Budapest legveszélyesebb kerülete, ahol csak cigányok laknak? – új séta számol le az előítéletekkel Józsefvárosban
Az egész országot megrázó romagyilkosságokat követően 2010-ben alakult meg az UCCU Alapítvány, amely ma négy városban – Budapesten, Pécsett, Ózdon és Miskolcon – működik. Céljuk, hogy különböző érzékenyítő programokkal növeljék az elfogadást a romák és a többségi társadalom között, lebontsák az előítéleteket, illetve párbeszédet kezdeményezzenek.
Rendszeresen tartanak ingyenes foglalkozásokat általános- és középiskolákban, egyetemeken, sőt annak érdekében, hogy a téma a hagyományos iskolai órákon is terítékre kerüljön, létrehoztak egy kifejezetten tanároknak szóló oktatási anyagot is.
Városi sétákat korábban is tartottak már, de eddig csak iskolás csoportok számára és alkalmi megkeresések esetén. Most azonban megújítják és elérhetővé teszik azokat minden érdeklődő számára. Hamarosan bárki jelentkezhet rájuk, mi azonban már a hivatalos indulás előtt bejártuk az útvonalat.
A gyülekező a Blaha Lujza téren volt, ahol túravezetőink – akik maguk is romák – elmesélték, hogy Hegyi Aranka volt az első roma származású színésznő az egykor itt található Nemzeti Színházban.
Bár a maga idejében legalább akkora sztárnak számított, ma nagyságrendekkel kevesebben emlékeznek rá, mint a tér névadójára.
Fotók: Mervai Márk
A volt sörgyár épülete, ma lakóház
A Népszínház utcán folytattuk a sétát, ami a boldog békeidőkben a város egyik ütőerének számított, jó néhány olyan üzlettel, amelyeknek mára nyoma se maradt. Az utolsó hírmondó talán az a kalapszalon, ami ma is változatlan néven, ugyanannak a családnak a tulajdonában üzemel, már a sokadik generáció óta.
Ami a címben kiemelt állításokat illeti: nem igaz, hogy a VIII. lenne Budapest bűnözési szempontból legveszélyesebb kerülete – mivel a V. és a VI. is megelőzi –, és természetesen az sem, hogy kizárólag cigányok laknak itt: az ő arányuk nagyjából 20 százalékra tehető.
Egyébként az 1838-as nagy árvíz, majd az I. világháború után települtek ide, mivel ők építették újjá a környéket olcsó munkaerőként, utána pedig itt ragadtak.
A utcán továbbhaladva megnéztük az egykori sörgyár épületét, valamint azt a lakóházat is, ami A Hét című újság főszerkesztője, Kiss József otthona volt, és annak idején az irodalmi élet színe-java megfordult benne.
Botlatókövek a Nagy Fuvaros utcában a holokauszt áldozatainak emlékére
A II. János Pál Pápa téren megismerkedtünk a magyarországi romák három nagy csoportjával: a romungrók adják a legnagyobb részt kb. 70 százalékkal (a legtöbb zenész közülük kerül ki), az oláhcigányok nagyjából 20 százaléknyian, a román nyelvjárást beszélő beás cigányok pedig 10 százaléknyian vannak.
A Nagy Fuvaros utcába befordulva szó esett a roma holokausztról is, amiről a mai napig méltatlanul keveset beszélünk, pedig a nácik áldozatai között a zsidók mellett rengeteg cigány is volt.
Őket ugyanúgy koncentrációs táborokba deportálták, ahonnan jelentős részük sosem tért haza. Rájuk is emlékeztetnek azok az aranysárga botlatókövek, amelyek olyan házak elé kerültek a járdára, ahonnan valakit elvittek.
Utolsó állomásunk a Mátyás tér volt, ami régen a prímások találkozóhelyéül szolgált, itt tanították az idős muzsikusok a fiatalabbakat a csak általuk ismert technikákra. Ez a környék, a Magdolna-negyed az utóbbi bő egy évtizedben rengeteget fejlődött, szépen felújították, aminek hatására a közbiztonság és a lakások értéke is nőtt.
Itt található egyébként az a ház, ahol a Liza, a rókatündér című film is játszódik. A Lakatos Menyhért Gimnáziumnak, illetve a Kesztyűgyár Közösségi Háznak pedig a helyi fiatalság oktatásában és kulturális életében jut egyre nagyobb szerep.
A Liza, a rókatündér fő helyszíne, amit az öngyilkosok házaként is emlegetnek, mert a szóbeszéd szerint a magassága miatt sokan vetették le magukat a tetejéről
Kívülről aligha tippelnénk meg, de ez az épület a kerület legnagyobb zsinagógája
A Népszínház utcai Napház 10-15 éve még a helyi cigány fiatalok fő találkozóhelye volt – gyakran előfordult, hogy a szombat esti diszkó után másnap délelőtt már imaházként funkcionált
A sétát a tervek szerint a hivatalos indulásra tovább bővítik majd, így ha kedvet kaptál, a fentieken túl még több helyszínt is bejárhatsz és meg több érdekességet megtudhatsz a városrész életéről. Hamarosan egyébként egy másik budapesti séta is indul, sőt Pécsett is készülnek két különálló útvonallal.
Minden infót a hamarosan induló hivatalos honlapon, illetve addig is az Uccu Budapest Roma Városi Séták Facebook-oldalon találsz meg.