándorlás-kori várra épült, így falai szilárdabbnak bizonyultak a vártnál. Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal.5

5.) Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak

Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak.6

6.) Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk

Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról.7

7.) Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék

Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket.8

8.) A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg

Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna. Később megpróbálkozott felmentő sereg küldésével is, de ismét lassú volt a szervezés, emellett a nem kielégítő logisztika, és a katonák között dúló pestisjárvány miatt vége lett az ostromnak, mielőtt odaértek volna.9

9.) Az egri győzelem után Dobó István nagyot lépett előre

Eger sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának. Az egri vár kapitányi címét korábbi segítője, Bornemissza Gergely örökölte meg, aki szintén kitüntette magát a vár védelme során. Az ő parancsnoksága idején kezdődött meg a vár helyreállítása, amely a hatvanas években ért csak véget. A várat évtizedekkel később ismét ostrom alá vették a törökök, és annak ellenére, hogy ekkor már modernebb volt a védelmi rendszer, és a védők is lényegesen többen voltak, három hét alatt el is foglalták.10

10.) Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre

Bár akkoriban nem volt még a maihoz hasonló média és hírek sem terjedtek olyan gyorsan, mint manapság, a korabeli Európában hamar híre ment az egri diadalnak. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


EGER
Noszvaj: Aki először jár itt, el sem tudja képzelni, hogy fér el ennyi minden egy faluban
A kiváló levegőjű község az Egri-Bükkalján bújik meg, számos szép és rendkívüli épülettel, remek ételekkel és finom borokkal.

Link másolása

Magyarország egyik legkülönlegesebb települése Noszvaj. A kiváló levegőjű község az Egri-Bükkalján bújik meg. Aki először jár itt, el sem tudja képzelni, hogy fér el ennyi minden egy faluban. A titok tán abban rejtőzik, hogy az itt élők imádják és ismerik is a lakhelyüket, és azon vannak, hogy ezt a szeretetet átadják a látogatóknak is.

Ezért is használták ki a covid-járvány bezártságának idejét, és egy új, jól áttekinthető honlapot hoztak létre, ahol a turisták minden fontos információt megtalálnak a látnivalóktól a szállásig, a gasztronómiától az aktív kikapcsolódásig.

A turizmus.noszvaj.hu kifejezetten a turisták keresési szokásaira épít és úgy tálalja a tartalmakat – mondta el Szabó Péter, polgármester. A megújítás nemcsak a designt, a látogatott tartalmak újraírását jelentette, hanem sok képpel és videóval is bővült a site. A legjelentősebb szolgáltatók listázásával könnyedén rátalálhatsz kedvenc éttermedre, lekvárosodra, vagy szálláshelyedre, annak elérhetőségeire.

Kedvcsinálónak pedig íme egy válogatás a látnivalókból:

1. Barlanglakások

A Farkaskő Művésztelep Noszvaj legizgalmasabb látványossága. Az egykori Betlehem utca, a Pocem régi barlanglakásaival ma a művészeti élet helyszíne.

Bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz róla:

2. De la Motte-kastély

A kastély 1774-1778 között épült a 25 hold kiterjedésű parkban, XVI. Lajos stílusában. A magyar barokk kastélyépítészet ékszerdoboza építészeti megoldásaiban igazi illuzionista. Az épületben új kastélytörténeti kiállítás látható. A vadregényes parkjában lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A télikert mellett sziklába vájt kápolna is volt.

3. Síkfőkút

Az „eredeti” Síkfőkút régóta kedvelt kirándulóhely. A Kánya-patak, a festői erdők, a tavak, a Szent Imre-forrás és a turistaház vonzó célpont ma is. Noszvaj üdülőövezete egy igazi „zöld paradicsom”, tavakkal, hatalmas fákkal, játszótérrel, büfével, étteremmel. A kutatások is igazolták, hogy ez a terület az ország egyik legtisztább levegőjű települése.

Innen induló túraútvonalak Noszvaj környékén:

Forrástúra a sárga T jelölésen

Síkfőkút - Novaji kunyhó - Várhegy - Attila kút - Síkfőkút

Síkfőkút - Imány-tető - Kerek domb - Patkó hegy - Síkfőkút

Síkfőkút - Attila forrás - Várkút

Kerékpártúra a szomolyai kaptárkövekhez

4. Noszvaji Gazdaház

A Gazdaház, a helyi tájház, a noszvaji közösségi élet lelke. Jeles napokon rendezvényeket tartanak családi programokkal, gasztro bemutatókkal, helyi termék és kézműves vásárokkal. A ház külső megjelenésében és belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyairól, és a benne lakó jómódú, földműves családok életéről.

5. Imány-tető

Ha páratlan kilátásban szeretnél gyönyörködni, akkor érdemes felmenni az Imány-tetőre, vagy ahogy régebben nevezték: Árpád-hegyre. A település központjában a 309 méter magas dombtető több irányból is megközelíthető. Fent áll a millecentenáriumi emlékmű az országzászlóval. A domboldal valóságos botanikai szentély, annyi szép vadvirág található itt, köztük több védett növényt is.

6. Magtár Értéktár

A Magtár Értéktár az 1780-as években magok tárolására épült fel. A feladatát még jóval a II. világháború után is ellátta. Szerepét tekintve a Magtár ma már étterem, vagy inkább fogadó, ahol az ételeket a legízletesebben és legegészségesebben készítik el. Ezen kívül néprajzi és ipar-, kultúrtörténeti üvegtár tekinthető meg az állandó kiállításon.

7. Pincesorok

Noszvaj az Egri Borvidék része. Középkori iratok említették már a kiváló vörös bort termő dűlőit. Jellegzetes borai a vörösek közül a Kékfrankos, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, a Merlot, a fehérek közül az Egri leányka, az Olaszrizling, a Chardonnay. Kedvelt és híres az Egri Bikavér, és az Egri Csillag. Érdemes megkóstolni a helyi rosékat is. A település pincesorai: Szomolyai- és Jókai úti, Kőporosi, Imányi, Emődi, Kis-Imányi és Mátyás-téri. A pincesorok szép sétaútvonalak is egyben.

8. Református templom

A falu első templomának megmaradt faragott kövei a bizonyítékai annak, hogy a 13. század első felében már állt egy kisebb méretű, egyhajós, román stílusú, feltehetően torony nélküli építmény. Később többször is bővítették, szépítették a templomot, ám végül 1928-ban lebontották és helyette egy újat építettek. Az elbontott templom festett fakazettáit a miskolci Herman Ottó múzeumba szállították, majd 1962-ben Egerbe kerültek, ahol restaurálták őket. Jelenleg a Dobó István Vármúzeumban tekinthetők meg. Ezek a fakazetták a történelmi Magyarország egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei. 2001-ben Gelsei Sándor munkájának köszönhetően másolatok készültek az eredeti kazettákról, melyek a noszvaji református templomban lettek kiállítva.

+ 2 tipp

A különleges szálláshelyek mellett kihagyhatatlan a helyi gasztronómia. Az éttermek, cukrászdák mellett sokan foglalkoznak házi finomságok készítésével. Lekvárokat, szörpöket, kolbászokat, gyógyfüves termékeket lehet kóstolni és persze vásárolni. Ezekről is bőséges tájékoztatás olvasható a noszvaji honlapon.

Az aktív pihenést keresőknek pedig jó szívvel ajánlják a Forrástúrát, a Meseutat, a Falusétát is. Hogy mi vár rád, ha nekivágsz a sétáknak, arról is találsz tudnivalókat az oldalon.

Bővebben ITT

A következő hetekben több érdekes rendezvény is lesz:

Márton-nap Noszvajon: November 13-án 10-16-ig a Patakparti Piactéren tartják a Márton-napi rendezvényt. Lesz gyerekprogram, kóstolhatsz finom libás ételeket, válogathatsz a vásári portékák között. Ízelítő a libás ételekből: libaraguleves, vasalt lángos libatepertővel, kelt sütemények, libazúzapörkölt házi tarhonyával, házi csalamádéval, lekváros bukta.

Noszvaji Értéktár helytörténeti előadássorozatot indít: szakértők, kutatók segítségével ismerheted meg a falu gazdag történelmét. Szó lesz „az illuzionista” De la Motte-kastélyról, a hagyományos mesterségekről Noszvajon, a református templom és kazettás famennyezete történetéről, és megismerheted a helyi jeles napokat és népszokásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGER
Újdonság: Izgalmas kalandokkal vár a demjéni via ferrata 11 vasalt útvonala
A kivételes helyi adottságoknak köszönhetően Magyarországon elsőként Demjénben készült „F” nehézségű via ferrata pálya a régi elhagyott riolittufa kőfejtőjében.

Link másolása

Eger közelében, Demjénben új turisztikai attrakcióval várják a tavaszt. 2021 nyarán készült el a település keleti erdős részén, a Bányabérc-kőbányában, a régi érseki kőbányák szikláin a 11 vasalt útvonal.

Az extrém természetjárók a kezdőtől a profi szintig („A-F” pálya jelzésekkel) tehetik próbára ügyességüket és bátorságukat. A kivételes helyi adottságoknak köszönhetően Magyarországon elsőként Demjénben készült „F” nehézségű via ferrata pálya.

Márciusban kölcsönző is nyílik a pályák mellett, ahol a kezdő mászók védőeszközöket bérelhetnek, illetve túravezetést kérhetnek.

A pályákat a régi elhagyott riolittufa kőfejtőjében alakították ki. A bányáról az 1700-as évek elején történik először említés, alkotó kőzete miocén kori vulkáni eredetű riolittufa. Tulajdonosa az egri érsekség volt. Az itt bányászott kő igen jól faragható és ellenálló. A kitermelt követ útépítéshez, hídépítéshez, kútfalazatokhoz, sírkereszteknek, lépcsőnek, fedkőnek, oszlopokhoz használták és szobrászati felhasználásra is alkalmas kőként ismerték. A bánya kb. 80 éve nem működik.

A bánya előnye, hogy nem robbantással, hanem hasítással, repesztéssel történt a kőfejtés, tehát nincs szétrepedezve. Ezáltal a sima felületek alkalmasak voltak rá, hogy látványos és jól használható vasalt útrendszert építsenek ki rajta. Ennek köszönhető, hogy a terület már több éve a sziklamászók kedvence.

A kőfejtő 33 méter magas, függőleges vagy áthajló falfelület. A vasalt út rendszere úgy épül fel, hogy a sziklában 20 cm-től akár 1 méter mélységig műgyantával ragasztott tartóvasak találhatók, melyekhez bilincsekkel van a 16 mm átmérőjű, minősített acélsodronykötél hozzákötve. Ez adja az vázát, illetve az alapvonalát a via ferrata útvonalnak, melyre karabinerekkel tudnak rákapcsolódni a felhasználók. Az előrehaladást szintén a falba beépített lépővasak segítik, melyek kb. fél méter mélységig vannak a kőbe ragasztva.

Összesen 375 méter mászóút készült el a területen.

A terület a falu központjából keleti irányban a Bányaélen keresztül, egy hangulatos tanösvény

sétával érhető el. GPS koordinátái: 47.8327,20.338257. A via ferrata előtti Bánya-udvarban pihenőpadok, asztalok tűzrakóhelyek épületek néhány éve. A parkolás a faluban megoldható.

Bővebb információk ITT

Jelenleg Magyarországon 7 db via ferrata helyszín található:

A via ferrata kipróbálásához nem kell semmilyen engedély. A kötelező felszerelések és megfelelő kalandvágy és a via ferratázáshoz szükséges tudás és tapasztalat birtokában, illetve túravezető segítségével bárki használatba tudja venni.

A pályák használatához kötelező a szabványos egyéni védőfelszerelések viselése (beülő heveder, energiaelnyelő kantár, hegymászó sisak; Ajánlott: védőkesztyű, jól tapadó cipő).

Kezdők és bizonytalanok számára kötelező a képzett túravezetővel teljesíteni az útvonalat. A túravezető amellett, hogy biztonságban végigvezeti a résztvevőket az egyes szakaszokon, szükség esetén egy esetleges mentésben is hatékonyan részt tud venni. A túravezetést képzésben részt vett túravezetők látják el.

A vasalt utak mászása nem veszélytelen sport. A biztonsági szabályok betartása mellett is esetenként előfordulhat, hogy valakit sérülés ér, esetleg rosszul méri fel a képességeit és menet közben elfogy az ereje vagy pánikba esik. A via ferrata pályák használói nem állnak az üzemeltető felügyelete alatt, így az esetleges mentésről nekik és a helyszínen lévő társaiknak kell gondoskodniuk. Segítséget 112-es segélyhívó számon kérhetnek. Éppen ezért kiemelten javasoljuk, hogy az önálló mászók ne egyedül, hanem társakkal vagy kísérőkkel érkezzenek.

A vezetett túrák esetén a mentést a túravezető koordinálja, amely során vagy ő maga menti le a bajba jutott résztvevőt vagy intézkedik a speciális mentők kihívásáról és fogadásáról (112).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGER
A Rovatból
Pocsolyaképek Egerből: a természet és a fotós játéka látványos eredményt produkált
Az eső utáni utcák, a patak vagy a tó víztükre mind-mind megannyi tükör, amibe érdemes belenézni.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2022. január 21.


Link másolása

A tükröződés mindig hálás téma egy fotósnak. Hát még ha olyan szép városban játszhat el a fura, feje tetejére állított világgal, mint Eger. A belváros, a park, a régi házak remek témát adnak. Az eső utáni utcák, a patak vagy a tó víztükre mind-mind megannyi tükör, amibe érdemes belenézni. Kukkantsatok bele ti is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGER
Eger meseszép barokk belvárosában karácsonyi hangulattal várnak
Ünnepi fényárba öltözik a Dobó tér, a Gárdonyi tér, a Végvári vitézek tere és a Vár.
Vámossy Béla - szmo.hu
2021. december 10.


Link másolása

Az adventi készülődés idején csillogó fények, csodálatos díszletek, remek programok és hamisítatlan karácsonyi hangulat vár minden egrit és Egerbe látogatót a meseszép barokk belvárosában.

Ünnepi fényárba öltözik a Dobó tér, a Gárdonyi tér, a Végvári vitézek tere és a Vár. Térzene, koncertek, forralt borok végeláthatatlan kínálata, hagyományos adventi ételek és italok, valamint színes programok a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt. A teljesség igénye nélkül ez az, amit városunk az egrieknek és az Egerbe látogatóknak kínál az adventi időszakban, egészen az újév első hetéig.

Részletek ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk