hirdetés

Szivárvány az űrben

Ismét fantasztikus képet készített a NASA. Az infravörös fénytartományban készített képen az Orion köd olyan, mintha csak egy hatalmas űrszivárvány lenne. A forróbb fiatal csillagok kékben pompáznak, a körülöttük örvénylő hidegebb gáz és por pedig zöldben és pirosban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2012. március 02.

hirdetés

Ismét fantasztikus képet készített a NASA. Az infravörös fénytartományban készített képen az Orion köd olyan, mintha csak egy hatalmas űrszivárvány lenne. A forróbb fiatal csillagok kékben pompáznak, a körülöttük örvénylő hidegebb gáz és por pedig zöldben és pirosban.

, NASA

Az Orion-csillagköd 1350 fényévre van a Földtől, és az európai megfigyelőknek csodás képet kínál a téli égbolton. Az Orion egyike annak a néhány csillagködnek, amit szabad szemmel is láthattok.

A csillagködben folyamatosan új csillagok születnek. A forró, fiatal csillagokból áradó intenzív ultraibolya fény miatt körülöttük gáz és por izzik. A por még fiatalabb csillagokat rejt, amiket eddig egyáltalán nem láthattunk. Ezek még a fejlődésük legkorábbi szakaszában járnak, most növekednek.

hirdetés

Az Európai Űrügynökség Herschel Űrobszervatóriuma és a NASA Spitzer Űrteleszkópja felvételeinek kombinálásával azonban megfigyelhetőek. A kombinált távoli és közepes infravörös kép áthatol a poron és láthatóvá teszi a csillagembriókat.

A csillagok születésekor a gáz és por sűrű felhője összeáll, majd saját súlya alatt összeomlik. Így jön létre egy központi, forró protocsillag, amit egy nagyobb burok vesz körbe. Ez befelé örvénylik, és több százezer év alatt a csillag összegyűjti, majd benne meginduló nukleáris fúzió révén igazi csillaggá válik.

A Herschel űrteleszkóp hat héten át pásztázta az Orion-csillagködöt. Érzékelte a hideg porrészecskéket a legfiatalabb protocsillagokat körbeölelő korongokban, a távoli infravörös tartományban. Ezeket az adatokat aztán kombinálták a Spitzer képeivel, amelyek rövidebb, közepes infravörös hullámhosszon készültek.

Az eredmény egy valóságos űrszivárvány lett. A színek a különböző hullámhosszú fényt jelölik. A melegebb objektumok, így a születő csillagok kék színűek, a hűlő por pedig zöld és piros.

Íme a teljes kép:

És a részletek:

A kutatól most arra keresik a magyarázatot, hogy a fiatal csillagok fényessége miért változott több mint 20 százalékkal néhány hét alatt.

A saját Napunk 4600 millió éves korához képest nagyon fiatal, alig egymillió éves csillagok és környezetük megfigyelése révén még többet tudhatunk meg a csillagok és bolygórendszereik kialakulásáról.

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: